A 24 órás szabály

A 24 órás szabály

A magyar ember született pesszimista. Jóval több népdalunk szól moll hangnemben, mint dúrban, vigadni is sírva, tudjuk…! Vagy nézzük például a közösségi oldalak hírfolyamát: minden egyes napra jut jó pár bosszankodó bejegyzés, és ehhez állandó beszédtémát szolgáltat az egészségügy, a tömegközlekedés, az oktatás, a „jóanyaság”, az állatvédelem – csupa olyasmi, amihez természetesen mindenki ért. Mi az a 24 órás szabály az online térben? Ezt mutajuk meg.

Mészáros Johanna elgondolkodtató cikkét az ún. 24 órás szabályról a Family oldalán találtuk. Nézzük, mi ez!

Amikor az utcán találkozunk valakivel, akkor általában nem zúdítjuk rá kérdés nélkül minden panaszunkat, bosszúságunkat, nyűgünket. Ha az online térben „találkozunk”, vajon miért tesszük mégis ezt?

Mennyivel örömtelibb a hírfolyamban egy-egy kedves képet látni egy régi ismerősről, barátról! Vagy nevetni a gyerekeik vicces mondásain… Közben természetesen tudjuk, hogy nekik is vannak rossz napjaik, de miért is azokat tolnák elénk?
Jó tudni: miközben a bosszúságunkat világgá kürtöljük – elszórjuk tüskéinket, és kifröcsögjük magunkból a napi epét –, tulajdonképpen másokat mérgezünk.

Milyen jó lenne, ha az online térben is lenne egy 24 órás késleltető gomb a küldés előtt: egy nap elteltével rákérdezne, biztosan meg szeretnéd még osztani a bejegyzést, elmondani a sérelmet…? Legközelebb, ha ilyen helyzetbe kerülünk, gondoljunk rá. És inkább hívjunk fel egy közeli barátot, családtagot, és kérdezzük meg, hogy kiönthetjük-e neki a lelkünket.

Az eredeti cikket a family.hu oldalán olvastuk.