Mindennapos összefogásra van szükség!

Mindennapos összefogásra van szükség!

Írta: Vargacz Alexandra

A generációk közötti együttműködésről beszélgettünk Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár asszonnyal

Novák Katalin, államtitkár asszony a generációk jellemzőiről, attitűdjeiről és az értékek megőrzését támogató folyamatokról, kezdeményezésekről beszélt a CSR Üzleti Reggeli vendégeként. Hogyan tolerálhatja a ”veteránok generációja” – a hetvenen túliak -, az online térben élő, néha pimasz „ Z” generációt?  Hogyan lehet közös nevezőre hozni egy szorongó, nagy munkabírású „szendvics generációs” egyedet, egy fiatal, magas mobilitással rendelkező Y generációssal? Az önkéntesség lehet az egyik útja az együttműködésnek, azaz méltányosság a generációkon belül és között.

„A generációk közötti méltányosság ma már többet jelent a fenntartható fejlődésnél, ez a mindennapos összefogást jelenti a generációk között, a mindennapos egymásra figyelést és az értékközpontú –, értékalapú gondolkodást, illetve ezek megerősítését a generációknál.” – kezdte a témával kapcsolatos véleménykifejtését Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Majd hozzátette, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a generációk ne legyenek kijátszhatóak egymással szemben, ne azt érezzék, hogy folyamatosan egymással kell versengeniük. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy mindenki felé azt éreztessük, a megoldás az értékalapú összefogásban van.

Jelenleg 6 generáció él együtt Magyarországon és itt fontos kiemelni, hogy a generációk tagjai nem csak azonos életkori sajátossággal rendelkeznek, hanem hasonlóan is gondolkodnak, hasonló mentalitásúak, valamint a szokásaik, a megtapasztalt és átélt korszakhoz kapcsolódó élményeik, értékeik is azonosak.

A következőkben ezen generációk rövid áttekintését és jellemzését közöljük:

„Veteránok” (születési év: 1925-45 között)

Építők generációja és csendes generáció névvel is illetik őket. Ma a 70 év felettiek tartoznak közéjük, ők még a II. világháború vége előtt születtek. Dédszülők, vagy nagyszülők, akik már nyugdíjban vannak és sokszor nem értik a mai világot, a mai fiatalságot, távolságot éreznek a mai fiatalokhoz képest. Fontos számukra az állandóság, a folyamatos biztonságérzet és a lokalitás. Ezen korosztály 25 %-a használ internetet.

„Baby boomerek” (születési év: 1946-64 között)

A mai 50-70 év közöttiek generációja, akik Magyarországon megéltek egy egypártrendszert és nagyon meghatározóak az ő életükben az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Alapvetően felkészültek, tettre készek és még képesek felzárkózni a mai világ elvárásaihoz. A takarékosság kifejezetten jellemző rájuk, ennek a generációnak a tagjai mindent eltesznek, legyen az akár egy használt szalvéta, vagy ajándékba kapott csomagoló papír, hiszen ők megszokták, hogy minden értékes és oda kell figyelni a környezetünkre is. Ők már otthonosabban mozognak a digitális világban, a tényleges számítógép használatuk 43%, az internet használatuk pedig 42% a teljes populációhoz viszonyítva.

X generáció (születési év: 1965-79 között)

A mai 36-50 év közöttieket soroljuk ide. Divatos szóhasználattal „szendvics generációnak” is hívják őket, mert ők azok, akik sok esetben már egyszerre gondoskodnak a gyerekeikről és az idősebb szüleikről. Tulajdonképpen egyszerre kell eltartaniuk két generációt ezért fokozottabbak a terheik is. Ugyanakkor lázadó generációként is szokták titulálni őket, mert egy olyan korszakba születtek bele, amikor a lázadás jó megoldásnak tűnt Magyarországon. Megtapasztalták azt, hogy a siker kulcsa a tudás, a jó kapcsolatrendszer, a gyors reagálás és a gyakorlatias hozzáállás. Talán szorongóbbak, mint az utánuk következő generációk tagjai, hiszen megszokták azt, hogy sokat kell dolgozniuk, ha előrébb szeretnének lépni. Érdekességképpen a „kulcsos gyerek” jelzőt is használják rájuk, hiszen ők tapasztalták meg elsőként, hogy a szülők tovább dolgoznak és lakáskulccsal a nyakukban, önállóan mentek haza. A generáció teljes internethasználata 76 %, a felsőfokú végzettséggel rendelkező 39 éveseknek viszont már 99 %-a használta a világhálót 2012-ben.

