Nyitott terek – eszmecsere indult a múzeumi szakemberek, tanárok és a fogyatékkal élők között

Inklúzió a múzeumban

Nyitott terek – eszmecsere indult a múzeumi szakemberek, tanárok és a fogyatékkal élők között

Miben rejlik az inkluzív múzeumpedagógia lényege?

A XXI. századi múzeumpedagógia reformkora nemcsak azért virágzik, mert teljesen más impulzusokkal, látvánnyal kell megszólítani a ma emberét, gyermekét, hanem azért is mert figyelemmel fordul a mentális vagy testi fogyatékkal élők felé. „Én csak annyit szeretnék, hogy ugyanolyan élményeket kapjak a múzeumban, mint bárki más” – fogalmazott Bovier György, kerekesszékes sportoló.

 

 

A megértés az elfogadással és az igény felmérésével kezdődik.
Magyar Nemzeti Múzeum,Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a Mozaik Múzeumtúra közös kezdeményezésére, a Felelős Szülők Iskolája Óvodapedagógus, Tanító és Tanár Klub szakmai közreműködésével egy szakmai értekezést hívtak életre, mely a kerekesszékkel, fogyatékkal élők, látás- és hallássérültek és atipikus fejlődésű gyermekek múzeumpedagógiai kiszolgálását célozta meg. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében megrendezett konferencián és az azt követő workshopon közel száz érdeklődő szakember vett részt.
Az értekezésbe minden érintettet bevontak, így a múzeumokat, a fogyatékosságügyi szakértőket, a múzeumpedagógusokat, a tapasztalati szakértőket, az oktatási intézményeket, pedagógusokat és a szülőket is.

 

 

A nyitóbeszédek után három rövidebb előadást hallhattak a résztvevők; az egyenlő esélyű hozzáférés, a kommunikációs akadálymentesítés és a könnyen érthető kommunikáció témájában. Farkasné dr. Gönczi Rita érzékletesen, borsószemekkel jelenítette meg, milyen sok kapcsolódási, azonosulási pont van nem csak szakmáink, de az emberek között is, hullámzó tenger hasonlatával pedig megelevenítette a KÉK-et, azaz a könnyen érthető kommunikációt. Tóth Mónika előadásából megtanulhattuk a legfontosabb kommunikációs alapszabályt – mindig tudjuk, mi az az üzenet, amit közvetíteni akarunk.

 

 

Ezt a blokkot követte két kerekasztal-beszélgetés, mely teret adott egy valóban nyitott és értő diskurzusnak. A beszélgetések szereplői a múzeum, a fogyatékosságügy és a pedagógia oldaláról egyaránt közelítettek a szakmai nap témájához – a valódi múzeumi inklúzióhoz – és egymáshoz is. Első kerekasztal-beszélgetés címe “Találkozások a múzeummal, találkozások a múzeumban” már önmagában is beszédes; a “családi asztal” körül gyógypedagógusok és múzeumi szakemberek egyaránt helyet foglaltak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet részéről.

 

 

A második beszélgetés a terekre koncentrált, ahol a Felelős Szülők Iskolájával közösen beszélgetett az NSZI Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának vezetője és az MNM-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum múzeumpedagógusa. Az FSZI munkatársai még egy videós beszélgetéssel is készültek, a felvételen tapasztalati szakértő és belső építész is megszólalt a fizikai akadálymentesítés témájában.
Minden témában felszólaló előadó és a hallgatóság is szemléletformálást és együttműködést szorgalmazott, illetve már azon kézenfekvő akár minimális költségráfordítással megvalósítható fejlesztéseket, mint például, hogy a múzeumi honlapokon tegyük egyértelművé, jól láthatóvá a fogyatékkal élőknek nyújtott szolgálatatásokat akár csak piktogramok segítségével.

 

 

A program végén megtartott workshopok kitértek az autista közönség igényeire is, olyan jó példákat megfogalmazva, mint pl. a már több intézményben is bevezetett „csendes nap”, ahol az autisták kevesebb inger, zaj mellett tudják megtekinteni a kiállítást, ami számukra így sokkal élvezhetőbb. De előkerült a gyengénlátók, illetve kerekesszékesek esetében a képek megdöntésének lehetősége, hogy jobban láthassák a kiállított tárgyakat, vagy a reprodukciók elkészítése, amit esetleg illat, hang kíséretében fedezhetnek fel a maguk módján. Mindhárom interaktív foglalkozáson az utolsó utáni pillanatokig zajlott a beszélgetés és a megtapasztalás. Azok, akik a szakmai nap végén egy kis kikapcsolódásra vágytak, tárlatvezetés mellett tekinthették meg a Seuso-kincs, valamint a Magyar Expo Sikerek című kiállításokat.

 

 

A múzeumi tér nem a múzeumban kezdődik, hanem már jóval előbb. A ráhangolódás nagyon fontos, ahogy a saját élmény is. A feladatunk az, hogy fogyatékkal élő társaink számára megpróbáljuk ugyanazt a hozzáférhetőséget és saját élményszerzés lehetőségét biztosítani, mint az ép társaik számára.
A feladat adott, a megoldás útján elindultunk, mert az nem kérdés, hogy mindenkinek helye van a múzeumban.

A szakmai nap a Magyar Nemzeti Múzeum, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, a Mozaik Múzeumtúra és a Felelős Szülők Iskolája közös rendezésében valósult meg.

 

  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.