Oroszlánok nyomában Budapesten

Oroszlánok nyomában Budapesten

Egy kalandos, vidám séta nagyszerű eszköz arra, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék, később pedig ápolják és fejlesszék a települést, ahol élnek. Ha egy kultúrtörténet-alapú városnézéshez még kicsik és izgágák, de a minden sarkon fagyizzunk/kürtőskalácsozzunk-verzióból már kinőttek a csemeték, érdemes olyan kincsek nyomába eredni a fővárosban, amik biztosan lenyűgözik őket. Eredjünk most oroszlánok nyomába!

Ajándék oroszlánnak ne nézd a nyelvét!

Mi mással kezdhetnénk, mint a Lánchíd kőoroszlánjaival! A négy nagymacskának külön érdekessége, hogy nincs nyelvük: a városi legenda szerint ezért (mikor e hiányosságra fény derült) a szobrok készítője volt az első, aki a Dunába vetette magát a Lánchídról… ebből azonban egy szó sem igaz. Marschalkó János szobrászművészünk maga is jót mulatott – még éltében – ezen az anekdotán. Azért, ha bármelyik hídfőnél járunk, figyeljük meg az állatok királyának méltóságteljes békéjét, és nyammogjunk el egy-két macskanyelvet a gyerekekkel.

 

Az őrzők

Széchenyi hídjától csak egy-két perc sétára található a szépen felújított Várkert Bazár – ahol egyébként számos gyerekprogram is várja ifjú látogatóit. Itt is érdemes “Szimbát simogatni”, hiszen Ybl Miklós szinte minden építményét ezekkel a bátorságot, hűséget jelképező állatokkal díszítette.

 

 

Oroszlános udvar

No, nem egy gladiátorharcnak otthont adó stadion közepére gondolunk! Fadrusz János neves szobrászművész munkája a négy királyi állat, mely a budai Várban található. Az Oroszlános udvarban való barangolást, a békés, illetve az ádáz tekintetű fenevadak közti sétát össze is köthetjük a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Budapesti Történeti Múzeum meglátogatásával.

Természetesen nem maradhatnak ki az Országház előtt strázsáló – és emlékeztető -, vagy a Vörösmarty téri kútnál békésen merengő oroszlánok sem. Ha pedig még mindig nem elég a sörényes barátokból, érdemes további helyszíneket is felkeresni. A tájékozódásban nagy segítségünkre lesz a(z e cikkhez is felhasznált) Nagy Budapesti Oroszlánvadászat című összefoglaló.

Végül pedig álljon itt egy nem hivatalos, de annál elgondolkodtatóbb Illyés-idézet arról, hogy mi köze is van nekünk, magyaroknak e nemes állatokhoz. Így október 23. környékén még inkább aktuális sorok ezek.

“Az oroszlán nem háziállat Magyarországon. Erdeinkben és mezeinkben sem csatangol. Az utazót ne tévessze meg az a különben figyelemre érdemes körülmény, hogy egy nép fővárosában sem láthat annyi oroszlánszobrot, mint a magyarokéban. Merengjen el a Lánchíd négy bumfordi, az Országház két szigorú, a jáki templom két angyali, a Várkert két elegáns, továbbá a Duna-part, a Honvéd-temető s a nagy számú kapufő itt halálra kész, ott már halálra sebzett, amott kígyótól épp halálra mart sörényesein, de ne siessen vadászpuskáért. Az állatok fejedelme itt nem fenyeget, hanem óv. Rengeteg kő és érc hasonmása nem egy természettani, hanem egy lelki jelenvalóságra utal. Hatalmas síkságainkon, hol a falvak csaknem oly távol esnek egymástól, mint Afrikában, nem a vadak legveszedelmesebbje lappang. Az erények legszelídebbje s egyben legszívósabbja. A bátor hűség.” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek)

A képek forrása itt és itt.