Y generáció (születési év: 1980-1994 között)

A mai fiatalság, jelen esetben a 21-35 év közöttieket jelenti. Sokkal inkább jellemző náluk a magabiztosság, a nagy önbizalom, az önállóság és a szabad véleménynyilvánítás. Két divatos jelzőt is tulajdonítanak nekik: „mama hotel – papa bank” néven, ugyanis a generáció tagjaira nagy arányban jellemző, hogy nehezen állnak a saját lábukra, viszonylag hosszú ideig ott maradnak a szülői házban, az önálló életkezdés kitolódik, és hosszabb időt töltenek el az oktatásban. Az ezzel összefüggő jelenséget „Erasmus szindrómaként” is emlegetik, amikor ösztöndíjjal kimennek külföldre tanulni, ami miatt tovább tolódik a diploma megszerzése. Egy fogyasztói társadalomba születtek és nőttek fel, ezek a fiatalok már élvezni akarják a munkájukat és jól érezni magukat a munkahelyükön. Számukra a munka sokkal több, mint pénzkereset. Saját maguk hozzák meg a döntéseiket és nem időznek valamin sokáig, ha az számukra nem izgalmas, hamar továbblépnek. A személyi szabadságot nagyon fontosnak tartják. 91%-uk használ számítógépet, 99%-uk pedig mobiltelefont, úgynevezett multitasking felhasználók, vagyis több színtéren vannak jelen egyszerre és a megosztott figyelemre is képesek.

Z generáció (születési év: 1995-2009)

D generációként is titulálják őket, mint digitális generáció, vagy másként digitális bennszülöttek, az 5-20 év közöttiek tartoznak ide. Ők az X generáció gyerekei, akik a globális világba születő első generáció szerepét is viselik. A legkisebb és legoktatottabb generációnak számítanak Magyarországon, akik a legkisebb családba születtek, a leghosszabb várható élettartammal rendelkeznek és a legidősebb anyák nevelik fel őket. Virtuális közösségben élnek, míg a teljes populáció 77%-a tölt le videót és 48%-a használ online játékot, addig a Z generációnál 100%-os mindkét arány. Kísérletező kedvűek, „tovább sétáló” generációként is emlegetik őket, mert nem ragadnak majd le egy vállalatnál, hanem vándorolnak az újabb lehetőségek felé.

Alpha generáció (születési év: 2010 után)

Az 5 évesnél fiatalabb gyerekek ma Magyarországon az Alpha generáció tagjai, „csendes” generációként is hívjuk őket, az ő attitűdjük és viselkedésük egyelőre még a jövőkutatás területét képezi.

Magányos-e a Z generáció? Elveszett-e a Z vagy az Y generáció?

A Z generációba az 5-20 év közöttiek tartoznak, de a magányosságot inkább az Y generációra használják, ők viszont semmiképp sem elveszettek. Pedig rájuk vezették be ezt a fogalmat. A mai fiatalok – tehát az Y generáció – sok mindent szeretnének, de nehezen hoznak döntéseket. Igaz ez arra, hogy hol éljék a jövőjüket, kimenjenek-e külföldre, vagy inkább a szülőhazájukban tervezzék az életüket. Határok nélküli világban élnek, a „láthatatlan határok” számukra átjárhatóak, minden eddiginél nagyobb kínálat mellett tudnak élni. A közösséghez tartozás szerepe kiemelten fontos számukra, azonban sokkal inkább jelen vannak virtuális közösségekben, mint tényleges, élő közösségekben. A cél az, hogy a virtuális valóságon keresztül el tudjuk vezetni őket a megfelelő programokhoz a teljes eszköztár bevetésével. A megoldás nem az, hogy ezeket a fiatalokat kihozzuk a virtuális világból, hanem ezen keresztül kell nekik lehetőséget kínálni a valós világ eseményeire. – összegezte az államtitkár asszony.

