Karácsonyi vándorok

Karácsonyi vándorok

Lackfi János Karácsonyi vándorok című meséje Gáspár, Menyhért és Boldizsár Betlehembe indulásának és vándorlásának kedves-vicces történetét dolgozza fel. Nagyobb gyerekeknek, felolvasva ajánljuk és kívánunk áldott, békés karácsonyt!

Lackfi János: KARÁCSONYI VÁNDOROK (5. fejezet részlet)

– Egyetlen Isten volna csak? – ráncolta össze homlokát Menyhért.
– És fia van neki? Akkor felesége is van? Valami istennő? Ez nekem magas – bizonytalankodott Gáspár.
– Hát, még ennél furcsább históriákat is olvastam. Ráadásul éppen a fejemre esett az a titkos könyv.
– Micsoda? Talán az angyalok dobtak meg vele? – nevetett fel Gáspár.
– Mondhatjuk úgy is. Ide süssetek! – Boldizsár haját félrehajtva hatalmas puklit mutatott a homlokán. – A legfelső polcon kotorásztam, amikor megindultak lefelé a könyvek, az egyikük vascsatos élével éppen a fejemen landolt. Úgy szédültem le a létráról, mint egy őszi légy.
– Talán égi jel, talán csak kétbalkezesség – ütötte tovább a vasat Gáspár.
– Igen, de ami a könyvben írva állt, annak már a fele se tréfa. Ez az Isten az éhezőket betölti jókkal, a gazdagokat üres kézzel küldi el, haragja napján pedig összegyűri és széthajigálja a királyokat.
– Nem vágyom rá, hogy széthajigáljanak – furcsállotta Menyhért.
– Végtelen magasból meglátja szolgájának alázatosságát, lehajol érte, és felemeli.
– Engem ne emeljen fel, tériszonyom van. És nem is vagyok szolga – idétlenkedett Gáspár.
– Zöldellő réteken terelget minket, kőszívünket pedig húsból való szívre cseréli ki.
– Ki a csuda szeretne gazokon rágódni, amikor van sózott hús a kamrában? – akadékoskodott Gáspár.
– És a mellkasomban se turkáljon senki. Sosem láttam még a szívemet, de nem is vágyom különösebben erre az élményre – zárta le az orvosi kérdést Menyhért.
– Én is ilyesmiket motyogtam magamban, de azért csak faltam tovább az Igazság Könyvét. És képzeljétek, úgy a fejembe szállt, mintha bort szürcsölgettem volna egész éjszaka. Ablakomat már megkocogtatta rózsaszín körmével a hajnal, mire feleszméltem. Még egy éjszakát szánjatok rá az olvasásra, és aztán döntsük el, merre induljunk! Tessék! (…)

A Lackfi János meséjéből való részlet a bebikkicsikesnagyok.hu oldalon jelent meg.