Elektroszmog hatásai lehetnek; idegesség, fáradtság, kimerültség… – védjük magunkat és a családunkat!

Elektroszmog hatásai lehetnek; idegesség, fáradtság, kimerültség… – védjük magunkat és a családunkat!

– SZPONZORÁLT TARTALOM –

Gyerek, felnőtt egyaránt érintett a feszültségben, kimerültségben legyen ez munkahelyi teljesítés, tanulás, vagy éppen egy versenyhelyzet. Igen ám, de ennek van egy egészséges mechanizmusa, de van láthatatlan oka is, ami hosszú távon akár végzetes is lehet. Mire gondolunk? Azokra a WHO által már néhány éve kongatott harangokra, melyek a veszélyes elektromágneses sugárzás hatása alapján kialakuló betegségekre hívják fel a figyelmet.

 

Számtalan modern, az életünket azonnali élményekkel kiszolgáló eszközt használunk – okoseszközök, mikrohullámú sütő, stb. -, amik az egészséges frekvencián túl sugározhatnak és lehetnek alvászavar, magatartászavaros viselkedés, sőt komolyabb betegségek kiváltó okai is. De akkor mit tegyünk? Dr. Tihanyi István orvos szakértő szerint „Szellőztessük ki magunkat minél többször, ugyanis a természet, a szabad levegő képes regenerálni a negatív hatásokat, de mindenképpen védekezzünk, melyre egy magyar szabadalom, az SHS elektromágneses terek elleni készülékei alkalmasak.” Átfogó összeállítás a környezeti ártalmakról, védekezésről, felelős szülői attitűdről orvos tapasztalatok, kutatások alapján.

 

Miért kell foglalkozni az elektroszmoggal?

“Elektromos és mágneses mezők által keltett, mesterséges sugárzásról van szó, amely pulzáló elektromágneses hatással bír. Ez a típusú sugárzás a természetben csekély mértékben fordul elő, ezért az élővilág – beleértve az embert is -, nem képes alkalmazkodni hozzá megfelelően.” – fogalmaz dr. Erdei Edit PHD, a Space Harmony Systemnek készített Sugárzások egészségügyi kockázatai című tanulmányában.

 

Így folytatja a tanulmány:

Az elektromosság széles körű gyakorlati alkalmazásával a mindennapok során folyamatosan növekszik a környezeti terheltség: az elmúlt 50-100 évet figyelembe véve 300-400 szorosára emelkedett.  Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság rendelkezésre álló adatai alapján, az eddigi tendenciákat figyelembe véve arra kell számítani, hogy ez a terheltség a jövőben még hatványozottabban fog növekedni a munkahelyi és otthoni környezetben egyaránt.

Napjainkra független kutatóintézetek által végzett megfigyelések, és kutatások már többszörösen bizonyították, valamint tudományos szakterületeken is vitathatatlanul elismert, hogy a mindennapjainkban fellépő elektromágneses mezők az élő testben egy sor biológiai effektust okoznak, melyek részben egészségügyi károsodásokat is jelenthetnek.

 

Minden, amit az elektroszmogról tudni kell:

 

• Az elektroszmog mindenen áthatol – ebben különbözik minden más sugárzástól.
• Az elektroszmog a frekvenciától függő mélységig behatol a testszövetekbe – a mobiltelefonok esetében egy centiméterig. A rádiófrekvenciás (RF) energia elnyelődik a testben, és melegedést okoz. Az expozíció által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelmű kapcsolatban áll ezzel a melegedéssel.
• Hatósugara a forrás átmérőjének többszöröse, hatása a távolság négyzetével csökken.
• Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik

 

 

Általános hatások

 

Minden élőlényt elektromos és mágneses jelek vezérelnek, melyekből mi a legkevesebbet érzékeljük, a legtöbb jel a tudat alatt a sejtek szintjén kerül „feldolgozásra”, tudati ráhatásunk erre nincs, mint ahogy az ártó sugárzásokat sem érzékeljük, melyek hatásait ugyanúgy tudat alatt dolgozzuk fel.

Az érzékelés hiánya miatt még a hosszú időszak alatt bekövetkezett egészségkárosodás valós okait is csak alig lehet összefüggésbe hozni. Ha valaki például nekiszalad egy üvegajtónak és megsérül, azonnal tiszta, hogy mi az oka a sérülésnek, annak ellenére, hogy korábban a sérülés forrását nem látta. Amennyiben az emberi szervezetre, időben elosztva, hosszú éveken keresztül hat egy ártó tényező, akkor a legtöbb esetben hiányzik a betegség direkt forrása és oka.

