Beterjesztették a státusztörvény tervezetét, Pintér Sándor a Krétában tájékoztatta a tanárokat

Beterjesztették a státusztörvény tervezetét, Pintér Sándor a Krétában tájékoztatta a tanárokat

Több tucat tüntetés és egyeztetés után elérkezett a nap, amikor a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. A döntéshozók álláspontja nem változott: úgy vélik, az új szabályozás a tanárok érdekeit szolgálja, az érintettek ezzel ugyanakkor nem értenek egyet.

 

Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június 6-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét – közölte a Belügyminisztérium.

Közleményükben rögtön leszögezték, hogy a törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.

Tájékoztatásukban kiemelték azt is, hogy a tárca a benyújtás előtt összesen húsz alkalommal egyeztetett a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal, igaz, a tárgyalások nagy részét az érintettek látszategyeztetésnek titulálták.

A BM tájékoztatásban a baloldal is előkerült, mint írták, „érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő, és volt olyan tárgyalás, ahol a meghívottakból mindössze hárman jelentek meg”.

Az Index ugyanakkor úgy tudja, hogy az említett egyeztetésnél azért volt olyan alacsony a részvétel, mert

VOLT OLYAN MEGHÍVOTT, AKIT A REGGELI EGYEZTETÉSRŐL ÉJJEL ÉRTESÍTETTEK.

 

Ez változik – a BM szerint

A közleményben a törvényjavaslat néhány elemére is kitértek, kiemelték például, hogy

• a törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaztak.
• Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett.
• A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.
• Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.
• A pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.
• Jelenleg a munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen.
• A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.

A tárca végül előrebocsátotta azt is, hogy a törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség.

 

Mint ismert, az új szabályozás minden eddiginél nagyobb felháborodást váltott ki. A dulakodásig, kordonbontásig és könnygázig fajuló tüntetéseket is ez hívta életre, múlt héten a diákok már a Sándor-palotánál is akcióztak, ahol arra kérték Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ha a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerül, és elfogadják, ne írja alá.

 

Pintér Sándor a Krétában tájékoztatott a benyújtásról

Pintér Sándor a Kréta rendszerén keresztül tájékoztatta a pedagógusokat arról, hogy a Belügyminisztérium „hosszú előkészítést és húsz szakmai, érdekképviseleti és politikai egyeztetést követően kedden beterjesztette az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot”. A tárcavezető levelében azt írta:

Az elmúlt egy évben háromszor biztosítottuk a lehetőséget, hogy a pedagógusok véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő aktuális kérdésekben. A beérkezett véleményeket figyelembe vettük az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény tervezetének kidolgozásakor.

A politikus tájékoztatásában egyúttal megköszönte a tanárok együttműködését és egész éves munkáját, a hamarosan kezdődő nyári szünetre pedig jó pihenést kívánt.

 

 

A Momentum hóhérnak nevezte a belügyminisztert

Az ellenzéki pártok közül a Momentum reagált a leggyorsabban a Belügyminisztérium tájékoztatására.

Áldozat: magyar jövő

Hóhér: Pintér Sándor

– közölte a Momentum.

A párt szerint a Fidesz a tanárok és a diákok több hónapos tiltakozása ellenére sem tett le arról, hogy „erőből átnyomja” a státusztörvényt a parlamenten, most pedig bejelentették, hogy benyújtják a tervezetet.

„Korábban közel 5 ezer (!) tanár jelezte, hogy azonnal beadja a felmondását, ha elfogadják a pedagógusokat szinte rabszolgasorba taszító bosszútörvényt. Tanár nélkül nincsen jövő. Jövő nélkül pedig nemzeti tragédia van” – olvasható a Momentum közleményében.

 

A Fidesz az ellenzéket vádolja

A Fidesz szerint „Brüsszel és a baloldal akadályozza a pedagógusok béremelését”. A Belügyminisztérium bejelentésével kapcsolatban közölték: a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy „a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell”, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagógus-életpálya törvényjavaslat.

A magyar pedagógusok átlagbére 800 ezer forintra emelkedik, ha Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és végre tudjuk hajtani a tervezett pedagógusbér-emelést. Szégyen, hogy a magyar baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat

– olvasható a nagyobbik kormánypárt közleményében.

A Fidesz szerint az ellenzék brüsszeli képviselői – Dobrev Klára, Cseh Katalin, Donáth Anna, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Gyöngyösi Márton, Rónai Sándor, Ujhelyi István – havi 5-6 millió forintos fizetésért „bevallottan azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a magyar pedagógusok ne kapják meg a béremelést, és ne kereshessenek 800 ezer forintot”.

 

forrás: Index

borítókép: Papajcsik Péter / Index