Mesehősök álomvilága, vagyis mi történik akkor, amikor „Csipkerózsika álmodni kezd”

Mesehősök álomvilága, vagyis mi történik akkor, amikor „Csipkerózsika álmodni kezd”

Írta: Polus Enikő,mentálhigiénés szakember

rejtelyekszigete_com_alomAz alvás és az álom olyan, mint a meséskönyvben a mese. Van egy főszereplője és több története. Valahol elkezdődik, majd káosz uralkodik, aztán kialakul benne egy tetőpont, utána több szálon is futhat, majd jön a „minden jó, ha a vége jó” c. zárás és felébredünk! De az is előfordul, hogy nemcsak a vége nem jó, hanem olyan „horrorisztikus mesére” ébredünk az álmunkból, ami valóságosan félelmetes „szörnyeket” kreál az érzelmi világban. Kisgyermekkorban pedig igen nehéz különbséget tenni a valós álom és a nappali fantáziatevékenységek között, így ennek határai gyakran összemosódnak.  Nézzünk bele együtt az álom „bugyortudományába”, hogy megértsük a gyermekeink működését ezen a területen. Az álmokban megjelenő félelmeket is hozzávesszük.

Álom és félelem:

1.Minden gyermek álmodik!

Először is azt kell tudnunk, hogy akár emlékszik a kisgyermek rá, akár nem, minden gyermek álmodik. Van egy olyan szakasza az álmainknak, amit REM szakasznak nevezünk. Külsőleg ez felismerhető, hiszen ilyenkor a gyermeknek gyors szemmozgásai jelennek meg, szabálytalanabbul lélegzik, mozgás lemerevedik, de egy-egy reflexszerű mozgás megjelenhet. Amennyiben ilyenkor felébresztenénk a gyermekeinket, azonnal elkezdenek mesélni az álomról, netalán folytatják az álmukat.

Pl:”Vigyázz, rád mászott egy óriáspók!” mondja ezt a gyermek nyitott szemmel a szülőnek, így a környezete azt feltételezi, hogy ébren van.

2. Álom szakasz fontossága!

Felnőtteknél 4-5 REM szakasz van, gyermekeknél az alvás legnagyobb idejében. Azt feltételezik a kutatók, hogy a Rem szakaszban történik az új tapasztalatoknak a régiekkel való egységbe foglalása idegrendszeri szinten. Vagyis ilyenkor történik egy integrációs folyamat. Megszilárdulnak az ismeretek és egységbe rendeződnek. Nem hiába történhet az, hogy a rosszabban alvó, sokszor ébredő gyermekeknek romolhat a nappali teljesítménye, memóriája, figyelmi képessége! Ilyenkor az agyunk kérgi területe kikapcsol, így a vizualizált képek a memóriából erednek.

3. Álmok eredete!

Vannak területek a gyermekek életében, amik erőteljesebben hatnak az álmaikra és a félelmeik kialakulására:

– Nappali és éjszakai szenzoros ingerlések (hang, szag-illat, érintés stb.) pl: erőteljes riasztó hangja; parfümökhöz társuló idegesítő személyiség stb.

– Analízis és szintézis után elindult gondolatok, elképzelések, érzelmek pl: tanulás következtében létrejött és beépülni kívánó tudás vagy érzelem vagy gondolat („Ha anya-apa szeret csókolózni, az csak jó lehet. De láttam egy nénit egy filmben, aki elhányta magát közben.”)

– ösztönén tudattalan impulzusai:  az „én” megfosztja magát a „kielégüléstől” az ébrenléti fázisban  pl: gyermek nem meri kinyitni a hűtőt és kivenni a túró rudit, mert mindig rászólnak, hogy elfog hízni

4. Álommunka mechanizmusai, ami alapján feldolgozza a nappali impulzusokat:

Sűrít: különböző gondolatból egyetlen gondolatba sűríti a dolgokat.  pl: tanulás folyamán a kisiskolások rengeteg ingerrel és ezáltal keletkezett új gondolattal találkoznak, ami feldolgozhatatlan egyszerre, így az agy összesűríti az álommunkában                                                                                                                       Ellentétbe fordítja: elfogadhatatlan elemeket ellentétesen jeleníti meg pl: ha egy kisgyermek attól fél, hogy a kiscica elszökik, akkor azt álmodja, hogy végre hazaér!                                                                 Másodlagosan megmunkálja: csökkenti a félelmet azáltal, hogy titkolja a háttérben álló valós motivációkat, vágyakat, óhajokat!

alomFélelmek megjelenése az álomban sok ok-okozati összefüggést rejt magában.

–          csecsemőknél még hiányoznak azok a személyes, integrált megtapasztalások és kognitív tudati feldolgozások, amik segítik a bennünk keletkezett érzelmek feldolgozását! Így az álom és a benne keletkező félelem integrációs belső szükséglete nagyobb!

