Diákmunka kisokos a nyárra – szabályok és fontos ismeretek

Diákmunka kisokos a nyárra – szabályok és fontos ismeretek

Mire érdemes odafigyelni, ha gyerekünk munkát vállal a szünidőre? Milyen kötelező szabályok vannak? Minek kell mindenképp szerepelnie a szerződésben? Mikor ne írjuk alá?

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, jelentős részük, legalább 130.000 fiatal iskolaszövetkezeten keresztül. Ugyanakkor több felmérés is azt mutatja, hogy a fiatalok munka világával kapcsolatos általános alaptudása rendkívül alacsony szinten van, és ez hátráltatja őket abban, hogy a sikeres előmenetelüket megfelelően meg tudják alapozni és felelős gondolkodással, tudatosan készüljenek a jövőjükre. Kiemelten fontos megemlítenünk, hogy 18 év alatti munkavállaló esetén mindenképpen szülői hozzájárulás szükséges a diákmunka vállaláshoz, ezért szülőként fontos támogató szerepünk van ebben a folyamatban. Miért előnyös, ha gyermekünk szabadidejében kipróbálja a munka világát? Miért érdemes egy iskolaszövetkezethez csatlakozni a szünidőben? Mire fontos odafigyelni a munkaszerződéssel, a munkaidő beosztással, a bérezéssel kapcsolatban? Egy rendhagyó osztályfőnöki órán jártunk, amelyet a Fürge Diák Iskolaszövetkezet munkatársai tartottak, beszámoló cikkünkben a leghasznosabb információkat összegyűjtöttük Nektek.

 

Az iskolaszövetkezetekről

Ha már diákmunka, miért válasszunk iskolaszövetkezetet a munkavégzéshez?

Elsőként nézzük is meg, hogy milyen előnyökkel, biztonsági faktorokkal és a gyerek személyiségére fejlesztő, a jövőjére pozitív hatással bíró tényezőkkel jár, ha belép egy iskolaszövetkezetbe és szabadidejében rajtuk keresztül vállal munkát.

A diákmunka szövetkezeten keresztüli munkavégzés védett körülményekkel jár, mert:

• az iskolaszövetkezet biztosítja az ellenőrzött és biztonságos munkakörülményeket,
• jogszerűen megkötött szerződésekkel foglalkoztat,
• időben és garantáltan kifizeti a jövedelmet,
• a szakmai fejlődést elősegítő konzultációk lehetőségét biztosítja,
• a személyes munkahelyi (diák – diák, diák – megrendelő) konfliktusok során érdekvédelmi tevékenységet folytat.

Nézzük címszavakban, hogy miért is előnyös ez a diáknak:

• Legális munkavégzési forma, adózott bérkifizetés.
• A feketemunka arányát jelentősen csökkentő piaci tényező.
• Könnyebb elhelyezkedés és beilleszkedés a tanulmányokat követően.
• Öngondoskodás kialakítása a tagokban.
• Munkatapasztalat-szerzési és kapcsolatépítési lehetőség.
• Változatos, a tanulmányi elfoglaltságok időbeosztásához alkalmazkodó munkalehetőségek.
• Legmagasabb nettó jövedelemhányad (az iskolaszövetkezetben nem kell járulékokat fizetni, így a bruttó jövedelem 18,5%-ával több lesz a nettó jövedelem mint máshol).

 

Az életkori szabályokról

Milyen szabályok vonatkoznak a diákokra az életkorukból adódóan? Hány éves kortól lehet diákmunkát vállalni? Mire kell figyelni 18 év alatti munkavállaló esetén?

Munkát vállalni 15 éves kortól, iskolai szünetben, 16 éves kortól szorgalmi időszakban is lehet. Ha még nem érte el a gyermek az alsó korhatárt, várjatok! A gyermekmunkát bünteti legszigorúbban a törvény.

18 év alatti munkavállaló (fiatal munkavállaló) esetében a következő szabályok érvényesek:

• munkaszerződésének, a fiatal munkavállaló által kezdeményezett megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása (aláírása) is szükséges
• hetente maximum 40 órát dolgozhat
• nem dolgozhat este 22 és reggel 6 óra között
• rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, azaz nem túlórázhat
• négy és fél óra munkavégzés után legalább harminc perc, hat óra után legalább negyvenöt perc munkaközi szünet jár
• pihenőideje (a munka vége és következő napi kezdés közötti idő) legalább tizenkét óra
• mindenképpen heti két egybefüggő naptári nap pihenőnap

Fontos, hogy a diákok és a szülők is ismerjék ezeket a szabályokat, hogy adott esetben ha a munkáltató ezektől eltérne, akkor egyből jelezhessük feléjük és megtanítsuk a gyerekeket már fiatalon a saját érdekeit védelmére, érvényesítésére.

 

A munkaszerződésről

Kötelező az írásos munkaszerződés megkötése a munka megkezdése előtt.

A szerződésnek tartalmaznia kell a munkakört és az alapbért. Ha ezek nincsenek beírva, mindenképpen tegyük szóvá, és ne írjuk alá, amíg a munkaadó ezt nem pótolta!

A munkakör megadása nem azonos a munkaköri leírással, ezért addig ne írjuk alá, míg nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy a papírra leírt munkakör pontosan mit is jelent. Nem biztos, hogy a munkáltató is pontosan azt érti alatta, mint amit Mi.

A munkáltató köteles írásban tájékoztatni (amennyiben a szerződésben nem szerepel) a bérfizetés napjáról, az irányadó munkarendről, a munkaköri feladatokról, az utasítást adó személyről és egyéb feltételekről. Ha nem érkezik ezekről írásos tájékoztatást, mindenképpen kérjünk!

