Mozdulj! – a kisgyermekkori mozgásfejlődés szerepe

Mozdulj! – a kisgyermekkori mozgásfejlődés szerepe

forrás: zsebibabafuzet.hu

Törvények, módszerek, forradalmi újítások jönnek-mennek – a gyerekek, a velük kapcsolatos örömök, aggódások, problémák maradnak. Az iskolakezdés küszöbén gyakran beszélnek a szakértők iskolaérettségről, képességfejlesztésről és egyre gyakrabban arról, hogy a tanulási nehézségeket nem elsősorban a sok gyakorlással, asztal mellet ülve lehet megoldani. Az emberi idegrendszer működéséből fakadóan sokkal jobban tesszük, ha a szabadban vagy a tornateremben keressük a megoldást.

A szakemberek szerint a mozgásfejlődés az, amely a személyiség egészének kialakulását befolyásolja, alapjaiban határozza meg. Mi magunk is megállapíthatjuk a kúszó-mászó csecsemő mozgásából, fejlődésének iramából a habitusát, az erősségeit, későbbi személyiségének alapelemeit. A mozgásfejlődés és az idegrendszer kapcsolata azonban ennél sokkal mélyre hatóbb és fontosabb.

A mozgás és értelmi fejlődés szinte szimbiotikus: amelyik gyerek mozgásfejlődése lassabb, általában később kezd beszélni. De nem elsősorban a fejlődés gyorsaságára, mint inkább a különböző mozgástípusok megjelenésére érdemes figyelni. Természetesen minden gyermek fejlődése egyedi, a kisebb nagyobb eltérések önmagukban még nem sokat jelentenek. Az olyan lényeges mozgásfejlődési fázisok, mozgások kimaradására illetve sorrendjük felcserélésére  azonban érdemes odafigyelni, mint például a kúszás, mászás, a keresztmozgások. Ezeknek nagyon fontos agyi-idegrendszeri szerepe van, ha ilyen mozgásra bíztatjuk a testileg erre már érett kicsiket, nem követünk el hibát.

Régen ilyen nem volt!

A korai mozgások kimaradásának nem mindig van azonnal látható, közvetlen következménye. Az idegrendszeri  éretlenség megjelenhet a nagy- vagy finommozgásokat érintő mozgásfejlődési elmaradásban, a beszédfejlődési, figyelem-koncentrációs problémákban, beilleszkedési nehézségekben is, de sokszor jóval később, csak az iskolai beváláskor kerül napvilágra tanulási nehézségek vagy részképesség-zavarok, diszlexia- diszgráfia- diszkalkulia, formájában. Jó hír, hogy ezek a kimaradások 10-12 éves korig mozgásterápiával pótolhatóak, sőt az sincs kizárva, hogy később is lehet eredményeket elérni.

Megdöbbentő, hogy a kisiskolások tanulási zavarainak hátterében – közel 70 %-ban!- leggyakrabban ezek az okok állnak. Ez azt jelenti, hogy a gyermek nem feltétlenül lusta vagy alulmotivált, egyszerűen idegrendszerileg éretlen bizonyos feladatok elvégzésre – és ezt a közoktatás sokszor olyankor sem veszi figyelembe, amikor ez mindössze egyéni fejlődési ütemet és nem zavart jelent.

Régen nem volt ilyen! – mondják erre sokan és igazuk van. De ennek nemcsak az az oka, hogy a szakma jobban odafigyel ezekre a problémákra, hanem a gyerekek mindennapos tevékenységének megváltozása. A kisgyerekkori szabad mozgás drasztikus csökkenése sokszor valós  problémákhoz vezethet az idegrendszer szerveződésében.

Mit tehetünk?

Nagyon is sokat tehet a szülő, a helyes idegrendszeri fejlődésért.

Csecsemőkorban a sok ringatás, höcögtetés, majd a hintázások, pörgetések mind mind az egyensúly-érzékelést ingerlő mozgásformák, amelyek a mozgásfejlődést elősegítik.  Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egyszerűen engedjük sokat mozogni a gyereket, bíztassuk mindenféle mozgásra: futásra, ugrásra, ringásra, hintázásra, kúszásra, mászásra, barkácsolásra, cipőkötésre!  A nagymozgásokat legjobb a szabadban végezni: fáramászás, árokugrás, mászókázás, futás – nem is kíván túl nagy szervezést. Érdemes úgy alakítani a napot, hogy mindegyik mozgástípusnak jusson hely benne: a kézimunka és a barkácsolás a legjobb finommotorika fejlesztő mozgásforma, arról nem is beszélve, hogy milyen hasznos tudást adunk át a gyermekeinknek, ha megtanítjuk, varrni, kötni, szerelni, szerszámmal bánni. Egyes szakemberek egyenesen a kézimunkát ajánlják az írás előkészítésére.

Az egyik legjobb mozgásforma, amely a legtöbb mozgásformát egyesíti, a tánc. Szinte mindegy, hogy milyen táncot választunk, de a különböző népek hagyományos táncain alapuló mozgásformák a legjobbak, mert ezek tartalmazzák a legtöbb természetesen szükséges mozgást.

Mozgásterápiák

A fentieket felismerve számos mozgásfejlesztésen alapuló terápia közül választhat az, akinek arra szüksége van. Az egyik legismertebb és leghatékonyabb az Anne Jean Ayres amerikai neuropszichológus által kidolgozott Szenzoros Integrációs Terápia (SZIT), amely azon a felismerésen alapszik, hogy a gyerekek fejlődésében, később tanulásában nehézségeket okozhat, ha idegrendszerük nem hangolja össze – integrálja – megfelelően az érzékszervek (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, propriocepció)  által fölvett információkat. A szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintási-, a proprioceptív rendszer (saját test helyzetének, mozgásának észlelése) és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyermeket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. A sokféle eszköz- hinták, labdák, alagút fantáziadús használata arra szolgál, hogy tapintásos ingerléssel javítja az agyféltekék közötti kapcsolatot, ösztönzi a tanulási-megismerési folyamatokat. A terápia játékos, örömteli foglalkozások sora, amely a gyermek választásainak teret enged, sőt épít arra. Mivel a módszer az idegrendszeri érési folyamatokra ösztönzően hat, olykor az egymástól látszólag teljesen különböző problémákkal küzdők esetében is képes javulást eredményezni. Sikeresen alkalmazzák e terápiát szülési traumák,  koraszülöttség, megkésett fejlődés, hiperaktivitás, figyelem- és tanulási zavarok, bizonyos típusú epilepsziák, autizmus esetében egyaránt.

A másik, szűkebb hazánkban is elterjedt módszer a Lakatos Katalin-féle Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) és Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT). Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiával, de hatásmechanizmusuk tréning szemléletűen kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazását építették be. Számos egymásra épülő feladat van, amelyeket a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan építenek  be a szakemberek a gyermekek tréningjeibe

Érdemes még megemlíteni az Alapozó Terápiát, amely Marton-Dévényi Éva nevéhez fűződik. Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia, amely során a gyermekeknél újraindítják az emberi fejlődéstani mozgássorozatot.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha fentiek alapján felmerülnek kétségek figyelem-koncentációval,  beszéd- vagy mozgásfejlődéssel kapcsolatban vagy jelentős elmaradást tapasztalunk finommozgásokban, rajzolásban, akkor célszerű minél korábban szakemberhez fordulni, hogy a későbbi tanulási nehézségeket megelőzhessük. Ha azonban később derül fény az elmaradásra, kisiskolás korban is hatékonyan alkalmazhatóak-e  módszerek.

Szentendrei Judit

szakértő: Nagy-Tószegi Cecília gyógypedagógus