–          a gyerekek asszociációja és képzettársítása még érintőleges, emiatt könnyebben és erőteljesebben jelennek meg a félelmek, szorongások

–          sok nappali új tapasztalat képes félelemhullámokat belökni az agyba. Amennyiben nem sírhatja el magát, nem vezetheti le a frusztrációját, elfojtja magában azt, aminek ki kéne jönnie, emiatt félelem és szorongás formájában megjelenhet

–          a félelmet tanulni is lehet, főleg a szűk környezetétől. A kisgyermekek a mi bizalmi légkörünkben nevelkednek, így minden bennünk megjelenő érzelemre és változásra reagálnak. Így, ha félünk, megérzik rajtunk és ösztönös projekcióként maguk átveszik!!!!!! Arra lett kialakítva az érzékelő szenzorok sokasága, hogy kommunikáció nélkül is képesek legyenek a gyerekek megszerezni azt, amiről nem beszélünk. Nem érdemes a gyerekeket becsapni vagy éppen mást állítani. Épp az kelthet félelmet, amiről azt érzi, hogy jelen van, de mást mondunk róla!

–          sokszor tapasztaltam már olyat, hogy a kisgyermekek megálmodhatnak előre dolgokat, ami megtörténik, így az éretlen spirituális értékelés miatt félni kezdenek bizonyos dolgoktól!

Mentálhigiénés javaslatok:

–          rengeteg mesével segíteni a gyermekek érzelmi világ fejlődését. Egy mese több ezer érzelemmel dolgozik egyszerre!

–          nem hagyjuk ki a mesékből a vad és agresszív részeket!!

–          megtapasztaltatni a gyermekünkkel „az itt és most” csodálatos pillanatait. Ha nem tudjuk megélni az adandó pillanatokat, akkor a lelki folyamatok folyamatos sürgetésbe kerülhetnek, ami szorongásokat, félelmeket alakít ki .

–          beszélgessünk arról is a gyermekeinkkel, hogy milyen gyermekkori félelmeink voltak

–          kirándulásokon jelenítsük meg a félelmetes helyzeteket  tapasztalati úton számukra és mondjuk ki a kommunikációban pl. szakadék széle veszélyes lehet, függőhídon hintázni és a mélység felett erőteljesen ugrálni nem szerencsés stb.. Azt tapasztalom, hogy ezen a területen nem jól szocializáljuk a gyerekeket. Kimondjuk , hogy „ne csinálja” meg hogy „ nem szabad”, de nem tanítjuk, legfőképp nem beszélünk a félelem keletkezéséről.

–          szabad kreatív játékidőben merjünk játszani a gyermekeinkkel és nyugodtan vállaljuk a szerepjátékokban a veszedelmes, rossz szerepeket!

–          Beszéljünk a gyermekeinknek a saját álmainkról, még akkor is, ha az félelmetes volt.

–          Ha rosszat álmodik és félni kezd, akkor azt minden esetben vegyük komolyan, ne tekintsük felületnek: „Ez csak egy álom volt fiam, holnap elfelejted!” helyett  mondjuk inkább :   „Nagyon örülök, hogy elmesélted nekem!”

–          Ha rendszeresen rosszat álmodik a gyermek és esetleg ezek tartalma visszatérő hosszabb távon, akkor traumatikus élmény eredménye is lehet, érdemes szakemberhez fordulni!

–          Érdemes kísérni a félelmetes álmok megjelenésénél, hogy milyen kísérő szomatikai tünetek jelennek meg közben. Ez hasznos információkat tartalmaz.                                                                   Pl: izzadás: lehet nappali beszorult szorongás eredménye is (matematikai dolgozat), amely az éjszakai álomtevékenységben képes felszabadulni

–          Ha valamitől fél a gyermek, érdemes kijátszani, beszélni, mesélni róla! Ha nappal dramatikus játékban a félelmet keltő tárgyba bújik és képes lesz legyőzni, akkor a félelem oldódhat!

–          Ha a félelmeket testi tünetek kísérik, ne féljünk szakember segítségét kérni!

–          Ne felejtsük el, hogy a jó álmokkal is foglalkoznunk kell és álmodjuk őket együtt tovább a nappali órákban!

Pl: Gyermek: „Azt álmodtam, hogy én sütök nektek palacsintát!”

Szülő: „Milyen érzés volt ez neked?”

Gyermek: „Nagyon jó.”

Szülő: „Akkor mit szólnál hozzá, ha most ezt ki is próbálhatnád, hogy milyen érzés, amikor te sütöd nekünk a palacsintát! Segítek neked!”

100 szónak is 1 a vége: Ha az éjszakai álmainkat tovább fűzzük, kiegészítjük, akkor valós mesékké válhatnak. Ha az álomban pl. „Kutykuruty úr” rendszeresen zaklatja a gyermekünket, akkor hívjuk meg őt vacsorázni, hogy megismerhessük ki-micsoda ő! Esetleg másnap fürdessük meg, rajzoljuk le, esetleg vigyük el magunkkal játszótérre, mert amint a félelem tárgya megérzi, hogy már nem magányos és elárvult bennünk, azonnal tovább áll búcsúzás nélkül!

Szép álmokat jó éjszakával!

kép: rejtelyekszigete.com

  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.