Tudományosan még nem bizonyították teljességgel, de egyre több jel utal arra, az elektroszmog és egyéb káros sugárzások ártalmas hatást gyakorolhatnak az emberre és a természet egészére – rövid és hosszú távon egyaránt.
Ezért egyre több orvos óvja pácienseit az elektromágneses környezeti hatásoktól, mivel a rendelkezésre álló adatok és vizsgálati eredmények alapján sokan felhívják a lakosság figyelmét a tudatos elsődleges megelőzésre, a lehetséges védelmi eszközök prevenciós alkalmazásával.

 

 

 

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK SPEKTRUMA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1984 óta foglalkozik intenzíven a pulzáló elektromágneses sugárzás káros hatásaival.

2004-ben hozták nyilvánosságra azt a deklarációt, amely kimondja, hogy a pulzáló elektromágneses környezet egyes személyeknél túlérzékenységet válthat ki. Ez azt jelenti, hogy az átlagostól sokkal kisebb méretű környezeti terheltség már igen heves tünetek megjelenését eredményezheti. A dokumentum határozottan megfogalmazza, hogy ezt a fajta túlérzékenységet is betegségnek kell minősíteni, és a pácienseket kezelni kell, ami elsősorban a környezeti ártalommal kapcsolatos védekezési módok fokozott alkalmazását jelenti. A jelenség az „Elektromágneses hiperszenzibilitás” röviden EHS elnevezést kapta. Az idegrendszer olyan tüneteit foglalja magában, mint fejfájás, fáradtság, stressz, alvászavarok és olyan bőrtünetek, mint pl. szúró, égő érzés, viszketés, fájdalom és izomgörcsök, valamint számos más egészségügyi probléma.

 

 

Mit tehetünk a természetes, egészséges életmód megőrzéséért? Saját megoldások!

 

Dr. Tihanyi István orvos, természetgyógyásszal készült edukációs filmben részletes képet kapunk az egészség felé vezető útról, azokról az „apró” saját magunk által is megvalósítható dolgokról, melyekkel a környezeti ártalmakat csökkenthetjük. Íme néhány példa:

 

• Kapcsoljuk ki éjszakára a wifit!
• A mobiltelefonokat ne a fejünknél töltsük!
• Húzzuk ki azokat a készülékeket, amit csak lehet az áramforrásból, ne legyen semmi ún. stand by üzemmódban.
• Tartsuk távol a fejünktől a mobiltelefonunkat, kihangosítva használjuk azt!
• Ne hordjuk nadrágzsebben a telefont (főként a férfiak, mert férfi meddőséget okozhat)
• Várandós anyukák se tartsák közel a testükhöz a mobiltelefont!
• Sportoljunk sokat!
• Szedjünk vitaminokat!
• Táplálkozzunk változatosan, egészségesen!
• A legfontosabb, hogy minél többet legyünk szabad levegőn, a természetben.
• Használjunk elektroszmog elleni védőeszközöket a házban, az autóban, saját mobilunkon!

 

Védjük meg gyermekeinket

Dr. Tihanyi István orvos-természetgyógyász edukációs filmjében külön figyelmet szentel a gyermekek egészségvédelmének, hiszen Ők a legveszélyeztetettebbek.

 

“Az elektroszmog károsító hatása a gyerekekre hat leginkább. A koponyacsontjuk sokkal vékonyabb, nem véd annyira. A gyerekek nem figyelnek arra, hogy tudatosan ne tartsák közel a mobilt. A gyerekek sejtjei fiatalabbak, gyorsabban osztódnak és érzékenyebbek bármilyen sugárzásra, mint a felnőttek stabil sejtjei, ez az oka annak, hogy a gyerekek sokkal szenzitívebbek és jobban észrevesszük rajtuk az elektroszmog hatását. Idegesebbek, feszültebbek, talán épp azért mert túl sokat játszik a számítógépen és sok elektromos kütyü között van. Ekkor fogjuk meg és vigyük ki a természetbe és jól szellőztessük ki, ahelyett hogy „nyugtató” eszközöket, tabletet, stb. adunk a kezébe.”

 

Átfogó edukációs videó interjú dr. Tihanyi István orvossal itt:

 

A tanárok, oktatásban dolgozók is egybehangzóan mértékletességre figyelmeztetnek! – Okos eszközökkel, csak mértékkel

 

Fegyverneki Gergő, magyar és médiaszakos tanárral készült, Digitális Detox című videóinterjúban Ő maga is azt javasolja, hogy legyen digitális házirendünk, néha kapcsoljuk ki a mobiltelefonokat, hogy az a hatalmas adat és impulzus mennyiség, amit átengedünk magunkon nap, mint nap, kiürülhessen a fejünkből, az idegrendszerünkből és mentálisan is nyugalmi állapotba kerülhessünk.

