Mit kezdjünk a teljesítményszorongással?

Mit kezdjünk a teljesítményszorongással?

A teljesítményszorongás áthatja a diákok egész iskolai létét. Első osztálytól érettségiig folyamatos számonkérésékkel néznek szembe, dolgozatok, felelések, de akár egy órai felszólítás is olyan helyzetet hoz létre, amikor jól kell teljesíteni. Ennek eredménye nem csak a tudástól függ: a tanuló hiába tudja a helyes választ, ha nem képes azt visszaadni. Ebből fakadóan pedagógusként nem csak a tananyag elsajátítását kell segítenünk, hanem fontos figyelembe vennünk a teljesítés pszichés feltételeit is – írta a TanTrend.

Az ideális mennyiségű stressz

A számonkérési helyzetekre természetes módon válaszolunk megemelkedett stressz szinttel. Egy kis izgulás még segít is koncentrálni, mert érezzük általa az eredmény fontosságát. Selye János stressz-elmélete eustressznek nevezi azt a feszültséget, ami még serkenti a teljesítményt. A stressz mértéke azonban olyan szintre is emelkedhet, ami már gátolja a jó eredmény elérését. Ez a distressz.

A Yerkes-Dodson törvény szerint optimálisan akkor tudunk teljesíteni, ha a kihívás mértéke és az aktivitási szint közel közepes értékű, sem a túl magas, sem a túl alacsony stressz szint sem kedvez annak, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Egyéntől függő, hogy kinek mi jelent megfelelő nehézségű feladatot és kellő mértékű eustresszt.

A teljesítményszorongás tünetei

Ha a stressz szintje meghaladja az optimálist, azt általában szorongás érzéseként éljük meg, ami testi, gondolati és érzelmi szinten egyaránt hatást gyakorol ránk. Fizikailag jelentkezhet tenyérizzadás, heves szívverés, gyomorgörcs, ami kitolódhat egészen súlyos tünetekig, mint a hányás vagy az alvási problémák témazárót megelőzően.

A kognitív képességeket is kevésbé tudjuk hasznosítani nagy teljesítményszorongás esetén: a figyelem szétszórttá, fáradékonnyá válik, a memória kapacitása is szűkül. Szélsőséges helyzetben teljes leblokkolás is történhet, amikor semmit nem vagyunk képesek előhívni a korábban megtanultakból. Érzelmileg félelmet, szorongást élünk át. Ez a három szint kölcsönösen hat és egymást erősíti, tehát minél inkább gyengülnek a gondolkodási funkciók, annál inkább szorongunk, ami fokozza a testi reakciókat is.

Mit tehetünk?

Tanárként és szülőként is jó megoldás lehet, ha egy szorongóbb diák számára kisebb, éppen megtehető részekre bontjuk az adott feladatot, esélyt teremtünk arra, hogy az sikerüljön. Lényeges, hogy a sikert hogyan értelmezi az adott diák: emeljük ki erőfeszítéseinek és képességeinek értékét, mivel lehet, hogy ő véletlen külső körülmények tulajdonítja az eredményt.

A hajlamosító tényezőkről, a teljesítményszorongás további kezelési módjairól a teljes cikk a TanTrend oldalán olvasható.