Rendhagyó tanórák a Fővárosi Nagycirkuszban – művészet és cirkuszpedagógia élménnyel, játékos tanulással Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című novellája alapján

Rendhagyó tanórák a Fővárosi Nagycirkuszban – művészet és cirkuszpedagógia élménnyel, játékos tanulással Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című novellája alapján

Az egész cirkusznak van egy varázslatos atmoszférája, egy megfoghatatlan, fantasztikus és lenyűgöző légköre, ahol a lehetetlen határán táncolnak az artisták és cirkuszművészek, mi pedig, nézők, még napokkal és hetekkel később is ámulunk, hogy milyen csodát vittek véghez a porondon. A Fővárosi Nagycirkuszban jelenleg a téli műsoron Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? novellája alapján készített cirkuszi karácsonyi mese tekinthető meg egészen január 8-ig. A fontos társadalmi értékeket felvonultató és átadó grandiózus összművészeti produkcióhoz pedig rendhagyó tanórákat is szerveznek általános- és középiskolás diákok számára magyar irodalom, fizika, matematika és a felelős állattartás témájában. A napokban volt szerencsém a produkción részt venni, valamint Számadó László tanár úr rendhagyó cirkuszpedagógiai matematikaóráján is. Mindkettő óriási élmény volt, és a cikkben kifejtem, miért.

 

A cirkusz műfajának változása, összművészeti produkció

A cirkusz műfaja az elmúlt években sokat változott és a Fővárosi Nagycirkusz már ezen modern kihívásoknak megfelelve állította porondra legújabb darabját is.

„Fekete Péter főigazgató a Melyiket a 9 közül? műnek a rendezője, idén ezt a Jókai novellát vette elő, ez az elbeszélés 1856-ban jelent meg a Vasárnapi újság hasábjain. A tradicionális cirkusz elemeinek megtartásával, de már az új cirkusz, a kortárs cirkusz elemeinek beemelésével valósul meg egy összművészeti produkció. Aki eljön hozzánk a Fővárosi Nagycirkuszba és megtekinti ezt az előadást január 8-ig, az arra számíthat, hogy a cirkuszművészet, a színház-, tánc- és zeneművészet összefonódásával egy felejthetetlen összművészeti élményben lesz része. Az alapmű története kerettörténetként jelenik meg, ahol a szegénység, gazdagság, a szeretet és gonoszság ellentétpárjai villannak fel. Egy édesapa jelenik meg, János mester és egy szomszéd, aki az ő ellentéte. A 9 gyermeket pedig 9 artista produkció, 9 cirkuszművész jeleníti meg.” – meséli Sándor András, oktatási programvezető.

 

 

Fontos társadalmi értékek közvetítése

Már a produkció önmagában fontos társadalmi értékeket közvetít, amelyeket azt gondolom, hogy fontos megerősíteni magunkban is, illetve a gyerekekben, diákokban is. Hiába egy 1856-os Jókai műről van szó, kérdésfeltevéseivel és üzeneteivel aktualitása ma is érvényes, sőt, talán még jobban is, mint valaha, így nem véletlen, hogy erre a novellára esett a rendező választása.

Valóban csak a jómódú és sikeres emberek érnek valamit? Csak az lehet gazdag, akinek sok pénz van a bankszámláján, vagy létezik egy másfajta, lelki síkon létező gazdagság?

Erre keresi a választ Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsorában. Az összművészeti darab fricskát mutat a fogyasztói társadalomnak a cirkusz-, a zene- és a színházművészet sokszínű eszköztárával. Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?  című novelláját alapul véve nemcsak segít ráhangolódni a legszentebb családi ünnepre, hanem segít visszatérni önmagunkhoz. Azokhoz az értékekhez, amik emberré, sőt boldog emberré tesznek minket. Szeretet, összefogás, család. Hogy együtt, egymással összefogva és összeölelkezve erősebbek vagyunk, mint bármilyen csábítás kínálta pénz, siker, csillogás, hatalom.

 

 

Lenyűgöző produkciók, szűnni nem akaró vastaps

Az összművészeti produkció sokszínűségén túl, ami minden érzékszervünkre hat, a fantasztikus kerettörténet kiválasztásán át, ami fontos társadalmi értékeket közvetít, mindenképpen lényeges kiemelnünk a cirkuszművészek zsenialitását is. A Mexikó egyik leghíresebb cirkuszi családjából származó fiatal nővéreket, akik a dupla Washington trapézon fejen állva egyensúlyoznak és fogódzkodás nélkül mutatnak be fantasztikus trükköket, amely lenyűgöző bizonyítéka a generációkon át öröklődő tudásnak és a testvérek közötti bizalomnak. Vagy a Kirichenko Acrobats világ- és Európa bajnok tagjainak produkciója, amely a csapatmunka tökéletes egységét jeleníti meg, ahogy a férfiak egy létrán felmászva és trükköket bemutatva a fejükön elhelyezett karikával egyensúlyozva tartják meg a nőket. Illetve talán a leglélegzetelállítóbb produkció, amikor Ádám Henrik Jr. egy 7 méter magas dróton monociklivel egyensúlyozva szédületesen teker ár, majd behoz egy széket a magasdrót közepére, amire le is ül. Virtuózitás és bátorság a legmagasabb szinten.

