Miért fontos a Nagyiszabály posztoláskor?
Mit jelent a Nagyiszabály és miért fontos, hogy azt betartsuk, ha posztolunk? Miért kellett egy 12.-es fiúnak leszoknia a pornófüggőségről? Mire érdemes odafigyelni a családoknak, és mennyire lényeges, hogy a szülők és a gyerekek beszéljenek a „kütyüzésről”, a digitális világról? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is beszélt Egyensúlyban az offline-online libikókán – A családi béke visszaszerzésének módszerei című előadásában Fegyverneki Gergő. A magyar-mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár, digitálispedagógia-szakértő a Mathias Corvinus Collegium békéscsabai képviseletén tartott előadást kedden délután, előtte pedig portálunknak adott interjút szerkesztőségünkben. A beol.hu cikke.
Az internet egyre nagyobb teret tölt be a mindennapokban, a gyerekek egyre fiatalabb korban, már gyakran 6-7 évesen kapnak saját okostelefont korlátlan internettel – fogalmazott a szakember, aki kiemelte, az internet önmagában se nem jó, se nem rossz.
Fegyverneki Gergő elmondta, napi szinten tart gyerekeknek foglalkozást, és ilyenkor megkérdezi, hogy amikor megkapták életük első okostelefonját és beléptek az online térbe, mondtak-e nekik valamit a szülők arról, hogy mire érdemes odafigyelni, hogy kit nem szabad visszajelölni, miket nem szabad írni. A válaszok szerint ez a felkészítés általában elmarad.
– A „NetKRESZ-nek” hasonlóan kellene működnie, mint amikor a gyerek kap egy autót, és előtte megtanulja a KRESZ-t, azt, hogy mire kell figyelnie – tette hozzá. – A digitális világgal kapcsolatban azonban nincs még meg ez a felkészítés. Egy nagy mítoszban élünk, amely szerint a gyerekek beleszülettek ebbe a világba. A szülők és a tanárok azt látják, hogy milyen magabiztosan kezelik a fiatalok ezeket az eszközöket. S technikailag ez valóban így van, az én első telefonomat is egy nyolcadikos diák állította be, de közben nincsenek tisztában azzal, hogy miként ismerhetik fel az álhíreket, hogyan védhetik meg magukat a behálózástól, mik azok a személyiségi jogokat sértő dolog, amelyeket akár csak poénból elkövetnek.
A szakembert másrészről több szülő kereste meg, amikor tanított, hogy gyermekük „ráfüggött a netre”, egész nap a játékokon lóg és a családi konfliktusok egy komoly részét éppen az okozza, hogy valamilyen egyensúlyt szeretnének találni a valós, offline életük és az internetes, digitális világ között.
– Ugyanakkor a digitális eszközöket sem kell démonizálni, meg kell tanulni megfelelően használni, akár úgy, hogy a generációk egymástól is tanulnak – hangsúlyozta.
Ne legyen státuszszimbólum
Fegyverneki Gergő elmondta, a Digitális KRESZ-t akkor kezdte kidolgozni, amikor a felesége várandós lett, és már akkor felmerült, hogy kisfiuk hány éves korától kaphat majd tabletet.
– Rájöttem, hogy bár tanárként előszeretettel használom a digitális projekteket, mégis sok mindent nem tudok a digitális világ mentális hatásairól – folytatta a gondolatot. Kérdésünkre kifejtette, nem szabad hibáztatni az édesanyákat és édesapákat, hogy egyelőre nem jó digitális szülők.
– Arról mintát kaptunk, hogy mikor kell mondjunk erőteljesebben rászólni a gyerekekre, vagy mikor kell vastagabb pulóvert rájuk adni, de érhető módon sok esetben még nincs digitális szülői stratégiánk – tette hozzá. – Az Egészségügyi Világszervezet szerint a gyerekek 2 éves korig elvileg egyáltalán nem nézhetnek képernyőt.
Véleménye szerint minél később kap saját digitális eszközt egy gyermek annál jobb, ami nem azt jelenti, hogy nem pillanthat rá, hiszen ott van a szülő telefonja és laptopja, amin például megnézhetik, hogy milyen volt az ókori Görögország. Ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy bár nem mindenki arra használja, de ezek alapvetően munkaeszközök. A kontroll nélküli okostelefon sok veszélyt nyit meg, de arra is ügyelni kell, hogy ezekből a kütyükből ne legyen státuszszimbólum.
Mint mondta, árnyalhatja a helyzetet, hogy ha például egy harmadikos gyermek azzal érkezik haza, hogy egyre több osztálytársának van okostelefonja, miközben neki nincs, és ezzel piszkálják, ami zaklatásnak, cikizésnek teheti ki. Ilyenkor lehet feladni az elvekből, de jó lenne, ha nem lenne verseny a szülők között és nem lenne kortársnyomás. Összességében úgy vélekedett, oktatási célra lehet használni már első osztályban is, de a saját eszközt, jó ha időben kitolják.
A kijelző fény – mintha drogoznánk, gátolja az alvásért felelős hormonok termelődését
A szakember elmondta, a digitális eszközök kijelzőjéből érkező fény pont azt a központot aktivizálja az agyunkban, amely olyan hatást okoz mintha drogoznánk. Emellett gátolja az elalvásért felelős hormonok termelődését. Kitért arra, hogy vannak olyan oldalak, amelyek egyre több testképzavart és szexuális problémákat okozhatnak. A gyerekek, tinédzserek egyre fiatalabb korban egyre durvább felnőtt tartalmakhoz jutnak hozzá.
