Posztolás vs. együtt töltött idő – hol a határ? – A meghitt pillanatok megosztásának is legyenek keretei.
Az egyik legtermészetesebb dolog, ha szülőként büszkék vagyunk a gyerekünkre, és az is legalább ennyire természetes, ha úgy érezzük, hogy ezeket a szülői örömöket szeretnénk megosztani olykor-olykor. A közösségi média és a posztolás a mindennapjaink szerves része, de vajon hol van az a határ, ameddig belefér egy szülőnek, hogy képeket tegyen közzé a saját gyerekéről?
A közösségi médiának kétségkívül helye van az életünkben, de miért is ne használhatnánk másképp – tudatosabban – ezeket a felületeket? A tudatosság megjelenése a közösségi oldalakon egyértelműen üdvözlendő. Egyre több influenszert vagy hírességet látunk, akiknél még ha a múltban láthatóan korlátok nélküli posztolás volt jellemző a családjuk kapcsán, mára már változtattak a szokásaikon, és vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán és egyértelmű szabályokat figyelembe véve tesznek közzé tartalmat a legkisebbekről. Összeszedtük azokat a kérdéseket és szempontokat, amelyeket érdemes végiggondolnunk, ha úgy érezzük, hogy itt az ideje felülvizsgálni aposztolási szokásainkat. A yelon.hu cikke.
A baba nem tud tiltakozni
Sokszor már a babafotókkal kezdődik a megosztás. Nehéz megállni, hogy az édesen mosolygó, vagy szelíden alvó kisbabánkat megörökítsük, és ezt a számunkra kedves pillanatot megosszuk barátainkkal, családunkkal, a világgal. De egy babafotó posztolásánál épp a képen szereplő gyerek az, akinek a legkevesebb beleszólása van abba, hogy kikerüljön a világhálóra. Ha saját magunkról kellene döntenünk, vajon másképp állnánk a témához? El tudjuk képzelni az a helyzetet, amikor a gyerekünk pár év múlva belép a saját fiókjába, és nem örül majd a róla évek alatt felgyűlt képeknek? Lehet, hogy az osztálytársai, a tanárai is láthatják majd, ami miatt szégyenkezni fog. Elégedettek lennénk-e, ha a szüleink hasonlóan jártak volna el, mint ahogy mi most tesszük? Érdemes tehát elgondolkodnunk, hogy amikor posztolunk a gyerekünkről, az jó-e neki később is. Vagy fordított helyzetben, mi hogyan éreznénk magunkat? Előfordulhat, hogy nem keletkezik rögtön kár abból, ha ezeket a kérdéseket nem tesszük fel magunknak. Viszont az biztosra vehető, hogy a nulladik pillanattól mintaként szolgál a gyerekeink életében, ahogy mi viszonyulunk, gondolkodunk és cselekszünk, beleértve a posztolás kérdését is. Ez alól nem jelent kivételt a karácsonykor készített fényképek megosztása sem.
Karácsonykor is legyünk tudatosak posztolás kapcsán
Minden ember szereti megosztani örömét, bánatát, miért épp karácsonykor ne tennék? És miért lennének kivételek ez alól a gyerekek, hiszen sokszor ők az öröm forrása, rájuk vagyunk a legbüszkébbek, elnevetjük magunkat egy-egy vicces pillanaton. Karácsonykor a rég nem látott ismerősökre, távoli rokonokra is többet gondolunk, szívesen találkozunk velük, vagy ha ezt nem tehetjük meg, hát felteszünk néhány fotót a család, a gyerekünk meghitt pillanatairól. Láthatunk kisbabát, akinek a fejére Mikulás-sapkát húztak, beiglitől maszatos arcú cuki óvodást, az ajándéknak örülő vagy éppen nem örülő kisiskolást. Pedig egy gyerek jogszerűen 13 éves kora előtt fent sem lehetne a közösségi média felületein.