 

A munkaidő-beosztásról

A munkaviszonnyal kapcsolatos ismereteknek ez a legbonyolultabb része, de jelentős hatással van a bérre, ezért érdemes megismerned e szabályokat is!

A teljes munkaidő napi nyolc, illetve heti negyven óra, de a munkáltató munkaidő keretet alkalmazhat.

A munkáltatónál irányadó munkarendet vagy a munkaszerződésben rögzítették, vagy a helyben szokásos módon, de feltétlenül írásban tájékoztat róla a munkáltató.

Egy munkanapon a munkaközi szünetek hossza összességében nem lehet egy óránál több.

Napi pihenőidő mértéke legalább 12 óra kell, hogy legyen 18 év alatti munkavállaló esetében és legalább 11 óra 18 év feletti munkavállaló esetében. Azaz az adott napi munkaidő vége, és a következő napi munkaidő kezdete közötti időtartamnak kell legalább ennyinek lennie.

Heti két pihenőnap jár.

Munkaidő-keret alkalmazása esetén a pihenőnapok egyenlőtlenül is kiadhatók. Ebben az esetben a munkaidő-keret átlagában kell a heti két pihenőnapnak meglennie.

 

A bérezés

A kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér 2019-ben Magyarországon bruttó 857 Ft/óra (ez teljes hónapra 149.000 Ft-ot jelent). A szakképzett minimálbér 2019-ben 1.121 Ft/óra, vagy 195.000 Ft/hó.

A munkáltató bármilyen címen kiegészítheti a munkaszerződésedben szereplő személyi alapbért, de néhány esetben ez kötelező is számára, ezek az esetek a következők:

Ha a diák változó időpontokban kezdi a munkát, a változás a havi összes munkanapok legalább egyharmadát érinti, és az eltérő időpontok között legalább négy óra eltérés van (jellemzően többműszakos munkaidő-beosztás esetén), akkor este hat és reggel hat óra között végzett munka esetén 30% (műszak) pótlék jár;

• Amennyiben a diák egy olyan cégnél dolgozik, ahol többműszakos a munkarend, de a munkáltatóval történt egyéni megállapodás alapján csak egy adott műszakba jár dolgozni (pl. mert délelőtt még suliba jár, ezért sem délelőtt sem éjszaka nem tud dolgozni), akkor Őt NEM illet meg a műszakpótlékeste hat és tíz között, mert nem változik a munkakezdés időpontja;
• Éjszakai bérpótlék 15%;
• Éjszakai bérpótlék 22:00 és 06:00 óra között jár olyan munkavégzésre, ahol nem jár a 30%-os (műszak) pótlék;
• Túlóra pótléka 50%;
• Pihenőnapi munkavégzés pótléka 100% vagy 50% plusz egy másik pihenőnap;
• Munkaszüneti napi munkavégzés pótléka rendes munkaidő-beosztásban 100%, amire még pluszban jön rá túlóra esetén további 100% vagy 50% és egy plusz pihenőnap. (Munkaszüneti napok: január 1.; március 15.; Húsvét hétfő; május 1.; Pünkösd hétfő; augusztus 20.; október 23.; november 1.; Karácsony első és második napja);
• Vasárnapi munkavégzésért 50% pótlék jár többműszakos (de nem megszakítás nélküli) munkarendben, készenléti jellegű munkakörben, valamint kereskedelmi jellegű tevékenységet vagy szolgáltatást végző munkáltatónál. Ez utóbbi alól kivétel, ha az rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is nyitva tartó kereskedelmi egység.

A bruttó bérből 15% személyi jövedelemadó jön le, 2,5% baleseti hozzájárulás, ami maximum 1.000 Ft lehet és első alkalommal egy 1.000 Ft-os szövetkezeti tagsági hozzájárulás. (Ez a szövetkezetből való kilépés esetén visszajár.)

A munkabért a munkáltató legkésőbb a munkavégzés havát követő hónap 10. napjáig köteles számodra felhasználhatóvá tenni. Szándékosan nem azt írtam, hogy „kifizetni”, ugyanis ha nem készpénzben (és ez ugye egyre gyakoribb), hanem utalással teljesíti a kifizetést, azt is úgy kell tennie, hogy 10-én a diák hozzáférjen a pénzéhez.

A munkabérről írásos elszámolást kell kapni, és ennek tartalmaznia kell, hogy mennyi a bruttó bér, az hogyan jött ki, és abból mit vont le a munkaadó, azaz hogyan jött ki a nettó bér.

Ha ezeket szem előtt tartjuk, akkor remek tapasztalat lesz a nyári diákmunka, amelyből gyermekünk rengeteget tanul (készségeket és képességeket fejleszt), életszerű, gyakorlatorientált tudást szerez, amit majd a jövőben is kamatoztatni tud, nem mellesleg pedig egy kis zsebpénzt is keres, amit saját céljára, hobbijára költhet el, így még jobban fogja értékelni.

Felmerülő kérdésekkel, regisztrációval, munkalehetőségekkel kapcsolatban bátran keressétek az idén 25 éves Fürge Diák Iskolaszövetkezet munkatársait, akik készséggel állnak rendelkezésre.

A cikk dr. Simon Balázs: Munkaerő-piaci Kalauz diák munkavállalóknak c. kiadványa és a Fürge Diák Iskolaszövetkezet munkatársai által tartott tájékoztató előadáson elhangzottak felhasználásával készült.

 

 

Kapcsolódó weboldal: www.furgediak.hu

Mekis munkákról további információk: https://meki.furgediak.hu/

Facebook: www.facebook.com/furgemeki/