Az okos eszközök térnyerése veszélyeket is hordoz magában. A zaklatás az iskola falain túl a saját házunkba is beférkőzhet.
A bullying, vagy zaklatás témaköréről felméréseket, kampányokat és prevenciós anyagokat bőven találhatunk az internetet böngészve, legjobb esetben pedig valamilyen úton-módon már szakember szájából is hallhattunk a jelenségről informatív előadást. Számok tekintetében egy 2022-es kutatás adatai megmutatták, hogy a megkérdezettek (általános iskolai és középiskolai korú diákok) 66%-át érte vagy éri fizikai, lelki vagy verbális erőszak – olvasható az Unicef oldalán. Az iskolai zaklatás az eszközök fejlődésével nem kizárólag offline, de online is megjelent, mely a lányok körében elterjedtebbnek bizonyul. Digitális pedagógia szakértőt, Fegyverneki Gergőt kérdeztük meg, miben különbözik az iskolai és az internetes zaklatás és mit tehetnek a szülők a gyerekek védelméért.
Mi a különbség az iskolai zaklatás és az internetes zaklatás között?
A bullying egyre nagyobb teret nyer az online világban, ami az iskolában elkezdődik, az most már a közösségi médián keresztül folytatódik. Zaklatás mindig volt, szóbeli vagy testi, amit az online kiegészít. A legtipikusabb jellemző, hogy ez a nap 24 órájában bárhol, bármikor utolérhet, óriási nyoma van, nem csak egy mikroközösség látja, hanem az egész internet előtt ott van a digitális lábnyom.
Manapság nagy presztízskérdés a gyermekek számára az online identitásuk, így még inkább nagy súlyt nyom a latba, hogyha a közösségi médián jön velük szembe egy róluk készült, előnytelen vagy kellemetlen kép. Sokszor nem tudják a fiatalok, hogy hol húzódik a határ a vicc és a bántalmazás között, ebben az esetben azonban a történet kifutásán javít a személyes jelenlét, hisz láthatják egymáson, ha egy társuk elszomorodik, sírni kezd.
Az online térben nincs szemkontaktus. – hangsúlyozza Gergő, mint legfontosabb tényező, és hozzáteszi, ez idáig az általa megkérdezett diákok mind a cyberbullyingot (internetes zaklatás) tartották fájdalmasabbnak.
Megoldás az iskolai zaklatásra
Fegyverneki Gergő szerint a kutatások és a mindennapi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az erős tiltás kontraproduktív lehet a gyermek eszközhasználata során.
A gyerek fogja használni az eszközöket, csak a szülő tudta nélkül, ezáltal számára olyan tartalmakkal találkozhat, ami értelmezhetetlen vagy mentálisan megviseli, és kritika nélkül fogja kezelni. Nem lesz tudatos a posztolásokban, nem tud vigyázni az adataira, nem tud elgondolkozni azon, hogy ez az információs hír, álhír, kihez fordulhatnék, hogyha bullyingolnak, azaz zaklatnak, mi az, ami szabad, mi az, ami nem, milyen képet adhatok ki magamról.
Nem gondolnák a gondviselők, hogy sajnos bármely gyerekből lehet áldozat. Gergő azt ajánlja a szülők számára, hogy képzeljék el, hogyha egy gyermekük van, valójában kettő is: egyik az offline személyiség, a másik pedig az online valója, belőlük pedig kisebb-nagyobb darabokat ismerhetünk meg. Fegyverneki Gergő kiemeli, az egészséges internetezés modellje azt mondja ki, hogy egyensúlyt kell teremteni offline és online világban egyaránt.
Egy digitális családi szerződésben rögzíthetjük, hogy milyen tartalmakat szabad megosztani, miket nem, és hol legyenek a kütyümentes terek a házon belül. Az őszinte, meghitt beszélgetések kulcsfontosságúak lehetnek, hogy megóvjuk gyermekeinket és bizalmukkal, ha baj van, első perctől kezdve felénk forduljanak.
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
#FAKE – álhírek, önbecsapás, társadalmi és egyéni dilemmák Hogyan lehet a kamaszokkal beszélgetést indítani a média hatásairól, például a testképzava... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
