Ki és mi hiteles a közösségi médiában?

Ki és mi hiteles a közösségi médiában?

Gyerekes szülőknél megvan az a pillanat, amikor a gyerek pörgeti a Tik-Tok-ot és percek alatt többszáz videót ,,néz” meg. Te pedig a gondolattól is beleszédülsz ebbe. Vagy éppen megmutat valami vicceset, te meg nem tudod eldönteni, hogy melyik jobb, ha úgy csinálsz, mintha értenéd, vagy ha bámulsz értetlenül, idétlenül. Pedig a gyerekeink már egyre fiatalabb korban is ezeket a közösségi média tartalmakat fogyasztják, habzsolják a nap egy jelentős részében.

 

Aggasztó, hogy már egyáltalán nem követhető számunkra mindaz, ami az ő felületeiken zajlik. Nem ismerjük a tartalomgyártókat, nem tudjuk ellenőrizni az általuk közvetített információkat. Arról, hogy mi és ki a hiteles a médiában Tibenszky Móni Lisa a Felelős Szülők Iskolájának alapítója és Balatoni József történelemtanár, influencer beszélgetett a#agyermekkornemapplikáció# kampány keretében. Erre egyébként éppen akkor került sor, amikor a TOP 10 magyar influencer listát közölte a Forbes. Ha megnézzük szülőként, túl sok ismerős névvel nem találkozunk. Számunkra az influencerek világa – valljuk be – nem képezi  a mindennapok részét.

 

A teljes videós beszélgetés itt tekinthető meg:

 

 

Jocó bácsi szerint is nehéz követni az influencerek állandóan változó világát, főleg azért, mert a gyerekek évről-évre maguk is változnak az értékrendjükkel, érdeklődésükkel együtt. Ma már azt sem jelenthetjük ki, hogy a követők számán lemérhető egy internetes véleményvezér sikere, hiszen a követők számát mesterségesen is lehet növelni. Nem mindegy az sem, hogy mennyien kommentelnek például az adott tartalomhoz. Sőt, ma már vannak fontos és érdekes tartalmat közvetítő tartalomgyártók is, kis követőszámmal, olyanok, akik igazi értéket közvetítenek, például szakmákat mutatnak be. Persze a gyerekeink legtöbbször nem a minőségi tartalom miatt követnek valakit. Ahhoz, hogy valaki eligazodjon a rázúduló tartalmak között mindenképpen kell egy megfelelő valóságismeret és megbízható kritikai gondolkodás. Ezt kell kialakítanunk az iskolában. Kérdés, hogy ma ebbe az irányba megyünk-e. Ennek hiányában a gyerekek legtöbbször feltétel nélkül fogadják el a feléjük áramló információkat, hiszik el az álhíreket. Ez pedig komoly károkat okozhat nekik, szülhet bizonytalanságot, szorongást és akár komolyabb pszichés problémákat is. Fontos, hogy ne hagyjuk őket magukra ebben az elképesztően gyors információs dzsungelben. Tudjanak kérdezni valakitől. Szülőtől, tanártól, ha megijednek és félnek egy képsor, vagy videó kapcsán.

 

Ne feledjük, hogy a social média felületeken hozzájuk sokkal gyorsabban jut el bármilyen hír, képanyag a világ egy távoli pontjáról, mint ahogy az a felnőttek által látogatott csatornákon keresztül érkezik. Ezek a fiatal felületek amúgy is folyamatosan gyorsulnak. Az előrejelzések szerint a videós tartalmak is egyre rövidebbek lesznek, csupán 15-30 másodpercre csökkennek. Ez egy másik ijesztő prognózis, hiszen azt jelenti, hogy az agyat egyébként is megterhelő állandó vibrálás tovább terheli a fiatalok mentális egészségét.

Jocó bácsi szerint azt is be kell vallani, hogy a közösségi média nem a valóságot tükrözi, az influencerek bejegyzéseikben igenis szépítik a valóságot. A mai filterekkel teli világban talán ez az, amit a gyerekek tudnak is. Ettől függetlenül gyakran illúziókat kergetnek és olyanok akarnak lenni, ami nincs is a valóságban, hiszen senki nem tökéletes minden pillanatban.

A netes tartalomgyártók igenis okozhatnak kárt, egy hangoztatott véleménnyel, közölt képpel. Nagyon nehéz ugyanis a követők fejével gondolkodni, kinél mi okoz elakadást. Egy félreértett tartalom okozhat akár étkezési zavarokat, egyéb önértékelési problémákat is. Éppen ezért tudatában kell lenni a tartalomgyártás felelősségének. Akkor is, ha az adott influencer nem alkot véleményt, csak termékeket, életképeket mutat be, mert úgy tudja a hirdetőit megtartani, és nem mennek bele komoly kérdésekbe.

 

Nagy hiba, ha influencerként eltitkoljuk a bejegyzések mögött lévő munkát. Sokszor egy pár perces videó előtt akár hónapokig tartó tárgyalások, egyeztetések, állnak. Az influencerségnek van egy negatív felhangja, hogy ő az, aki partikra jár, és mutogatja magát, pedig ez a tevékenység rendszeresen sok munkával jár, tehát nem a könnyen megkeresett milliókról és luxuscikkekről szól. Egy kiposztolt videóban akár 8-10 óra munka is van.

Érdekes jelenség a médiahasználat gyorsasága. A fiatalok bekövetnek valakit és akár másnap már ki is követik ugyanazt a szereplőt. Rapid módon változtatják a véleményüket és akár egy pillanat alatt döntenek. Ez viszont a való életben nem így működik. Egy-egy fontos döntést akár hetek, hónapok alatt hozunk meg. A gyerekeket ez megrémíti és elbizonytalanítja, van tehát egy torzító hatása.

A fiatalok esetében a kortárs csoportok befolyásolása a közösségi oldalakon keresztül még erősebben érvényesül, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

 

Mi a legnagyobb kihívás a digitális térben tehát számunkra felnőttként?

Elsősorban a nem megfelelő tartalmak kiszűrésében kell segítenünk a gyerekeinknek, aminek vannak egyszerűbben teljesíthető technikai feltételei (bizonyos szűrők beállítása) és bizony nagy odafigyelést és nyitottságot feltételező jártasság megszerzése, például az infuencerek kapcsán. Vagyis kérdezzük meg, mit néz és nézzük mi is néha, vagy gyakran. Nem hagyhatjuk, hogy kontroll nélkül fogyassza a hírek, álhírek tömegét. El kell azt érnünk, hogy kérdezzenek, nézzenek a dolgok mögé és vitázzanak velünk felnőttekkel a megfelelő módon. Nem baj, ha mást gondolnak értékesnek, viccesnek, szórakoztatónak, csak valamennyire lássunk bele az ő online világukba. Tanítsuk meg nekik, hogy ne falják kritika nélkül a mások által rájuk ömlesztett tartalmakat. Ne felejtsenek el gondolkodni!

 

kép forrása: mandiner.hu