 

Balatoni József, alias Jocó bácsi hisz abban, hogy a digitális innovációk kiváló lehetőséget adnak a diákokkal való kapcsolattartásra, de soha nem helyettesítik, a személyes kapcsolatokat. „Vidéki származású tanárként nagyon hiszek a táborok, a közösség erejében és abban, hogy fontos a diákok számára, hogy valódi, értékes társas kapcsolataikat is megéljék az offline térben. A nyár kiváló időszak arra, hogy átalakítsuk a családi mobilhasználati szokásainkat, akár digitális „házirendet” is kitaláljunk és egymásra figyeljünk. Az így megszerzett lelki nyugalom, harmónia semmivel sem pótolható, legyenek azok családi vagy baráti kapcsolatok. A valós térben adott, valós figyelem a legnagyobb ajándék, amit egymásnak adhatunk.”

 

 

Gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatok – dr. Erdei Edit tanulmánya alapján

 

1984-ben a svéd Aronsson és Johansson professzorok, valamint a svájci S.E.I.C. intézet kutatói által 1989-ben a WHO felkérésére készített tanulmányok kimutatták, hogy a bekapcsolt képernyő előtt eltöltött négyórányi tartózkodás után az adrenalin (stresszhormon) kiválasztása csökken a felnőtt szervezetben. Ennek oka, hogy a szervezet az adrenalint visszatartja, és egy huzamosabb adrenalin telítettségi állapotról beszélhetünk a képernyő használójánál – úgy, mint az extrém sportok esetében.

A gyermeki (pubertás kor körüli) szervezetre vonatkozóan ez az érték négy óra helyett csupán 50 perc volt. A kilencvenes években, hazai kutatók által készített felmérés adatai szerint – melyben az olvasható, hogy a fiatalok 50%-a hétvégén kettő vagy több órát számítógépezik és 80%-uk néz televíziót, vagy videó filmeket két óránál tovább, illetve hét közben is nagy részük kb. 20 órát tölt képernyő előtt – a fiatalok igen gyakran tapasztalják ezt az adrenalin telítettséget. Marcel Rufo, francia professzor 1990-ben készített tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekeknél 40 perc képernyőhasználat után az iskolai teljesítmény harmadára csökken, a memorizáló képesség ötödrészre csökken, míg az idegesség, agresszivitás és az erőszakos viselkedés háromszorosára nő.

 

 

Egyre több képernyőidő, fokozott adrenalin termelés

Mivel az adrenalin fokozott termelése agresszívabb viselkedésben és „felpörgetett” lelki állapotban nyilvánul meg, ezen a ponton kell átgondolnunk, hogy vajon a média tartalma, vagy maguk a készülékek biofizikai hatása idézi elő a gyermeki agresszivitás és a fiatalok hiperaktivitásának fokozódását. A gyermekek nagy százaléka saját bevallása szerint is produkál a képernyő használatához köthető szomatikus (szervi) panaszokat. Mindezekből megállapítható, hogy a médiatartalom és a fizikai hatás kombinált formában hat gyermekeinkre.

Napjainkban egyre elterjedtebb a mobiltelefonok és tabletek mindennapos használata a gyerekek körében is. A közelmúltban megjelent, Dél-Koreában készült tanulmány szerint ez az ország van a világon a legjobban felszerelve vezeték nélküli telekommunikációs eszközökkel. A megvizsgált 160.000 gyermek közül a 16 éven felüliek 67%-ának van okostelefonja. Körükben a mobil használat 7 óra/nap, ami az USA-ban is „csak” 58 perc/nap. Fontos kihangsúlyozni, hogy 20 perc mobilhasználat már káros hatással lehet a szervezetre. A felmérés kapcsán bevezetésre került a „numerikus demencia” fogalma, ami egyfajta addikció, mely során a bal agyfélteke túlzott fejlődése mellett a jobb jelentősen lemarad: ez korai demenciához vezet.

A mobiltelefonok és tabletek használata egyre fiatalabb életkorban kezdődik, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a felelős eszközhasználat és a megfelelő fogyasztott médiatartalom kiválasztására már gyermekkorban, ehhez pedig szükség van a szülők és a tanárok mentorálására.

 

További információ: http://spaceharmony-system.eu/