 

 

Rendhagyó élményórák – a cirkuszpedagógia műfaja

A cirkuszpedagógiát, mint módszertant 2016-ban álmodták meg a Fővárosi Nagycirkuszban, és meghirdettek rá egy pályázatot általános iskolai és középiskolai tanárok számára. Elhívták őket az akkori előadásra és arra kérték fel őket, hogy a különböző cirkuszművészeti számokhoz, zsánerekhez – zsonglőr, kötéltáncos, állatszelidítés produkciókhoz – keressenek olyan nagyon konkrét kapcsolódási pontokat, amelyek az iskolában is megjelennek. A koncepció lényege, hogy amit tanulnak a diákok az iskolában, hallanak róla osztálytermi körülmények között, azt élménypedagógiával fűszerezve, életszerűen a manézsban újra megteremtik a cirkuszpedagógiai foglalkozásokon. A kezdetek óta már 16 különböző cirkuszi produkcióhoz szerveztek rendhagyó cirkuszpedagógiai foglalkozásokat.

„Mi abban hiszünk, hogy a cirkusz alkalmas a bonyolultabb fogalmak és törvényszerűségek jobb és mélyebb megértésére, legyen szó akár a centripetális erőről, súrlódásról, gravitációról, egyensúly érzékelésről, vagy éppen az oszthatósági szabályokról és egyéb számelméleti vagy oktatási kérdésekről. Nem osztálytermi környezetben, hanem a manézsban, ráadásul a produkció artistáinak szemléltetésével még jobban megértik a diákok, még életszerűbbé válik számukra a tananyag, és mi azt valljuk, hogy erre tökéletesen alkalmas a cirkusz.” – avat be a részletekbe Sándor András, a Főváros Nagycirkusz rendhagyó élményóráinak szervezője.

 

A számok bűvöletében: számelmélet és geometria a porondon

A kétórás lenyűgöző cirkuszművészeti produkció után részt vettem egy 45 perces rendhagyó matematikaórán, amelyet Számadó László tanár úr tartott, aki matematikatanár az Óbudai Árpád Gimnáziumban, több mint 70 tankönyv, feladatgyűjtemény írója, Beke Manó emlékdíjas és Apáczai Csere János-díjas pedagógus.

Az interaktív és különleges középiskolásoknak szóló foglalkozáson kiderült, hogy mekkora a manézs sugara, hány méter a kerülete, milyen magasan van a kifeszített drót az artista produkciókhoz. Megelevenedett a tér, és azáltal, hogy az artisták előtte még ezen a porondon feszegették a fizikai teljesítőképesség határait, máris sokkal érdekesebbé vált a matek, és a számok is hozzáadott jelentéssel bírtak.

„Ezeket a rendhagyó órákat úgy képzelem el, mint a nyaralásokat. A diákok és a tanárok eljönnek egy külső helyszínre, és itt olyan impulzusokat, egy élménydózist kapnak, ami feltölti őket, és erre később is jó visszaemlékezni, visszautalni, mert rengeteg témát felvillantottunk.” – avat be minket Számadó László tanár úr a rendhagyó tanórák világába.

 

Az élmények a belső motivációt és kíváncsiságot is felkeltik

Az óra során kitért a tanár úr a belső szögek összegére, a különböző oszthatósági szabályokra, a főnixszámok érdekességeire, a tökéletes számokra, a háromszög és a négyzetszámok közötti összefüggésekre, és rengeteg további számelméleti kérdésre, amit óriási érdeklődéssel fogadtak a középiskolás diákok, egyrészt a közvetlen és humoros előadói stílus miatt, másrészt azért, mert a belső motivációjuk és kíváncsiságuk már fel lett ébresztve a cirkuszi produkciók alatt, és szerettek volna válaszokat kapni.

