Mivel kösd le nyilvános helyen? Játékos megoldások
Az egyik legnagyobb szülői kihívás sorbanállni a gyerekkel a tömött postán, étterembe menni és rávenni, hogy ne szaladgáljon, bevásárolni együtt anélkül, hogy a vége hatalmas hiszti lenne vagy hazagyalogolni két tömött szatyorral a kezedben, miközben ő azért nyafog, hogy vedd már fel. Néhány ötlet, hogyan oldd meg ezeket a helyzeteket játékosan. Vida Ági babapszichológus írása.
A legtöbben játékokkal készülnek a gyerek szórakoztatására, amikor nyilvános helyre mennek, de a gyerekek idővel megunják a játékokat. Különösen nehezen azok a helyzetek, ahol várakozni kell, pl. orvosi rendelőben, ilyenkor sokat segíthetnek a mondókák, a mesék, nagyobbaknak egy színező vagy rajzolós füzet. Jó, ha mindig van nálunk valami ilyesmi vészhelyzet esetére, de persze van az úgy, hogy éppen nem készültünk, a gyerek már megunta, vagy nem megvalósítható (pl. egy üzlet közepén bevásárlás közben nem lehet se rajzolgatni, se mondókázni). Mit lehet akkor tenni?
Nem akarunk menni, fáradtak vagyunk…
Jégerdő játék Egyszer kirándulni voltunk 2 saját és 1 vendég gyerekkel és visszafelé bizony már nagyon fáradtak voltak. Megkezdődött a nyafogás: “Milyen messze van még? Mikor érünk már vissza? Vegyél fel anya…” Ekkor találtam ki a jégerdő játékot. Elindultam előttük határozott léptekkel és amikor megálltam és hátrafordultam, ők megdermedtek, “fává változtak” és én egyesével megnéztem mindegyik fát: “Húúú, de szép gyümölcsök vannak ezen a fán? Csak nem almafa?”, és elmajszoltam egy almát. “Hú, milyen hegyes ágak! Jaj, megszúrta a kezemet! Ez nem is fa, hanem egy szúrós kaktusz!” Miután minden gyereket végignéztem, újra elindultam dudorászva, mintha egy erdőben mennék, a gyerekek pedig lelkesen követtek egészen a következő “megállóig”. Azóta sok-sok kilométert tettünk meg így és mindahányszor nagyon élvezték a mókát 🙂
Óriáslépés, hangyalépés, tyúklépés Sokszor nem az a baja a gyerekeknek, hogy nem tudnak már jönni, fáradtak, hanem az, hogy unatkoznak. Ilyenkor lehet gyaloglás közben a keljfeljancsi játék mintájára lépegetős játékot játszani. Lehet óriáslépés, hangyalépés, tyúklépés, kengurulépés… Variálhatjátok a szabályokat azzal, hogy ha valaki elsőként jut el egy előre kitűzött célpontig (pl. egy nagy fa, vagy a kerítés), akkor ő lesz a parancsnok a következő körben.
Ideragadtam-játék A fordított pszichológia is működik olyan esetekben, amikor a gyerek nem akar együttműködni veled. Ha például nem akar menni, mert nyűgös, fáradt és lecövekel egy pontra, akkor mondhatod te is azt: “Igazad van! Itt valami ragasztó van! Látod, én is ideragadtam! Nem tudok kiszabadulni, jaj, a láááábaaaaam!” Sokszor már önmagában ez segíthet oldani a feszültséget és továbbhaladni.
Amikor szétszedi a boltot…
A gyerekek többsége nehezen viseli a bevásárlást, az egyébként békés gyerekek is képesek a bolt közepén kiborulni. Ilyenkor van csak szükség az anyai kreativitásra!
Keresd meg a piros dobozt!-játék Ennek az a lényege, hogy egy kis feladatot bízunk rá, olyasvalamit, amit úgyis meg kell vennünk. Pl. keresse meg a polcon a piros dobozos ketchupot, keresse meg a kék csomagolású sajtot stb.
Ennek a továbbfejlesztett változata, amikor adunk a gyereknek egy saját kosarat, amit magával vihet és kaphat egy saját bevásárlólistát, amire fel van rajzolva, miket kell megkeresnie a polcon. Érdemes erre olyasmiket felírni, amik őt nagyon érdeklik, pl. a kedvenc ételei, italai, a következő gyerekzsúr kellékei stb.
Anya nem tudja… A játék lényege: anya szeretne pl. rántott húst készíteni, de elfelejtette mit kell hozzá megvenni, segíts neki!
Indiános-játék A fiaim különösen utálták kisebb korukban, amikor ruhákat, cipőket kell venni, ilyenkor extra nyüzsgősek voltak 🙂 Ezért találtam ki nekik az indiános játékot: a játék lényege, hogy indiánok vagyunk, akik lopóznak a dzsungelben (egy ruhaosztály úgy is néz ki néha a sok vállfával 🙂 ), ők pedig követnek. Amikor látok valami érdekeset, amit meg szeretnék jobban nézni, az indiáncsapat megáll és a törzsfőnök (te) felderíted a terepet, addig az indiánok csendben lapulnak a ruhásállvány-bokrok tövében.
Látok valami zöldet Ezt a játékot akkor érdemes játszani, amikor nézelődni szeretnénk, a gyerek pedig már unja. A játék kicsit hasonlít a barchobára, a lényege, hogy kinézünk valami érdekes tárgyat és megmondjuk a színét, ő pedig megkeresi, mire gondoltunk. Pl. kinézünk egy nagy lila kalapot és azt mondjuk neki: “Látok valami lilát!” Ő pedig kérdezget: “Egy kesztyűt? Egy pulcsit? Egy kabátot?”
Nem akarooooom…
Ez talán a legkimerítőbb helyzet nyilvános helyen: indulni kéne a játszótérről, ő meg juszt se akarja. Általában a szülő és a gyermek akarata ilyenkor egymásnak feszül és minél jobban akarod, hogy működjön veled együtt a gyerek, ő annál inkább nem akarja. Mit lehet tenni? Ilyenkor segíthet egy báb. Egy kis figura, akit felemelsz és elkezded beszéltetni: “Szerintem a Pistike nem is tud elmenni a játszótérről, túl kicsi ő még ahhoz, hogy összeszedje a játékait és magától elmenjen innen…” Ez általában oldja a nekifeszülést és együttműködővé teszi a gyereket. Ha olyasmiről van szó, amiben hosszasabban kell őt motiválni, pl. összekészülés otthon és elindulás, akkor menet közben többször is visszatérhet még a kis báb.
A szerző Vida Ági babapszichológus, a Felelős Szülők Iskolája Szakértője, aki Miért NE KIABÁLJ a gyerekkel? címmel tart előadást február 23-án. Jegyvásárlás itt.