Hogyan válasszunk megfelelő óvodát?

Hogyan válasszunk megfelelő óvodát?

Február végén országszerte elkezdődnek az óvodai nyílt napok, ahol a családok bepillantást nyerhetnek az intézmények működésébe. De hogyan válasszunk? Mire van szüksége egy óvodásnak? Mi az, ami használ a testi, lelki és szellemi fejlődésének? Mitől lesz boldog és kiegyensúlyozott egy kisgyermek?

A kisgyermekes szülők ma már az óvodaválasztáskor sincsenek könnyű helyzetben, hiszen egyre több módszer és helyszín közül választhatnak. Bárhogyan is döntenek, léteznek olyan alapértékek és szempontok, amelyekre minden esetben érdemes odafigyelni – írta összeállításában az Angolpalánta montessori óvoda.

Egy kisgyermek első közösségi élménye az óvoda, ahol hétköznapokon már több hasznos időt tölt a társaival és az óvópedagógusokkal, mint a szüleivel. Ezért is nagyon fontos a minőségi intézményválasztás. Rengeteg, a mai szóhasználattal élve „csilli-villi” programot kínáló intézmény várja a legkisebbeket az óvodákban. Ez igencsak megnehezíti a szülők választását, hiszen mindenki a legjobbat szeretné nyújtani gyermekének. De mire van valójában szüksége egy óvodásnak? Mi az, ami használ a testi, lelki és szellemi fejlődésének? Mitől lesz boldog és kiegyensúlyozott egy kisgyermek?

A jó óvoda ismérvei

Lehet egy óvoda állami vagy magán, alternatív vagy hagyományos, reform vagy klasszikus – egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: a 3-6 évesek sajátos korosztályos igényeit. Egy óvoda megítélése és eredményessége nem a játékok mennyiségén, hanem sokkal inkább azok minőségén, az ott dolgozók személyiségén és a pedagógiai programon múlik.

„Érdemes minél több intézményt felkeresni a nyílt napok alkalmával, hiszen csak a személyes benyomások alapján lehet meggyőződni a választáshoz szükséges legfontosabb szempontokról, vagyis a minőségi nevelésről, a pedagógus gárda elhivatottságáról és gyermekszeretetéről.” – vallja Szabó Helen óvodapedagógus, az Angolpalánta Montessori Óvoda vezetője.

Mire figyeljenek a szülők a nyílt napokon?

• Az első benyomás – legyen személyes tapasztalat;

• A pedagógusok és nevelésben résztvevők személyisége;

• Az óvoda programja, filozófiája;

• Az óvoda külső és belső környezete, felszereltsége;

• Csoportlétszám – pedagógusok létszáma csoportonként;

• Étkezés, speciális igények teljesítésének lehetőségei;

• Egynyelvű vagy kétnyelvű óvoda.

A Montessori módszer – önállóan a boldog felnőtté válás útján

Maria Montessori, Olaszország első orvosnője 1907-ben nyitotta meg a Gyermekek Házát. Pedagógia módszere örök érvényű, az idő során bebizonyosodott, hogy ma is épp olyan aktuális, mint száz évvel ezelőtt. Középpontjában a gyermek és az egyéni fejlődési lehetőség biztosítása áll. Ő volt az, aki felismerte, hogy már a legkisebbeknek is szükségük van az önálló munkavégzésre, ezért vált jelmondatává a ,,Segíts, hogy magam csinálhassam” gondolat. Ennek érdekében speciális környezetet alakított ki. Neki köszönhető például, hogy ma már az egész világon a gyermekekhez méretezett bútorokkal rendezik be az óvodákat.

A Montessori módszer további előnyei:

• Önállóságra nevelés – hivalkodás, versengés nélküli magabiztosság;

• Tudás megalapozása – szabad, motivációra épülő tanulás;

• Szeretet és tolerancia egymás iránt;

• Gondosan előkészített környezet – szabad választás lehetősége: a nyitott polcokon speciális fejlesztő játékok várják a gyermekeket, melyek közül szabadon választanak tevékenységet maguknak;

• Nyugodt légkör, csend, harmónia.