Kis karácsony, nagy Karácsony? – az ünnepnevek helyesírása

Kis karácsony, nagy Karácsony? – az ünnepnevek helyesírása

„Kellemes Karácsonyi Ünnepeket És Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!” – az ilyen és hasonló feliratokat látva felmerülhet a kérdés: érzelmi okokból, figyelemfelhívó szándékkal vagy esetleg idegen nyelvi hatásra tisztelünk meg minden szót nagybetűvel? Hogyan is van az ünnepnevek helyesírása?

Mit mond a kérdésről a helyesírási szabályzat?

„Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború stb.” (AkH.¹¹ 145.)

Eszerint a magyar helyesírás eltér a sokak által ismert idegen nyelvekétől. Ami angolul Merry Christmas!, franciául Joyeux Noël!, spanyolul ¡Feliz Navidad!, az magyarul Boldog karácsonyt!.

Ugyanez érvényes az újévi jókívánságokra is: a Boldog új évet kívánok! a mondatkezdetet leszámítva szintén kisbetűs.

Változott azonban a korábbi szabály, miszerint „A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk” (AkH.¹¹ 277. b.), azaz a rövidítés helyesen: B. ú. é. k.
A 12. kiadás szerint „Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem, például: BÚÉK (= boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk).” (AkH.¹² 285. b.)

Ha már az ünnepeknél vagyunk, nem maradhat ki a szilveszter sem. Ha mint tulajdonnévről beszélünk, akkor a nagybetűs változat a helyes, míg ha  december 31-re gondolunk, akkor kicsivel írandó: szilveszter.

Újév vagy új év?

Nem az ünnepnevek kezdőbetűivel kapcsolatos, de aktuális helyesírási kérdés még az új év egybe- vagy különírása. Az új év jelzős szerkezetet jelentésváltozás miatt írhatjuk egybe, ha az ünnepnapra gondolunk: az újév tehát január elsejét jelenti. Így ha a boldogságot nem csak egy napra, hanem az egész évre szánjuk, akkor a jókívánságban érdemes a különírt alakot használni.

A fentiek jegyében kívánunk minden olvasónknak kapkodástól mentes, békés, szeretetteljes ünnepeket!

Dömötör Andrea

A cikk forrása az Anyanyelvápoló.hu oldala.