Maradandó károkat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata

Maradandó károkat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata

A gyermeknevelés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a gyerekek online világban való létezésével kapcsolatosak. Mikortól, milyen felületeken és mennyi időt engedjük a gyerekeinknek az okos eszközök használatát? Milyen szabályokat alkossunk és azokat hogyan tartsuk be, hiszen még mi magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogyan cselekszünk helyesen. Éppen ezért nagyon fontosak az olyan események, mint a hétvégén Budapesten első alkalommal megtartott Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás.

 

Kár tagadni, hogy a  Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. Ma már az is tény, hogy a korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható.

 

Magány és a közösség hiánya

Az ENSZ felmérése szerint a jelenség hátterében legtöbbször a  közösségek hiánya és magány húzódik meg. Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén. Sokkoló adat, hogy nyolcszázszoros a figyelemzavar a gyerekek körében.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

 

 

Mikor mennyit engedjünk?

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. Ennek jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

 

Maradandó károkat okozhat a túl sok kütyüzés

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak. Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. A szakértők szerint az egészséges szinapszisok és gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat.

A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett például valós élmények formájában.

 

Új, még ismeretlen veszélyek az Interneten

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a tartalomszolgáltatók és közösségi média platformok gazdasági érdeke a felhasználók bevonása, hogy minél hosszabb időt töltsenek ezeknek az alkalmazásoknak a használatával. A digitális tudatosság pedig nem elvárható egy gyermektől, aki lényegében teljesen kiszolgáltatott az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekek 80 százaléka találkozhat pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra., A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76.9%-át teszi ki. A mesterséges intelligencia felhasználásával pedig már az ártalmatlannak tűnő fotók is felismerhetetlenül manipulálhatóak. 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

 

A szülő segíthet a legtöbbet a gyermeknek

Az NMHH Digitális szülőség kutatása szerint a szülők átlagosan 10-12 éves kor környékén engedik el a gyermekek kezét az online térben. Ekkor már úgy gondolják, a gyermek kompetensebb, mint ők maguk, ami azon a téves felismerésen alapul, hogy a kamaszok ügyesebbek az eszközhasználatban, mint szüleik. A tudatosságnak ez azonban csak egyetlen dimenziója, fontos lenne, hogy a felügyelet nélküli használat idejére kialakuljon a fiatalokban a kritikus gondolkodás és a hiteles tartalmak megítélésének képessége. A szakértők szerint a gyerekek eltérő fejlődése miatt nem határozható meg korosztály szerint az ideális időpont az önállósodásra, ezért a gyermekét ismerő szülő hozhatja meg a legjobb döntést.

 

 

Legyél felkészült a digitális kihívásokra te is!

A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás célja, hogy felkészítse a szülőket és pedagógusokat a digitális világ kihívásaira és arra, hogyan teremthetnek biztonságos digitális környezetet gyermekeik számára. Az előadások anyagait online is elérhetővé tesszük és honlapunkon megtalálhatóak azok az oktatási anyagok és programok, amik megoldásokat kínálnak a szülőket foglalkoztató problémákra – tette hozzá Rétfalvi Flóra a szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.