A családok gyermeknevelési támogatása, egy negyed évszázadon keresztül

A családok gyermeknevelési támogatása, egy negyed évszázadon keresztül

A béren kívüli juttatások (elterjedt nevén cafeteria) tündöklése és bukása után sok családban van olyan egészség- és önsegélyező pénztári számla, amit kevésbé, vagy egyáltalán nem használnak. Kevesen tudják, hogy ezeknek a pénztáraknak nem az volt a legnagyobb előnye, hogy ki lehetett menteni a munkáltató által kapott plusz juttatást, hanem hogy a használatával évente akár több százezer forint adókedvezményt lehet visszaigényelni.

Az első fontos kérdés, hogy mi a különbség az állami támogatás (például a családi pótlék) és az adókedvezmény (például a családi adókedvezmény) között? Az állami támogatás alanyi jogon jár, az adókedvezmény egy rendelkezési jog. Röviden és általánosságban az adókedvezményhez kell, hogy legyen az igénylőnek személyi jövedelemadó befizetése, és az évente beadandó adóbevallásában fel kell tüntetni, hogy a befizetett adójából mennyit igényel vissza, a megfelelő igazolással bizonyítva igényének jogosságát.

Széles körben ismertek az egészségpénztári számlák, amik hasonlóan működnek, mint a normál bankszámlák – két különbséggel. Az első, hogy korlátozva van a rajta lévő egyenleg felhasználhatósága, a második, hogy ezért a korlátozásért cserébe adókedvezményben részesül az, aki erre a számlára befizet (egy évben 20%, de maximum 150.000,-Ft, ha nincs más pénztári számlája). Az egészségpénztári számlán lévő összeget leginkább gyógyszerekre, illetve egészségvédelmi célból létrejött kezelések költségeire lehet felhasználni. Van viszont egy olyan pénztári forma, aminek jóval szélesebb a felhasználhatóságának lehetősége, az pedig az önsegélyező pénztárak.

Ha például hamarosan születik egy gyermek, akkor ennek a számlának a terhére kifizethetnek akár 1.000.000,-Ft-ot is, ami azt jelenti, hogy ha például az anyuka előre gondolkodik, és egyik évben befizet 500.000,-Ft-ot, a másik évben még 500.000,-Ft-ot, akkor innen visszakap, adókedvezmény formájában, 200.000,-Ft-ot az önsegélyező pénztári számlájára. Ha ezt mind a két szülő megteszi, akkor az adókedvezmény mértéke is megkétszereződik. Ha a nagyszülők is csatlakoznak ehhez a művelethez, akkor igen jelentős adókedvezményt tudnak kihasználni. Fontos, hogy 180 napig kamatoznia kell a számlán a befizetett összegnek, de utána a bankszámlára utalható.

Sok családnak nem megoldható, hogy ekkora összeget nélkülözzön a család költségvetéséből. A születési támogatás mellett a kieső jövedelem pótlására is használható a pénztári befizetés.  Ahogy a gyermek cseperedik, óvodába kezd járni, általános, majd középiskolába, úgy bejönnek új felhasználási lehetőségek, mint a gyermekruházat, tankönyv, tanszervásárlási kedvezmény, a felsőfokú tanulmányokat végző hallgatóknál pedig tandíj, kollégium, albérleti kedvezmények.

A bemutatott egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak 2016.01.01.-től lehetnek összevontan egészség- és önsegélyező pénztárak, amivel sok társaság élt is, így bővült a termékükön keresztül kihasználható szolgáltatások köre.

Összességében elmondható, hogy egy kis odafigyeléssel, és egy megfelelő pénztár kiválasztásával több milliós adókedvezményt tudnak kihasználni addig, amíg a gyermek önálló, kereső felnőtt nem lesz.

Érdemes lépni, kérjétek tanácsadótok segítségét, illetve ha kérdésetek van, forduljatok hozzám bizalommal!

A korábbi cikk itt olvasható.