Montessori: ezért nem működik a büntetés

Montessori: ezért nem működik a büntetés

A Montessori módszer alapján nem cél az, hogy a gyerekek féljenek a büntetésektől, és ez határozza meg a viselkedésüket. Azt akarják, hogy legyenek tisztában a tetteik következményeivel, és ez alapján cselekedjenek.

Egy anyuka, aki a Montessori módszert követi, már akkor üvegpohárból itatta a fiát, amikor az még csak 6 hónapos volt – olvasható a történet a mother.ly-n. Az ismerősei időnként megkérdezték, nem fog-e eltörni a pohár, vagy nem folyik-e mellé a tartalma, mire az anyuka azt felelte, hogy de, ez teljesen természetes. Az, hogy eltörik valami, nem rendkívüli dolog, valaminek egy természetes következménye, mint ahogyan az is, hogy valami mellé ömlik. Ha kiborul egy folyadék, megállítjuk a folyamatot, ami előidézte, aztán pedig feltakarítjuk a romokat. Idővel így megtanulja a gyermek, hogy óvatosabbnak, figyelmesebbnek kell lennie.
A Montessori-módszerben is tulajdonképpen ezt tanítják: a gyermekek megismerkednek a természetes következményekkel. Nem akarják, hogy az esetleges büntetéstől való félelem irányítsa a viselkedésüket, hanem legyenek azzal tisztában, egy-egy cselekedetük mivel járhat. Több pszichológiai kutatás is megerősíti ezt az elvet, vagyis hogy a büntetés nem a leghatékonyabb módja annak, hogy a gyerekek megtanulják, mi a helyes és mi nem. Sőt: helyette inkább megtanulnak a gyerekek hazudni, és megismerkednek a szégyenérzettel is.
Az a gyermek viszont, aki megérti a cselekedeteinek a természetes következményeit, meg fogja tanulni azt, hogy felelősségteljesen viselkedjen, és nem fog hazudni, vagy éppen kedveskedni azért, hogy megússza a büntetést.

De hogyan is működik mindez a gyakorlatban?

1. Itt az ideje hazamenni a parkból, de a gyermek nem hajlandó felvenni a cipőjét.
Következmény: egy padon kell ücsörögni, nem szabad játszani. Hiszen cipő nélkül nem biztonságos játszani.
2. A gyerek az összes zöldborsót a földre dobálja.
Következmény: Nem tud borsót enni.
3. A gyerek az udvaron hagyja a játékait annak ellenére, hogy külön figyelmeztetted, pakolja el azokat.
Következmény: Elázott a kedvenc játéka? Ami tönkrement, azt ki kell dobni.
4. A gyerek a tesóját gúnynéven szólítja.
Következmény: A tesó nem fog vele játszani.
5. A gyerek a lakásban rohangál, olyan helyen, ahol sok a törékeny dolog, noha nem engedtétek meg neki.
Következmény: Ha eltörik a lámpa, valamilyen formában kompenzálnia kell.
A természeti következmény a legjobb mód arra, hogy megmutassa a gyermeknek, hogy a választással másokra és saját magára is hatással van – írja a cikk. Ehhez azonban képesnek kell látni a cselekvés és a következmény közötti kapcsolatot.
De mi a helyzet, ha nincs ilyen? Például ha elmarad a fogmosás, másnapra nem lyukadnak ki a fogak. Erre is van megoldás – a cikk folytatása a Babaszoba oldalán olvasható.
Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.