A helyzetértékeléshez azonban természetesen hozzátartoznak az ifjúsági munkanélküliség számai is. Ezeket elnézve kijelenthetjük, hogy a magyar tendencia pozitív. Elmondható, hogy az ifjúsági munkanélküliség Európában minden országban meghaladja a teljes munkanélküliséget, de ennek tendenciája Magyarországon jelentősen javult, a 2012-es 28,2 %-ról, 15,1 %-ra csökkent a 2015-ös adatok szerint a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, amivel a magyar arány aláment az Európai Unió átlagának. A fiatalok, a pályakezdők számára egy óriási tehertétel és nagy kudarc az, ha úgy lépnek ki az életbe, hogy nem tudnak munkához jutni, vagy hamar elveszítik a munkahelyüket, de leginkább az, ha nem találják meg az első munkahelyüket. „Ez egy olyan kihívás, amivel nekünk kiemelten foglalkozni kell.” – hangsúlyozta Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, a CSR Üzleti Reggelin.

Az esszencia az államtitkár asszony szerint, hogy a felnövekvő generációknak hosszú távon is meg tudjuk mutatni az értékeket, tudjuk őket hosszú távon, konzekvensen segíteni, ez a munka pedig a közneveléssel kezdődik el állami oldalról és a családok szerepével és támogatásával egészül ki, ami kiemelten fontos és nem megkérdőjelezhető.

A legfontosabb eszközök ezen a téren:

• tehetséggondozás: zászlós hajó, ami üzenet egy fiatal számára, hogyha tehetséges, akkor erre kap támogatást. (pl. Nemzeti Tehetségprogram, ami évi 2,8 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik. Ennek 50%-a az adó 1%-ából jön össze, 50% pedig állami támogatás, ami központi költségvetési forrásból származik.) Ide tartozik az OKTV és OTDK versenyek, diákköri tevékenységek finanszírozása, a felsőoktatási ösztöndíjak teljes palettája, különböző szakkollégiumok támogatása, illetve a roma fiatalok tehetségprogramja is. A következő ciklusban pedig egy 6 milliárd forintos tehetségtámogatás fog megvalósulni a tehetséggondozó civil szféra aktív részvételével.

• munkahelyvédelmi akció: ez a 25 év alatti munkavállalók esetében alkalmazható és szociális hozzájárulási adókedvezménnyel jár a munkáltató számára, ami segíti a fiatalok munkahelyteremtését. Átlagosan 160.000 fiatal dolgozik Magyarországon ennek a támogatásnak a keretein belül.

• önkéntes tevékenység: ez a generációk közötti összefogást, illetve a felelősségérzetet is erősíti. Ezen belül kiemelt szerepe van az iskolai közösségi szolgálat bevezetésének (kötelező 50 órás közösségi szolgálat teljesítése az érettségi előtt). Ez ilyen értelemben az önkéntesség előszobája, hiszen ha valaki ebben az életkorban megtapasztalja azt, hogy milyen közösségi szolgálatban részt venni, akkor később könnyebben fordul majd e terület felé. Azért is támogatandó az önkéntesség, mert az idősebb generáció is egyre nagyobb arányban vesz benne részt Magyarországon. Erre létrehoztak egy kormányzati portált is onkentes.gov.hu címen, ami a kereslet és a kínálat találkozását segíti, hogy egy helyen legyenek az információk, a lehetőségek. Regionális és időbeli lebontásban lehet keresni a különböző önkéntes munkákat a folyamatosan frissülő adatbázisból.

• CSOK – családi otthonteremtési kedvezmény és program: Ez jelenleg egy olyan terület, ahol valóban nagy szükség van a támogatásra, hiszen az otthonteremtés egy esszenciális kérdés. A fiatalok itt is fókuszba kerülnek, ha elköteleződnek amellett, hogy 3 gyermeket vállalnak és nevelnek fel.

Összegezve, a fiatal generációk támogatása és az érték alapú családi nevelés hosszú távon mind-mind hozzájárul a generációk közötti együttműködés megteremtéséhez és erősítéséhez.