A dezinformáció és az álhírek (fake news) világa ma már nemcsak politikai eszköz, hanem a fiatalok személyiségfejlődésének egyik legmeghatározóbb, gyakran láthatatlan formáló ereje. A sokszor hamis értékek, információk alapján alkotott önkép, énkép torz és önmaguk számára sem elfogadható. Minden ötödik fiatal küzd ma mentális betegségekkel – szorongás, depresszió, önbántalmazás, stb. -, amit már a WHO is betegségként deklarál. “Az egyetlen esély, hogy megtanítsuk a fiatalokat az érzelmeik kifejezésére, a közösség támogató erejére és a kritikus gondolkodásra” – fogalmaz Tibenszky Moni Lisa, kamaszcoach, a Kamaszokkal suttogó módszer kidolgozója, akik Fekete-Vincze Beáta festőművésszel közösen országos road showra indulnak.
A két alkotó által megálmodott a #FAKE – Pop Up kiállítás és mentális tréning kapcsán pályázatban várják azon iskolák, közösségek, művelődési házak jelentkezését, aki egy hétre örömmel fogadják a kiállítást, amihez kamasztréning foglalkozásokat is tartanak a szervezők.
Miért ez a téma?
Az EU 2026-os évében kiemelt figyelmet kap a dezinformáció, amiben sajnos Magyarország élen jár. A mesterséges intelligencia korában az egyik legfontosabb skill, a kritikus gondolkodás, annak érdekében, hogy a valósághoz legközelebb maradjunk. A #FAKE című Pop Up kiállítás és kamaszfoglalkozás a művészetet felhasználva hozza be a fiatalok gondolkodásába, teret adva a kérdéseknek, érzéseknek, ami a saját önámítás, a kirekesztés és a megtévesztés témakörét is felöleli. A művészetterápiás és önismereti részekkel bíró kiállítást és foglalkozást 12 és 18 év közötti fiataloknak dolgozták ki, akik akár osztályfőnöki óra keretében akár egy egész fél napos tréning keretében vehetnek részt a pályázaton, amennyiben Ők nyerik el a 3 hely egyikét.
#FAKE felépítése, üzenete, módszertana:
Hogyan irányítja a dezinformáció a személyiséget?
A serdülőkor az identitáskeresés időszaka, amikor a fiatalok a világot és önmagukat próbálják definiálni. A dezinformáció ebben a sérülékeny fázisban több ponton is torzítja a személyiséget:
Érzelmi manipuláció és szorongás: Az álhírek gyakran félelemre, dühre vagy felháborodásra építenek. Ha egy fiatal folyamatosan ilyen tartalmakkal találkozik, az alapvető világképe a bizalmatlanságra és a “fenyegetettség” érzésére épülhet rá, ami krónikus szorongáshoz vezet.
Visszhangkamrák és radikalizáció: Az algoritmusok olyan tartalmakat mutatnak, amik megerősítik a meglévő (akár téves) nézeteiket. Ez beszűkíti a kritikai gondolkodást, és akadályozza az empátiát azokkal szemben, akik más “buborékban” élnek.
Torzított énkép: Az influencerek által közvetített hamis valóság vagy a manipulatív szépségideálok (amik szintén a dezinformáció formái) miatt a fiatalok úgy érezhetik, sosem elég jók, ami aláássa az önbecsülést.
Kapcsolódás a bullyinghoz: Az információ, mint fegyver
A bullying (bántalmazás) és a dezinformáció kapcsolata a cyberbullyingban csúcsosodik ki, ahol a hamis információ szándékos terjesztése a megalázás eszköze.
Az elkövető oldaláról:
Hatalomszerzés: Az elkövető álhíreket vagy manipulált képeket (pl. deepfake, kontextusból kiragadott fotók) használ, hogy tönkretegye az áldozat hírnevét. A dezinformáció itt a társadalmi kirekesztés eszköze.
Dehumanizáció: A dezinformációs narratívák (pl. előítéletek bizonyos csoportok ellen) feljogosítva érzik az elkövetőt a bántalmazásra, mivel az áldozatot “kevesebbnek” vagy “rossznak” állítják be.
Az áldozat oldaláról:
Tehetetlenség: Az áldozat nemcsak a bántással, hanem a “láthatatlan” és megfoghatatlan hazugságokkal is küzd. Mivel a dezinformáció futótűzként terjed, az áldozat úgy érzi, a valóságot már nem tudja helyreállítani.
Kettős trauma: Az áldozat elszigetelődik, mert a közösség (a dezinformáció hatására) gyakran az elkövető mellé áll, vagy elhiszi a róla terjesztett hamis vádakat.
A kortárs művészet ereje: Érzékenyítés festményeken keresztül
A racionális tényellenőrzés (fact-checking) gyakran kevés a fiataloknál, mert az érzelmeikre kell hatni. Ebben segít a vizuális művészet, különösen a festészet:
Egy festmény képes ábrázolni a dezinformáció okozta belső szorongást vagy a bullying magányát olyan módon, amit szavakkal nehéz kifejezni.
A szürrealista vagy absztrakt festmények rávezethetik a nézőt arra, hogy a “látvány” nem mindig egyenlő a “valósággal”, segítve ezzel a vizuális tudatosságot.
A művészet biztonságos teret teremt a párbeszédre. Egy festményről könnyebb beszélni, mint direkt módon bevallani: “engem bántanak” vagy “én is terjesztettem pletykát”.
Neuropszichológiai tény, hogy az emberi agy az információk kb. 90%-át vizuálisan dolgozza fel, és a képeket több tízezerszer gyorsabban értelmezi, mint a szöveget.
így:
egy festmény megelőzi a racionális gondolkodást,
közvetlenül az érzelmi és tudattalan rétegeket szólítja meg,
ott indít el felismerést, ahol a szavak gyakran elakadnak.
A probléma felismerése nem mindig verbális – sokszor érzésként jelenik meg először, amit a képi világ képes „láthatóvá” tenni.
Miért hatékony ez?
„A dezinformáció és/vagy a bullying gyakran szégyent szül, amiről nehéz beszélni.
Ezek a képek viszont esztétikai élményt nyújtanak, ami oldja a feszültséget, így a fiatalok nem a saját fájdalmaikról, hanem “a képről” beszélnek – miközben valójában önmagukat nyitják meg.” – fogalmaz a festményeket alkotó Fekete-Vincze Beáta.
A képek, a vizuális impulzusok kiindulópontot adhatnak ahhoz, hogy a fiatalok a későbbiekben ne csak felismerjék a manipulációt vagy a bántást, hanem beszélgetni is tudjanak róluk, hisz a képeknél rögvest a kreatív és érzelmi agyat szólítjuk meg és a kamasztréning keretében kapcsoljuk ezt össze a kognitív tudásunkkal, így lesz komplex a hatás. – folytatta Tibenszky Moni Lisa, kamaszcoach, a Kamaszokkal Suttogó módszer megalapítója.
A pályázatról:
Bármilyen oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos intézmény, egyesület, alapítvány és közösség is pályázhat, ahogy a művelődési házak is.
A pályázatok leadására február 15-ig van mód, utána e-mailben visszajelzünk mindenkinek a megvalósíthatóságot illetően, a nyerteseket pedig külön értesítjük a megadott elérhetőségeken.
Megköszönjük, ha minél többen viszitek a hírét a hiánypótló, társadalmi összefogásból megvalósuló kiállításnak.
Fontos határidő jár le hamarosan. Néhány nap múlva lejár a határidő: azoknak a szülőknek, akik még egy nevelési évig óvodában tartanák iskolaköte... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
