Történelmi Arcképcsarnok III. rész – Raktó Anna

Ratkó Anna nevét nemzedékek ismerik, de a mai fiatalság számára már kevesebbet mond e név. Ki is volt ő valójában? Mi is volt a Ratkó korszak törvényi szabályozásainak lényege?

A cikkünkben megismerheted de leszögezzük; Ratkó Anna munkásságát nem a pozitív cselekedetei miatt szeretnénk ismertetni, ő nem az a személy, aki  pozitív dolgok sokasságát tette a gyermekekért, a szülőkért. Viszont ő az, aki alapvetően hatott ezen idők gyerekei és szülőinek életére! Véleményünk szerint ismerni kell egy műveltségre törekvő embernek a generációk életét meghatározó miniszter nevét, illetve a mai nyugdíjrendszer alapvető problémáinak induktorát. Hiszen ahhoz, hogy megérts nyugdíjrendszer problémáit, többek közt ismerned kell az 50-es évek családpolitikáját és annak napjainkra gyakorolt hatását.

Ratkó-korszak – 1952 – Ratkó Anna (1903-1981)

A gondoskodó állam gyakorlatilag a végnapjait éli Magyarországon. A lakosságnak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az öngondoskodásról. 2012-től a “Ratkó-gyerekek” nyugdíjba vonulása komoly kihívást jelent a hazai nyugdíjrendszernek.A II. világháborút követően 1952-ben került sor az első jelentős kormányzati beavatkozásra a művi abortuszok engedélyezése területén. Ratkó Anna egészségügyi miniszter neve „fémjelzi” az abortuszok szinte teljes tilalmát és az illegális megszakítások szigorú szankcionálását tartalmazó miniszteri utasítást. A történészek szerint nyilvánvaló, hogy a Ratkó-féle születésszabályozási miniszteri utasítást nem a textilmunkásnő (szövőnő) ötlötte ki, hanem Rákosiék politikájának a részét képezte a döntés. Ratkó Anna aláírta a minisztertanácsi rendeletet. Büntetendő az abortusz. Az orvos is, a gyereket elvetető anya is, nyolc év halmazati büntetést kaphatott.Az 1953. február 8-án kiadott rendelethez Ratkó Annának valójában már nem volt köze. „Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!”

A törvény megtiltotta az abortuszt, bevezették a gyermektelenségi adót (az adóalap 4 %), rögzítették az anyák, terhes nők és gyermekek védelmét. Szülés előtt 12 hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap szoptatási időt biztosítottak. A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. A Ratkó-törvény célba ért, a Ratkó-gyerekek, már az iskolákban 32 – 40 fős létszámú osztályokban tanultak, most is ők húzzák a rövidebbet, amikor nyugdíjba készülnek. Nincs, aki eltartsa őket. Gondoskodjanak magukról… Nem látják őket szívesen sem a munkaerőpiacon, sem a nyugdíjasok között.

Ki volt Ratkó Anna?

Bíró Károlyné, született Ratkó Anna 1903. augusztus 19-én látta meg a napvilágot Párkánynánán. Hosszú és „termékeny” pályafutása kezdetén, 1916-tól a budapesti Fegyver- és Gépgyárban, 1921-től a Hazai Fésűsfonóban, 1929-től pedig a csepeli Weiss Manfréd Gyárban dolgozott.1927-től Pesterzsébeten az SZDP-ben és a textiles szakszervezetben tevékenykedett. 1929-ben sztrájk szervezése miatt rendőri felügyelet alá helyezték.

1942-től a KMP tagja. 1945-49-ben a textilmunkások szakszervezetének főtitkára, és a Textilmunkás c. lap főszerkesztője. 1945-49-ben a Szakszervezeti Tanács alelnöke. 1945-től 1956-ig országgyűlési képviselő.1949. június 11-én megalakult Dobi István kormányában Népjóléti Miniszter, 1950. december 16-ig. Ettől kezdve a Rákosi kormányban Egészségügyi Miniszter, egyetlen női politikus, majd kormánytagsága 1953. április 18-án ér véget

A Nagy Imre kormány megalakulásával végleg kikerül a felsőbb politikai körökből. Nagy Imre 1953-as első kormányalakításánál már „nem számított” a harcedzett illegális kommunistára, a Rákosi-korszak egyik meghatározó „arcára”, Ratkó Annára. 1953-56 között a SZOT titkára. 1957-es nyugdíjba vonulása után még tizennyolc éven át a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

1981. július 20-án bekövetkezett haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke volt. Ratkó Anna, a Ratkó-gyerekek névadója, a szövőnőből lett miniszter az abortuszrendelettel vonult be a magyar történelembe. Lányára – példát mutatva szült – a rokonok, és nagyszülők vigyáztak, az egész általános iskolát intézetben járta ki, mert a szülőknek nem sok ideje maradt a gyerekre. – nyilatkozta Ratkó Éva az RTL klubnak. – Lánya szerint az unokáira már sokkal több ideje volt. Az 5 dédunoka pedig már nem is tudja, hogy dédnagymamájukról egy nemzedék kapta a nevét. A népnyelv az 1950-1956 között születetteket nevezi Ratkó-gyerekeknek, pedig csak az 1952-ben született “nem kívánt” szülöttek a Ratkó-gyerekek.

Bartha Kata
Forrás: http://lhp.hu