Mi az, ami javítja a menekültek – és önmagunk – pszichés állapotát? – MPT Katasztrófapszichológiai Szekció ajánlása

Mi az, ami javítja a menekültek – és önmagunk – pszichés állapotát? – MPT Katasztrófapszichológiai Szekció ajánlása

Az alábbi javaslatok hasznosítása előtti első feladat, amit a menekültekkel kapcsolatban mindvégig szem előtt kell tartani: a „triázsolás” azaz a menekültek állapotának felmérése. Ha nagyon rossz pszichés állapotot észlelünk (pánik, kiborulás, depresszió, agresszió, – akár szuicid késztetés gyanúja), az érintetthez azonnal szakembert kell hívni (vagy az érintettet szakemberhez kell irányítani)! Az ajánlás a Magyar Pszichológiai Társaság weboldaláról származik.

 

1. Segítés

Segítsünk a menekülőknek! Ha látjuk, hogy ők maguk is tudnak segíteni valamiben a társaiknak, vonjuk be őket is! Ez jótékony és hasznos tevékenység, hiszen eltereli a figyelmet, ezáltal csökkenti a szorongást, ráadásul énerősítő pozitív cselekvés is egyben.

A határon adjunk a kezükbe egy listát arról, hogy mire lehet szükségük, és kérjük meg, hogy azon jelöljék, amire igényt tartanak (továbbutazás, tartós vagy átmeneti szálláshely, élelem, víz, ruhanemű, mobil feltöltés, gyógyszer, stb.)

A szálláshelyen a listán kijelöltek intézésén túl, segítsük a kapcsolatba lépést a rokonokkal, ismerősökkel, stb.

A szálláshelyen segítsük az energiáikat hasznos tevékenységbe csatornázni (pl. takarítás, esetleg főzés, stb.). Aki hosszabban akar itt tartózkodni, annak segítsünk fizetett munkát találni.

Úgy segítsünk, ahogy a rászorulók igénylik, ne pedig mi döntsük el, hogy mire van szükségük.

A fizikai szükségleteket kielégítő javak adományozásán túl a menekülő gyermekeknek (kb. 14 éves korig) különféle játékok, játékos foglalkozások szervezése szintén kifejezetten jótékony hatású.

 

 

2. Kommunikáció

A kommunikáció a menekültekkel mindig legyen egyszerű, érthető és világos, mivel krízisben az elme funkciói gátoltak, beszűkültek. Fontos továbbá a félelmek, tévhitek eloszlatása hiteles, ellenőrizhető információkkal.

Hagyjuk a segítségkérőket, hogy kibeszélhessék magukat. Ha nem kifejezetten kérik tőlünk, ne adjunk tanácsokat, mert fontosabb, hogy mindenki magának találja meg a számára legjobb megküzdési módokat, mivel ezzel önmagát is erősíti, hiszen képes volt megbirkózni egy nehéz problémával.

A segítők számára is lehetőséget kell biztosítani a „kibeszélésre” (Erre nagyon jó lenne, ha lenne velük pszichológus).

A hírek keresése és befogadása legyen célszerűen korlátozott, és a lehető leghitelesebb forrásból javasolt tájékozódni (esetleg meghallgatni több oldalt is). Ne töltsünk túl sok időt „hír-vadászattal”! Jelöljünk ki magunknak egy napszakot (pl. reggel max. egy órát és/vagy este max egy órát), amikor híreket nézünk vagy olvasunk.

Szélsőségesebb esetekben célszerű lehet – ha van rá mód – hogy közösen megbeszéljük, miért érdemes élni, túlélni, de ilyenkor sem javasolt tanácsokat adni, hanem „kihangosítani” a rászorulók megosztásából a jövőképre vonatkozó elemeket.

 

 

3. Gazdálkodás az idővel (az idő strukturálása)

Minden értelmes elfoglaltság hasznos! Énerősítő minden tevékenység, amiben a menekültek maguk gyakorolhatnak kontrollt (segítés az őket ellátóknak bármiben, de nekik is lehetnek javaslataik, ötleteik!)

A szálláshelyen legyen egy (legalább hozzávetőleges) napirend! Ezt az ellátókkal közösen alakítsák ki. (Ki, mikor, mit, és hogyan csináljon)

A szabadidős, hobbitevékenység a segítséget kérők számára (de a magunk számára is) még ilyen elesett vagy szorongással teli helyzetben is nagyon fontos. Bármilyen sporttevékenység, mozgás megszervezése mindig célszerű és hasznos.
Az “önfeledtség”, és az együtt, közösen végzett tevékenységek segítik csökkenteni a feszültséget.

 

 

4. Segítő megoldások a feszültség oldására

Légzőgyakorlatok – talán a legegyszerűbben megmutatható és megtanítható módszer, ami bármikor végezhető, ha fokozódik a szorongás. (Leírást is lehet adni hozzá.)

A progresszív relaxáció, mint egyszerű, gyors ellazulási technika alkalmazása napi 4-5 alkalommal rendkívül hatékony feszültségcsökkentő, gyakorlati eszköz. (Ezt érdemes megmutatni élőben vagy videón, de lehet adni hozzá leírást is.)

Tudatos környezetpásztázás – Viszonylag kényelmes testhelyzetben figyeljük meg, hogy mi van körülöttünk, mi vesz körül, és éppen mi történik a legszűkebb környezetünkben. Tárgyak, szagok, hangok, tapintási ingerek tudatosítása az adott helyzetben. Ezek után keressük meg, válasszuk ki a lehetőségek közül a legpozitívabb érzetűt, de lehet akár többet is egymás után, és azt/azokat tartsuk a tudatunkban, néhány percig. Ezzel a gyakorlattal még a legnehezebb érzelmi-fizikai helyzetben is azt közvetítjük az elménknek, hogy lehetséges a pozitív megélés is.

A humorérzék is fontos megküzdési mód a nehéz helyzetek elviselésére. Ha a helyzet megengedi, akkor egy mosoly, egy kis kedvesség, vagy ott, és amikor valakit nem bánt, egy kis humor legtöbbször jótékony hatású lehet, hiszen körültekintően alkalmazva kiváló feszültségoldó lehet.

 

forrás: mpt.hu

kép forrása: infostart.hu