Hogyan élheted túl, ha “furcsának” tartanak?
Lélekdoki sorozat 5.
Nimród nem szeret az iskolaudvaron játszani az osztálytársaival. Órán megkukul, ha felszólítják, és félelmében néha még mindig a pad alá bújik, mint elsőben. Andris épp az ellentéte: örök izgő-mozgó, hangoskodó gyerek, aki folyton szerepelni akar. Nem szívelik egymást, és mindketten nehezen találják helyüket az iskolában. De mi történik, ha a két gyerek lovagként találkozik a vulkánsárkány várának közelében, a kedvenc számítógépes játékukban? És mit szól ehhez az osztály?
17 november, 2016
Pedagógusként szerintem nagyon fontos, hogy magunkban felállítsunk olyan alap téziseket, melyek meghatároznak bennünket, mint pedagógusokat. Ne azt, amit az egyetemen „az ideális tanár” címszóval olvastunk, hanem azt, ami a miénk, és amik mi vagyunk. Mert it kezdődik minden, hogy egy pedagógus önazonosan meghatározza a saját pedagógus személyiségét. Mondjuk ez bárkire igaz lehet. Ez lehet három, de akár négy is, vagy még annál is több. Én három alapgondolatot határoztam meg, melyre épülök és mely alapja a 
– Igen, mind koraszülöttek voltak és ez nem feltétlenül jelentett egyet a halálos ítéletükkel épp ellenkezőleg: számos koraszülött vált később híres feltalálóvá, íróvá és politikussá. Ma már Magyarországon is sokkal jobb esélyeik vannak a koraszülött babáknak, mint a múltban. November 17-én ünnepelik a Koraszülöttek Világnapját, amikor is lilába öltöznek a köztéri épületek ország és világszerte, hogy a koraszülöttek színét, a lilát jelenítsék meg a szimpátia és a hála jeleként. Ez alkalomból megfogalmazták a Koraszülöttek 10 pontját is.
Alapvetően a szülő és a pedagógus célja hasonló: szeretnék, ha a gyerek boldogan, egyre több tudást szerezve nőne fel. Akkor mégis miért alakul ki annyi konfliktus szülő és pedagógus között? Hol veszik el a közös cél a párbeszéd során?
