Van-e élet a Facebook után?

Van-e élet a Facebook után?

Már nem a botrányoktól megtépázott Facebook a legfontosabb közösségi háló az amerikai tinédzserek körében – kérdés, a tendencia mikor ér el hazánkba.

A TanTrend összeszedte, melyek a legnépszerűbb, vagy éppen feltörekvő közösségi oldalak jelenleg a fiatalabb korosztály tagjai között.

Facebook: meghalt a király, éljen a király?

Miközben egyre dagad a botrány a Facebook legutóbbi adatlopási ügye körül, a legnagyobb közösségi oldal folyamatosan magyarázkodni próbál a politikusok, cégvezérek és legfőképpen saját felhasználói előtt, részvényei zuhanórepülésbe kezdtek, a cég piaci értéke pedig 75 milliárd dolláros mínuszt mutat. Hiába szólalt meg Mark Zuckerberg is az ügyben, egyre többen szólítanak fel a Facebook bojkottjára, ám már ezt megelőzően elkezdhettek aggódni a cég Menlo Park-i központjában, hiszen a fiatalok egy ideje egyre inkább menekülnek a legnagyobb közösségi oldalról.

A 2017. februári adatok szerint a megkérdezett amerikai tinédzserkorú és fiatal felnőtt internethasználók 73 százaléka facebookozik, ám a legnagyobb közösségi oldal kezdi elveszíteni báját a fiatalabb korosztály körében. A Snapchat azonnali üzenetküldő alkalmazást a 13-23 év közöttiek 79 százaléka használta, a harmadik helyre pedig 73 százalékos aránnyal az Instagram fért fel. Érdekesség, hogy amikor a számukra legfontosabb közösségi oldalt kellett megnevezniük a fiataloknak, akkor a Facebook – a Snapchat, az Instagram és a Twitter után – csak a negyedik legtöbb „voksot” kapta, és az is kiderült, hogy ezeket az oldalakat a válaszadók túlnyomórészt okostelefonjaikon szokták elérni.

A trónkövetelők

A gyerekek érdeklődését ma már nem elégíti ki, ha végigpörgethetik a Facebook hírfolyamát, kitesznek egy szelfit az Instagramra, gyorsan megbeszélik az aznapi találkozójukat a Snapchaten, vagy éppen a nap végén megnézik a tweetjükre érkezett reakciókat. Közösségimédia-használatuk színes képet mutat, a gyorsan változó trendeket pedig nehéz követni, de felnőttként – szülőként, pedagógusként – fontos tisztában lenni, melyik applikáció miért népszerű, vagy éppen hogy az adott platform milyen veszélyt jelent a fiatalabb korosztály tagjai számára.

Az üzenetküldő alkalmazások közül első helyen a WhatsApp-ot kell megemlíteni, amellyel szöveges üzeneteket, hangfájlokat és fotókat oszthatunk meg ismerőseinkkel. A Facebook tulajdonában lévő WhatsApp a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő szolgáltatása, ingyenes, és hamarosan a hírek szerint új funkcióval fog bővülni: a küldés után akár egy órával is törölhetők lesznek az üzenetek az üzenetküldőben.

Képek és csevegés

A fotó- és videómegosztó applikációk és oldalak közülük az Instagram emelkedik ki a maga 800 milliós táborával. A közösségi hálókra jellemző funkciókkal bír, azaz felhasználói tudják követni egymást, kinyilváníthatják tetszésüket, illetve kommentálhatják a feltöltött képeket vagy rövid videókat. A megosztott képek alapvetően nyilvánosak, de – és ez a fiataloknál fontos lehet – be lehet privátra is állítani a profilt. A szülők jó ha tudják, hogy az  Instagram Directen keresztül csevegni is lehet, s a felmérések szerint az Instagramon megosztott, sokszor tökéletességet sugárzó, szétfilterezett képek váltanak ki leginkább elégedetlenséget és okoznak szorongást a felhasználókban.

Üzenet a semmibe

Külön kategóriát képeznek azok az üzenetküldő alkalmazások, amelyek egy bizonyos idő után lehetővé teszik az elküldött üzenetek – illetve fotók – törlését. Az észak-amerikai és európai fiatalok körében rendkívüli népszerűségnek örvendő, napi 187 millió aktív felhasználóval rendelkező Snapchat-nek úttörő szerepe volt a „sexting” (szexuális tartalmú képek küldözgetése) elterjedésében. Sok rajta a kattintásvadász tartalom, s egy 2013-as botrány nyomán az is kiderült, hogy az önmegsemmisítés funkció mítosz, mivel az okostelefon háttértárából előbányászhatók a fájlok.

Kevésbé ismert a Whisper, amely egy anonim közösségi oldal, lényege, hogy a beírt gondolatokhoz az alkalmazás egy megfelelő háttérképet keres és úgy osztja meg a tartalmat. Maguk a „whisper”-ek gyakran szexuális tartalmúak, vagy olyan témákat érintenek, amelyeket a felhasználók nem szívesen osztanak meg névvel vállalva.

Még több ismert és nálunk kevésbé elterjedt közösségi oldal a TanTrend cikkében.