Az intim pillanataink “üzemanyag” szerepe
Fontos arról is beszélnünk, hogy ezeknek a felületeknek pont a megosztás és a reakciók adása és fogadása a motorja. Mind arra törekszik, hogy csúcsra járassa ezt a folyamatot, így a korlátozások központilag többnyire csak minimális szinten vannak jelen. Így a mi szerepünk – még ha az apróbetűs, kipipálós részek a cookie-k erdejében elveszni látszanak is –, igenis fontos és lényeges. Hiába töltjük fel a legjobb céllal is a nekünk kedves fotót, az csak a felület „üzemanyaga” lesz, és az algoritmus arra törekszik, hogy minél több emberhez eljuttassa. Persze van, aki pont ebből él. Ezzel nincs is semmi baj – lehetünk életünk pillanatainak kurátorai, és lehet a profilunk a mi portfóliónk, a galériánk. Lehetünk önként, a saját valóság-show-nk sztárjai, lehetünk influenszerek. De attól, hogy a saját családunk intim pillanatai körülöttünk zajlanak és könnyen elérhetőek számunkra, nem érdemes ezekre az élményekre egyúttal úgy is tekintenünk, mint lehetséges, automatikusan közlendő tartalmakra.
A saját adatunk is érték
A közösségi felületek nem a legbiztonságosabb családi fotóalbumok, de akkor mégis miért használják láthatóan sokan épp erre a célra? Azt is figyelembe kell venni, hogy a közösségi felületek nem mondhatók sem hiteles információforrásnak, a használatuk nem is veszélytelen. Főleg arra a célra nem alkalmasak, hogy megosszuk és tároljuk a saját és a gyerekeink érzékeny adatait. Még ha úgy is gondoljuk, hogy mi magunk nem vagyunk kitéve a tartalmainkkal való visszaéléses helyzeteknek, jó, ha feltesszük magunknak a kérdést: rendben van-e, ha ezek a posztok mostantól bárki számára elérhetők a világhálón? Már csak azért is, mert sajnos előfordulhat, hogy egy gyerekről készült fotó végül máshol is megjelenik, nemcsak ott, ahová eredetileg szántuk. A kifejezetten ártó szándékú emberek valós veszélyt jelentenek, és a digitális térben könnyen válhatnak a személyes információink, tartalmaink védtelenné. A személyes adat – a saját, a családunk, a párunk, a gyerekünk személyes adatai – érték, és fontos ennek megfelelően is kezelni. Érdemes minden alkalommal megkérdeznünk magunktól posztolás előtt, hogy az adott tartalom tényleg a közösségi média felületeire való-e? Esetleg találhatunk-e olyan beállítási lehetőséget, ami biztonságos, és személyesen azoknak szól, akikkel meg szeretnénk osztani az örömünket?
Hogyan tehetjük mégis biztonságosabbá?
Ha tenni szeretnénk valamit, első lépésként érdemes ellenőrizni a saját aktív közösségi felületeink biztonsági beállításait. Ha egyszerűen átállítjuk az Instagram-fiókunkat privátra, korlátozzuk az idegenek hozzáférését, az máris egyfajta szűrőként is működhet, ha valamilyen formában mégis szeretnénk feltölteni egy-egy intimebb családi pillanatot a közösségi médiában.
Ha a célunk az emlékeink megőrzése és megosztása, érdemes figyelnünk egy-két egyszerű biztonsági beállításra. Például, hogy pontosan kik számára legyen elérhető az adott poszt – erről érdemes időnként újra és újra meggyőződni. A családtagoknak, családi életünket érintő barátainknak privát üzenetben is megoszthatjuk egy-egy örömteli pillanat képeit. Mindemellett lehet, hogy ma már ódivatúnak tűnhet, de egy szépen összeállított családi fotóalbum készítése nemcsak segít lelassulni, miközben a kedves emlékeket böngésszük, hanem valószínűleg sokkal biztonságosabb helyen őrzi meg ezeket a képeket, mint egy közösségi oldal.
Bakti Tamás pszichológus
cikk forrása: yelon.hu
kép forrása: https://www.directoryofillustration.com/