Az első évek élményei örökre bennünk maradnak

kisfiú az apukája nyakában

Az első évek élményei örökre bennünk maradnak

A gyermeki agyról régen azt gondolták, hogy születéskor teljesen készen van. Ám ez nem igaz, hiszen utána alakulnak ki a működéséhez, a tanuláshoz elengedhetetlen idegpályák, amelyeket az érzelmek építenek fel. Az első évek élményei örökre bennünk maradnak.

A kisgyermekkori elme olyan, mint egy világra nyíló ablak a soha vissza nem térő lehetőségek befogadására – vallja Dr. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánja, aki a varázslatos gyermeki elmét kutatja a Nemzetközi Kisgyermekkori Neuropedagógiai Kutatócsoport és Laboratórium vezetőjeként. Az életünket meghatározó első nyolc év jelentőségéről, az első évek élményei “mindent vivő” szerepéről beszélgetett Bodonovich Ágnes és Dr. Varga László a Képmás magazin hasábjain.

Az első évek élményei – új megvilágításban

– Milyen eredmények születtek az agykutatásban, amelyek felülírják az eddigi tudást?

– A gyermeki agyról régen azt gondolták, hogy születéskor teljesen készen van. Ám ez nem igaz, hiszen utána alakulnak ki a működéséhez, a tanuláshoz elengedhetetlen idegpályák, amelyeket az érzelmek építenek fel. Ezért óriási szerepük van a környezeti tényezőknek és a nevelésnek, mert az agy fejlődése a mai ismeretek szerint nem lineáris folyamat, hanem periodikus, vagyis léteznek igen szenzitív időszakok.

A legaktívabb periódus az első nyolc év, ilyenkor a kisgyermek elméje olyan, mint egy világra nyíló ablak a soha vissza nem térő lehetőségek befogadására.

Nyolcéves korra az ablak becsukódásával párhuzamosan az alapvető agyi struktúra kiépülése is befejeződik, ezért mindenképp ki kell használnunk ezt az áldott, rendkívül kritikus időszakot, amikor a gyerek a legtöbbet tanulja a környezetéből, hiszen az agya olyan ilyenkor, mint egy mágikus szivacs: mindent magába szív.

Ha tehát az élet első éveiben a gyermek nem kap szeretetteljes odafigyelést, nem ingerlik folyamatosan az elméjét, nem biztosítják a tapasztalatcserét, nem alakulnak ki biztonságot nyújtó, stabil kötődései, annak egész életre szóló negatív következményei lehetnek.

Ugyanis ebben az életkorban elszenvedett hiányokat nem vagy nagyon nehezen lehet pótolni, viszont amit megkapunk kisgyerekkorban, egész életünkben visszük, az első évek örökre bennünk maradnak. Ezért óriási szükség van arra, hogy gyermekneurológusok és a kisgyermeknevelő pedagógusok együtt kutassák a varázslatos gyermeki elmét, annak fejlődését és az abba való beavatkozás felelősségét, jó szándékú lehetőségét és átgondolt módját. Bátran mondhatjuk, új gyermekszemlélet és gyermekkép, új kisgyermeknevelési paradigma formálódik.

Korábban túl nagyra értékelték az IQ-t

– Akkor az első nyolc évben teljes mértékben az érzelmekre kellene koncentrálnunk?
– Korábban túl nagyra értékelték a kognitív, értelmi intelligenciát.

A legújabb kutatások azonban alátámasztják, hogy 80%-ban az emócióktól és a kapcsolatoktól függ, mennyire lesz valakiből sikeres felnőtt, és csupán 20%-ban az értelmi intelligenciától.

A kisgyermekkori nevelés és gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja az agyi hálózat és struktúra felépítését, ezért rendkívül fontos, hogy szeretetteljes és szakszerű legyen, vagyis a gyermekeknek ingergazdag, stimuláló környezetre van szükségük, amelyben feltétel nélkül elfogadják és szeretik őket. Így alapozhatjuk meg, hogy felnőttként is boldogok és elégedettek legyenek. Maya Angelou amerikai írónő mondta: „Elfelejtik, hogy mit mondtál, elfelejtik, hogy mit tettél, de sosem felejtik el, milyen érzést váltottál ki belőlük”. A gyermekek fejlődése, nevelése, a kisgyermekkori agyfejlődés támogatása a nemzet gyarapodásának kérdése is, mivel csak a boldog, kiegyensúlyozott és jó képességű gyermekek válhatnak prosperáló, hosszú távon fenntartható társadalom alapjává.

Pár hete részt vettem az Országos Neveléstudományi Konferencián Pécsett, ahol Freund Tamás agykutató gyönyörű előadást tartott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy jobban vissza kellene hozni az érzelmeket a pedagógiába, illetve újra kisközösségekben kellene gondolkodnunk.

Ugyanis óriási szerepe van egy néptánccsoportnak, rajzszakkörnek, zenélő-muzsikáló együttesnek a gyermekek életében, mert ezekben érzik egymás rezdüléseit, nagyokat beszélgethetnek. Üzenem a kisgyermeket nevelőknek, óvodapedagógusoknak, hogy vannak fontos, és vannak még fontosabb dolgok: ki kell nyitni a gyermekeknek a világot és szeretni kell őket.

A teljes interjú a kepmas.hu oldalán olvasható!

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.