A glutén is okozhat fejlődési elmaradást

A glutén is okozhat fejlődési elmaradást

Mára több százezerre nőtt a gluténérzékenyek száma Magyarországon. A háttérben többnyire genetikai okok állnak. Sokáig azt hitték, hogy ez csak a gyermekeket érinti, ma már azonban tudjuk, felnőttkorban is kialakulhat. A gluténérzékenység komoly szövődményeket okozhat, például vérszegénységet, laktózérzékenységet, cukorbetegséget, csontritkulást, és a gyermekkori súlyfejlődés elmaradását. Ezért is fontos, hogy mihamarabb megszülessen a diagnózis -írja a csalad.hu.

Glutén, gliadin

A gluténérzékenység a vékonybél nyálkahártya súlyos elváltozásával járó betegség, mely egész életre szól. A leggyakrabban fogyasztott négy gabonafajta, a búza, a rozs, az árpa,és a zab  glutén nevű fehérjéje tartalmazza a cöliákiás szervezet számára toxikus alkotórészt, a gliadint. Ezt a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer védekezni kezd úgy, hogy ellenanyagokat termel, ami egy autoimmun folyamatot indít el. Sajnos a mai napig nem tudni, miért van ez az immunválasz a gluténnal való első találkozáskor. E folyamat révén a vékonybél szakaszán a bélbolyhok károsodnak, később pedig teljesen elhalnak. Egy 2002-ben készült felmérés szerint minden 344. ember lisztérzékeny Magyarországon. A gyermekeknél pedig még nagyobb az előfordulási gyakoriság.

Tünetek gyermekkorban

Vass Noémi gyermek gasztroenterológus tapasztalatait összegezve közölte: sok édesanya felkeresi, akik a gyermekük átlagtól eltérő súlyfejlődése miatt aggódnak A Budai Allergiaközpont orvosa szerint az interneten elérhető – valójában tájékoztató jellegű – kalkulátorok és egymás gyermekeinek összehasonlítása csak további stresszhelyzetet jelent, de az sem ritka, hogy sokan a rokonok, védőnő, vagy gyermekorvos megjegyzése miatt esnek kétségbe. Hangsúlyozta: a szülőknek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy minden gyermek eltérő ütemben fejlődik, emellett pedig az egyéni és öröklött tulajdonságok is meghatározhatják a súlygyarapodást.

A növekedésre általában jellemző, hogy egy-egy stagnáló időszakot hirtelen kiugrás követ. A nagyobb gyermekeknél megfigyelhető, hogy ilyenkor szinte egyik napról a másikra megnyúlnak, vagy rövid idő alatt változik a cipő-, és ruhaméretük. Ezzel párhuzamosan az étvágyuk is ingadozó. Betegségek idején a gyermekek étvágya általában csökken, a gyógyulás jele, hogy újra a kedvenc ételeit kéri. A csökkent étvágy – gyakran más egyéb tünet nélkül – lehet a betegség kezdeti jele is, de például húgyúti fertőzést, vérszegénységet, vagy középfülgyulladást is jelezhet.

Aggodalomra ad okot, ha a gyermek hosszabb ideje étvágytalan, a súlya csökken, fáradékony, hasmenés, hányás, haspuffadás jelentkezik. A glutén bevezetését a szakirodalom a hetedik hónapig javasolja a csecsemők esetében. Az egyelőre még vitatott, hogy a szoptatás csak késlelteti a tünetek megjelenését vagy maradandó védelmet nyújt a betegséggel szemben. Ami biztos, hogy az érintettek 80 százalékánál hasmenéssel, fogyással, és gyengeséggel jár. Persze, van, akinél székrekedéssel, vashiánnyal, kalciumhiánnyal vagy puffadással jelentkezik. Előfordul, hogy a tünetek a gluténtartalmú ételek bevezetése után csak több hónappal, akár évekkel később jelennek meg.

Vass Noémi kitért arra, hogy a szervezetben a fel nem szívódott zsírok miatt a széklet lazább, jellegzetes zsírfényű lesz. A rossz felszívódás miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni, ezért a súly stagnálása, csökkenése jelentkezik. A soványság mellett azonban feltűnő az elődomborodó has is.

Súlyos szövődmények

A kezeletlen gluténérzékenység, vagy egy rosszul meghatározott diéta komoly szövődményeket okozhat, például vérszegénységet, laktózérzékenységet, cukorbetegséget, pajzsmirigy problémákat, koszorúér betegséget, meddőséget, csontritkulást, és a gyermekkori súlyfejlődés elmaradását. Ezért is fontos a mielőbbi diagnózis. Ma már vérvizsgálattal és vékonybél-biopsziával könnyen igazolható a gluténérzékenység. Persze az út hosszú lehet a gyanú igazolásáig, ezért gyermekek esetében akkor forduljunk mindenképpen orvoshoz, ha a glutén tartalmú ételek bevezetését követően, többnyire 2 éves kor után a gyermeknek hosszabb ideje hasfájása, hasmenése van.

Gluténérzékenység kezelése

A gluténérzékenység egy életre szól, ezt nem lehet kinőni. Az étrendből tehát száműzni kell minden glutént tartalmazó élelmiszert, azokat is, amelyek csak nyomokban tartalmaznak lisztet. Ha búzaliszt kerül a szervezetbe, akkor a tünetek újra fellángolnak. A diéta elején fogyasztható banán, alma, aludttej, túró, főzelék, sovány hús, amelyek mellé a fennálló tápanyag-hiány miatt vitamin- és nyomelem-készítményt kell szedni. Mivel a glutén elhagyásával kevesebb rost jut a szervezetbe, érdemes azt sok zöldséggel, gyümölccsel, rosttablettával pótolni. A diéta fél-egy évében látványos a javulás, elmarad a testsúly-csökkenés, a rossz közérzet, az emésztési panaszok és a gyengeség.

A gyermekeknél fontos biztosítani a gluténmentes étrendet nemcsak otthon, hanem a közétkeztetésben, családi és baráti körben is.  Hívjuk fel a figyelmüket, hogy semmilyen esetben se fogadjanak el óvodában, iskolában, barátoktól olyan élelmiszert, amiben van liszt. Ezt egyébként a tapasztalatok szerint hamar megtanulják, ha pedig már olvasni tudnak, és a vásárlásban is szívesen besegítenek, akkor önállóan is megkereshetik a boltban, melyek azok a termékek, amelyeket biztonsággal fogyaszthatnak.