Mint elmondta, azt is érdemes nyomatékosítani, hogy az interneten semmi sincs ingyen, hiszen fizetünk az adatainkkal, fizetünk a figyelmünkkel. Ez a figyelemgazdaság működteti a kereskedelmi médiát is.
– Az iskolában is beszélünk arról, hogy milyen egy wordben elkészített jó dokumentum, de arról például nem, hogy milyen gazdasági érdekek húzódnak meg az internet mögött – tette hozzá.
A beszélgettünk arról, hogy a videójátékok, ahogy az internet önmagában sem rossz, se jó. A játékok pörgetik az evolúcióval bennünk élő túlélési, illetve esetenként fajfenntartási ösztönt, emellett fejleszti az együttműködési készséget, a nyelvtudást, a stratégiai készséget. Ugyanakkor a korosztálynak megfelelőt kell választani, és beszélni kell játékokról, az internetről, annak veszélyeiről, és, hogy merjenek szólni.
A Nagyiszabály
A szakember a posztolás, illetve a másoknak való képküldés kapcsán kitért az úgynevezett Nagyiszabályra is. Mindez azt jelenti, hogy csak olyan fotót és tartalmat osszunk meg, küldjünk el az interneten, amit a nagymamánknak is megmutatnánk. Ha nem olyan a kép, akkor a netre se tegyük ki.
Fegyverneki Gergőt megkérdeztük arról is, hogy miként lehet kihúzni a digitális világból a gyerekeket és a fiatalokat. Ennek kapcsán felelevenítette, hogy mindig megkérdezi a gyerekeket, hogy mi az, ami olyan örömet okoz nekik, mint az internet. A válasz ilyenkor a legtöbbször a néma csend. Általában, akik aktívan sportolnak, megemlítik ezt a tevékenységet, míg a vallásos diákok a cserkészmozgalmat.
Mint mondta, a gyerekek kihozására a digitális világból mindenképpen használná az 50 százalékos, fifty-fifty szabályt. Ez azt jelenti, hogy ha egy gyermek vagy fiatal egy órát használja a netet, akkor cserébe ugyanannyi időt olyan dologgal kell aktívan foglalkoznia, ami nem internetes. Bepakolhat a mosogatógépbe, ágyneműt húzhat, elkészíthet egy rántottát. Egyre gyakoribb, hogy középiskolás lányok például még nem tudnak ágyneműt húzni, ahogy egy rántotta megsütése is sok fiatalnak gondot okoz. A szülők nem feltétlenül segítenek azzal, hogy mindent megcsinálnak helyettük.
„Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” – idézte a világhírű Maria Montessori gondolatát a szakember.
Szólt arról is, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának van modellje az egészséges internetezésre. Ebben nagyon fontos az egyensúly, a határok kijelölése és a közös beszélgetés. Nem baj, ha a szülő boomernek érzi magát, vagyis nem ért a digitális világhoz, de ha elkezdenek beszélgetni, kicsit elkezdi tematizálni a digitális világ előnyeit és hátrányait, a gyerekek jóval tudatosabban mozognak az interneten. Érzik, hogy beszélgetés a nevelés része, és kellenek bizonyos keretek.
Néha menedék is – de szét kell választani a valóságtól
Fegyverneki Gergő elmondta, hogy a virtuális világ néha menedék is: – Képzeljünk egy 7-es fiút teli pattanással, kevésbé jó osztályzatokkal, aki egyelőre nem jön be lányoknak. Ugyanakkor azt a korszakot éli, amikor már elkezdünk vágyni a kortársak elismerésére. Lehet, hogy egy videójátékban ő lesz király, és így tudja kompenzálni az iskolai vagy a személyes kudarcokat. A digitális világ sokszor a gyerekek számára szebbnek jobbnak, itt és mostnak tűnhet, ahol újra lehet kezdeni például egy játékot, míg a való életben egy beírt jegy már ott marad. A tizenéves lányok 20-30 éves felnőtteknek tűnnek az Instagramon. Az online és az offline világ kiegészítheti egymást, de akkor is különbséget kell tenni köztük, és kellenek a beszélgetések, a tábortűz, a meseterápia.
Úgy vélekedett, hogy az érzelmi intelligenciát erősítő foglalkozásokra, illetve a koncentráció fejlesztésére az iskolákban is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A szakember tanít tanárszakosokat is az egyetemen, ahol a digitális projektek mellett régi könyveket olvasnak, értelmezik a szavakat, illetve például újra használják a tartalomjegyzéket, amely a Google-keresések háttérbe szorított.
Szólt arról, hogy a ChatGTP külön figyelmet érdemel, ahogy az is, hogy a fiatalok miként különböztessék meg a valóst a virtuálistól. A tudatosítás, a prevenció kiemelten fontos.
A cikk folytatása a beol.hu oldalon olvasható.
A podcast felvétel ITT HALLGATHATÓ MEG.
A témában előadás, workshop, képzés, tréning a Felelős Szülők Iskolájától megrendelhető. Érdeklődés, további információk: info@felelosszulokiskolaja.hu |