A matematikaórák végén a karácsonyt és az ajándékdobozokat is becsempészte a tanár úr, és arról beszélgetett a gyerekekkel, hogy vajon a kapott ajándék mérete tényleg befolyásolja-e a karácsonyi élményeinket, hangulatot, mert valójában nem ez a fontos. Kinyitott egy nagyobb papírdobozt, abból kivett egy közepes dobozt, abból, pedig egy még kisebb dobozt, és meg is állapítottuk matematikailag, hogy ez így helyes, a nagyobb dobozban elfér a kisebb. De aztán ott a szemünk láttára összerakta a dobozokat fordítva, hogy na ugye, a nagy az nem is biztos, hogy a legfontosabb az életünkben, mert ha nézőpontot váltunk, az megy be a belsejébe, és hirtelen az lesz a legkisebb. A trükk megmarad a tanár úr titkának, de azért elárulta, hogy emögött is egy egyszerű geometria van. Négyszemközt azt is elárulta, hogy a trükköt Kós Géza, matematikustól kapta.

 

 

Az értékek átadása, élmények a tanteremben is

„Az iskolában nevelő-oktató tevékenységet végzünk, de egy cirkuszi produkció utáni rendhagyó órán tudom igazán megmutatni a diákoknak a szorgalom, az egymásra figyelés, a csapatmunka értékeit. Itt igazán hitelesen lehet erről beszélgetni. Lehet-e hármasra teljesíteni a hétméter magasságban kifeszített kötélen? Lehet-e a lovon állva úgy zsonglőrködni, hogy nem figyelek a porondon lévő társamra? A matematikaóráimra a színpadképet, a szereplők számát is fel tudom használni. A táncos lányok 6-an voltak, és a 6 egy tökéletes szám! Egy tökéletes előadás után beszélgethetünk a tökéletes számokról, oszthatóságról. De a 6 háromszög alakzatban is elrendezhető, a 9 gyermek pedig 3-szor 3. Máris beszélhetünk a négyzetszámok és a háromszögszámok tulajdonságairól is.” – mondja Számadó László, matematikatanár.

 

 

„Az óráimon és a szünetekben is reggeltől délutánig mindig cirkusz van. A teremben megtalálhatók a zsonglőr labdáim, karikák, buzogányok, pörgethető tányérok, és még sorolhatnám. Nálam lehet ezeket az órán is használni, mert ha egy gyerek 2 percet játszik, akkor nem elvesztettem azt a 2 percet, hanem megnyertem a következő 20-at, utána sokkal aktívabban fog tudni figyelni és együttműködni. Ez nálam évek óta így működik. Persze logikai játékok, kirakós játékok, bűvöskockák és gyorsan játszható társasjátékok is vannak a teremben, ami miatt a szünetben is szívesen töltenek itt időt a diákok.” – meséli gondolatait a tanításról Számadó László, aki munkája elismeréseként megkapta a Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért és az Ericsson – a matematika népszerűsítéséért díjat is. Azt is elmondta, hogy számára örömteli, ha a fiatal kollégáit be tudja vonni a szakmai életbe. Rendhagyó órát már többször tartott Gedeon Veronika kolléganőjével, akivel az Oktatási Hivatal megbízásából egy tankönyvsorozatot is írt.

 

 

Rendhagyó tanórák a cirkuszban: magyar irodalom, fizika, matematika, felelős állattartás

Az előadások után rendhagyó órákat tartanak a manézsban általános- és középiskolai tanárok, valamint Magyarország legnevesebb Jókai-szakértői, egyetemi tanárok és irodalomtörténészek közreműködésével.  A rendhagyó órák célja az iskolában megszerzett tudás elmélyítése, az elméleti ismeretanyag gyakorlattá, élménnyé varázslása. A 45 perces foglalkozások során a diákok jobban megérthetik a már korábban tanult alapfogalmakat, valamint megismerkedhetnek új, érdekes jelenségekkel, folyamatokkal is. A tanárok széleskörű módszertannal: az élménypedagógia, a kompetenciafejlesztés és az ismeretbővítés eszköztárával hozzák közelebb a tanulókhoz az előadás során látott produkciókat, miközben visszautalnak az előzetes információkra, és befogadhatóbbá teszik az iskolai tudásanyagot, vagy éppen új fogalmakkal ismertetik meg a tanulókat.

A rendhagyó tanórákon való részvétel ingyenes, amennyiben az osztály csoportos belépőjegyet vásárolt a Fővárosi Nagycirkusz előadására.

A Melyiket a 9 közül? produkcióhoz kapcsolódóan eddig 28 rendhagyó tanórát hirdettek meg és eddig 1500 diák jelezte részvételét, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a cirkuszpedagógia, mint műfaj és mint módszertan nagyon is népszerű.

 

 

Jelentkezés, további információk:  https://fnc.hu/rendhagyo-tanora/

Belépőjegyek a Melyiket a 9 közül? című produkcióra: https://fnc.jegy.hu/