Mit tegyünk, hogy ne fázzunk rá a karácsonyi forgatagban?

Mit tegyünk, hogy ne fázzunk rá a karácsonyi forgatagban?

Interjú Dr. Horváth Györggyel, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettesével

Hibás terméket vásárolt? Nem vállal jótállást a kereskedő? A Budapesti Békéltető Testület célja, hogy a jogszabályok betartatása révén a karácsonyi bevásárlások alatt és után is védje a fogyasztók érdekeit. Januártól ráadásul az ország összes településéről igényelhető a testület jogvédő tevékenysége – mondja Dr. Horváth György, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettese.

Csak budapesti lakosok fordulhatnak panaszaikkal a Budapesti Békéltető Testülethez?

– A jelenlegi szabályok szerint egyrészt a budapesti lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, mikro- kis és középvállalkozások, társasházak egyesületek fordulhatnak a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT), más területről pedig azok, akik fővárosi székhellyel, telephellyev vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozással kerültek jogviszonyba vagy az ügylet teljesítési helye a Budapest. 2014. január 13-tól kedvezően módosul a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, melynek értelmében az eljárás lefolytatására a fogyasztó által a kérelmében megjelölt békéltető testület is jogosult lesz. Tehát, ha valaki azt szeretné, hogy az ügyében a BBT járjon el, lakjon bárhol az országban a jövő évtől ennek nem lesz akadálya.

Mennyire szaporodnak meg a problémás ügyek karácsony táján?

– A békéltető testületi eljárás alapfeltétele, hogy a fogyasztó előzőleg megkísérelje rendezni a jogvitáját közvetlenül az vállalkozással. A BTT az elmúlt három évben közel 10 ezer ügyet tárgyalt, de megfigyeltük, hogy decemberben jellemzően visszaesik a fogyasztói panaszok száma. A karácsonyi bevásárlással kapcsolatos problémák néhány héttel később, január-februárban jelentkeznek nálunk.

Milyen jogokkal, lehetőségekkel élhetnek a pórul járt vásárlók?

– Elsősorban az megvásárolt termék kijavítására vagy kicserélésére. Amennyiben az áru kicserélése aránytalan többletköltséggel járna, a fogyasztó elsősorban kijavításra jogosult, kivéve a jótállási kötelezettség körébe tartozó – jellemezően fogyasztási cikkek esetét – ahol a három munkanapon belüli meghibásodás esetén is cserére jogosult a vásárló. Ha a forgalmazó hibás teljesítése ellenére, ennek nem tesz eleget, a fogyasztó árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Konkrét példán keresztül: ha egy újonnan vásárolt cipő talpa kezd leválni, akkor a vállalkozás jogosult a termék megjavítására, azaz talp megragasztására, amennyiben ez teljes kifogástalan minőséget biztosítva nem oldható meg, akkor lehet cserét kérni, ha pedig egyiket sem vállalja a forgalmazó, akkor élhetünk az árleszállítás, vagy a szerződéstől való elállás (pénzvisszafizetés) jogával. A Békéltető Testület eljárásának az célja, hogy a vitában álló felek egyezségre jussanak. A felek ilyen egyezségét jóváhagyó határozatot a vállalkozásnak végre kell hajtania, tehát a döntésnek ugyanaz a jogkövetkezménye, mint egy jogerős bírósági döntésnek. De ez az eljárás gyors és ingyenes. Ha nem sikerül egyezséget létrehozni úgy az eljáró tanács csak az érvényes jogszabályok alapján dönthet; sem szubjektív, sem méltányossági alapon nem védheti a fogyasztó igényét.

Karácsony táján megnő a kereslet a műszaki cikkek iránt. Az ezekre vonatkozó hazai garancia mértéke összhangban áll az európai uniós garanciákkal?

– Magyarországon a nemzeti jogszabályok írják elő a garancia módját és mértékét, amelyek összhangban vannak az EU előírásaival. Műszaki cikkek esetében a garancia egy év, de ha a forgalmazó saját hatáskörben többletkötelezettséget vállal, akkor ezek a többletjogok illetik meg a fogyasztót. Fontos tisztázni a jótállás és a garancia közötti különbséget. Jótállás esetében a forgalmazót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett, tehát az nem gyártási eredetű. A szavatossági jog érvényesítésekor fogyasztói szerződés esetén az első hat hónap alatt a forgalmazót terheli a bizonyítási kötelezettség. Azt követően viszont – a hatodik hónaptól a második év leteltéig – a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már a vásárláskor hibás volt illetve a hiba oka gyártási vagy konstrukciós eredetű.

Milyen trükköket vetnek be a kereskedők, mire érdemes ilyenkor vigyáznunk?

– Gyakran előfordul, hogy a kereskedő kiköti: akciós termékekre nem vonatkozik a szavatosság. Hangsúlyozom, hogy ez nem így van, a fogyasztó ugyanúgy érvényesítheti a jogait. Ha azonban a terméket egy jól látható hibája miatt értékelték le – például szállítás közben megsérült mosógépek esetében –, akkor erre a hibára nem vonatkozik a szavatosság. Gyakori eset továbbá, hogy valamit napi akciós áron hirdetnek meg. Feltüntetnek egy magasabb árat, amiről úgymond leértékelték, de kiderül, hogy ez egy állandó ár, valójában nem is történt árengedmény. Megtévesztő kereskedői magatartás az is, amikor „szuper áron“ hirdetnek egy terméket, ami rengeteg vásárlót vonz, de az adott termék valójában nincs is készleten.

Mire kell odafigyelni internetes vásárlás esetén?

– A legfontosabb, hogy internetes vásárlás esetén a megrendelő 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. A visszaküldés költsége ugyan a megrendelőt terheli, de ilyen esetben haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül vissza kell kapnia az áru, továbbá a kiszállítás költségeit. Mindenképp ajánlott megvizsgálni, hogy Magyarországon működő, vagy csupán magyar nyelvű honlappal rendelkező külföldi vállalkozásról van-e szó. Utóbbi esetben ugyan forintban adják meg az árakat, valójában azonban devizaalapú ügyletről van szó. Fogyasztói jogainkat csak abban az esetben tudjuk érvényesíteni, ha előzőleg körültekintően, például internetes fórumokon tájékozódtunk az eladó kilétéről.

További információkért kattintson a tetszikre a Békéltető Testület Facebook oldalán és további információkkal segítjük Önt. Itt

Szöveg: Simon István (S-IMpress Bt.)