Tükör által homályosan – Testképünk változásai
Gyakran látom a közösségi oldalon ismerősünk tizenéves lányának háromnaponta cserélődő profilképeit. Arccsontjai kiugranak és furcsán csücsörít, nem tudom, a smink vagy a Photoshop teszi, de nem ismerném föl, ha nem lenne ott a neve. A fiatalok számára mintha egyre fontosabb lenne a trendi, fogalmaik szerint vonzó külső, amelyet, ha máshol nem, legalább a virtuális világban meg kell szerezni. Mintha a képernyőn egy másik lány élné világát. De melyik az igazi?
Huszonéves bölcsek
Amikor a tizenévesek testképéről olyan fiatalokat kérdeztem, akik épphogy beléptek a második x-be, meglepően érett véleményeket hallottam. „Úgy látom, hogy a fiatalok többségének nincs reális testképe, énképük meg pláne nincs – mondja Luca, aki az Iparművészeti Egyetem hallgatója. – Kimegyek az utcára, és rengeteg egyforma fiatalt látok. Miben nyilvánul meg az egyéniségük? Más feliratos fekete atléta? Más formájú hatalmas bizsu? Más színű ombre festés? Persze ez nyilván általánosítás, és rengeteg kivétel van. Tisztelet a kivételnek. És persze tisztelet a nem kivételnek is, de vegyék észre, hogy milyen jó, hogy különbözőek vagyunk!” Jenny pályakezdő tanítónő. Ha a közösségi oldalak egyre fiatalodó táborát nézzük, pedagógusként talán maga is hamarosan szembesülhet a Facebook-gyerekek testképzavaraival. „Nem csoda, ha minden lány úgy festi ki magát, hogy tíz évvel idősebbnek néz ki – mondja –, hiszen a filmekben, a buszmegállók reklámfelületein túlsminkelt, túl kevés ruhába öltözött nők néznek ránk, azt sugallva, hogy ilyennek kell kinézned, hiszen engem néznek a férfiak, én vagyok a szép. Akármennyire is tagadjuk, a férfiakban van ilyen elvárás, hisz az ő szemük is ennek van kitéve nap mint nap, ez formálja az ízlésüket. Ők maguk is kiteszik a kigyúrt, félmeztelen képeiket, ma ez teljesen elfogadott a közösségi oldalakon. A lány annál vagányabb, annál több lájkot kap, minél kihívóbb, minél több a smink és kevesebb a ruha. Márpedig a lájkok száma a népszerűség mércéje a szemükben. Talán a tinédzserek azok, akiket a legjobban befolyásol a média, akik egymást is beleviszik ebbe a külsőségekkel teli látszatéletbe, és akármennyire is próbálunk ellenállni, szépen lassan mi is részei leszünk.” Furcsa jelenség, hogy a felnőttkor küszöbén álló fiatalok ennyire másképp látják a világot, mit a pár évvel fiatalabb tizenévesek. Eszter, aki andragógiát hallgat a PPKE-n, meg is fogalmazza ezt: „Huszonkét éves vagyok, és ha a nálam 4–8 évvel fiatalabbakat nézem, úgy érzem, mintha generációs szakadék lenne köztünk. Mindenki a médiát és az internetet hibáztatja azért, hogy a legtöbb tizenéves lány a média által mutatott szépségideál képére szeretné formálni magát. Egyrészről természetes, hogy egy 14–15 éves lány próbálgatja, mi áll jól neki, és ötletet a környezetéből merít, hiszen nincs még teljesen szilárd, kialakult stílusa. Más részről viszont felmerül a kérdés, hogy elég-e ez az reális testkép kialakulásához, kap-e kellő visszajelzést családjától, barátaitól. A pozitív megerősítés nagyon fontos ahhoz, hogy legyen kellő önbizalma, és ne kényszerüljön arra, hogy másokat másoljon. A gyerekek problémáinak okát az őket körülvevő felnőttekben kell keresni.”
Kamasz panasz?
Gazdag Enikő pszichológus szerint a testképzavarok egyre korábbi életszakaszban jelentkeznek. „Ma már sokszor a prepubertás alatt kialakulnak a testképpel összefüggő problémák, akár 9-10 éves korban. Ennek nyilván az is az oka, hogy már ebben a korban is használják a gyerekek a közösségi oldalakat, amelyek sokszor közvetítenek egészségtelen mintákat. Mindezt azonban nem lehet elválasztani a család működésének zavarától, sokszor az anya vagy az apa is önértékelési zavarokkal küzd, általában jellemző a túlkontrolláló attitűd, amely miatt a gyerekben szorongás alakul ki. A túlzott elvárás természetesen nem csupán, sőt, nem elsősorban a külső megjelenésre vonatkozik – bár ilyen is előfordulhat, például az anya azt mondja a kislánynak, hogy ne egyen édességet, mert kövér – , hanem gyakran az iskolai vagy sportteljesítményre. Sokszor ez az alapprobléma áll az anorexia vagy a későbbi bulimia nervosa hátterében.
A közösségi oldalakon megjelenő énkép kettős személyiségtudatot okozhat, ha a Facebook és a valós arc jelentősen eltér egymástól. Itt nem egyszerűen arra gondolok, hogy valaki igyekszik magáról előnyös képet fölrakni a netre. Gyakran előfordul, hogy a képernyőről sejtelmesen mosolygó szexi, vagány csaj az életben sokkal fiatalabb, és egy szürke egérke, aki társaságban megszólalni sem mer. Ez a hasítás kettős személyiséghez vezet, ami súlyosan akadályozhatja a reális önkép és önértékelés kialakulását.”
Persze a tizenévesek számára mindig fontos volt a külső. Mi is álltunk kétségbeesve a ruhásszekrény előtt, és hívtuk a barátnőnket telefonon, hogy ő mit is vesz fel a bulira. Dörömböltek már a mi szüleink is a fürdőszobaajtón, hogy miért tart ennyi ideig egy fogmosás. (Mert hát beletelt egy kis időbe, amíg anya sminkkészletét visszapakoltuk a fürdőszobaszekrénybe, és kipróbáltuk a tegnap esti filmben látott frizurát.) Böjte Csaba ferences egyszer azt mondta nekem egy interjúban: „Valaki azt hiszi, ha tetováltatja magát vagy piercinget rakat magába vagy kifesti magát, akkor szebb lesz, jobban odafigyelnek rá. Mindennek egy üzenete van: foglalkozzatok velem, szeressetek, én is szeretnék közétek tartozni”. A kamaszok számára a tükör előtt töltött idő, a különböző hajviseletek, ruhák és sminkek kipróbálása egyik módja annak, hogy megbarátkozzanak megváltozott énjükkel, ez az önmegismerés egyik fontos eszköze. És mindez persze kinyilatkoztatás is, hiszen a megjelenés ízlésük, érdeklődésük, egyéniségük, önállóságuk kifejezése. Ráadásul a csoporthoz tartozást is jelzi, és a tinédzsereknek különösen fontos, hogy egy közösség vagy klikk tagjának érezhessék magukat.
A cikk folytatása itt olvasható.
Kapcsolódó esemény: Önazonosság határai online és offline
Szerző: Szám Kati, Képmás
Kép: pixabay.com