
Építészet Éjszakája a Budapesti Állatkertben
Tematikus építészeti séták az Elefántháztól a Biodómig
Az építészet iránt érdeklődőknek tartanak tematikus sétákat a Budapesti Állatkertben az Építészet Éjszakája alkalmából. A három séta közül kettő az Állatkert műemlék épületeit mutatja be, a Pálmaháztól az Ausztrálházig, illetve a Nagysziklától az Elefántházig, egy séta pedig a Biodóm titkaival ismerteti meg a közönséget. Utóbbi iránt akkora az érdeklődés, hogy erre a sétára már korábban betelt minden hely.
Szeptember 20-án, azaz most szombaton este tematikus építészeti sétákat tartanak a Fővárosi Állat- és Növénykertben az Építészet Éjszakája alkalmából. A szervezők összesen három ilyen sétát hirdettek meg, amelyek mindegyike az Állatkert egy-egy zónájának építészeti érdekességeit ismerteti meg az érdeklődőkkel.
Az egyik séta, amely az Állatkert főbejáratától indul 18:30-tól, a Nagy-tó körüli épületekre koncentrál: a résztvevők ellátogatnak többek között a Pálmaházba és az Ausztrálházba is. Ez utóbbi eredetileg Madárháznak épült 1909 és 1912 között, és a legjellegzetesebb azok közül a „fatornyos” erdélyi építészet világát idéző állatházak közül, amelyeket Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett az Állatkert számára. A 123 éves Pálmaház viszont Végh Gyula tervei szerint épült, és a második világháború alatt annyira tönkrement, hogy még a lebontása is felmerült. Végül szerencsére mégis felújították, de amikor 1952-ben újra megnyílt, ezt az eseményt akkoriban Sztálin születésnapjára kellett időzíteni. A Nagy-tó körüli építészeti látnivalókat bemutató sétán az érdeklődőket az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola szakértői kalauzolják dr. Zuh Deodáth vezetésével.
Egy másik – ugyancsak 18:30-kor kezdődő, de az elefántházi kaputól induló – séta a Nagyszikla környékének építészeti látnivalóit mutatja be. A tematikus vezetés során kiderül, milyen bonyodalmak adódtak abból, hogy Neuschloss Kornél keleties stílusú épületet tervezett az elefántok számára, hogy hol volt Jónás, az 1893-ban érkezett első budapesti víziló medencéje, hogy az idők során hány zsiráfházat építettek az Állatkertben, és hogy miért kellett rengeteg mangalicaszőr a Nagyszikla építéséhez. Ezt a sétát Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője, az Állatkerti műemlékek című könyv szerzője vezeti.
Külön sétát ismerhetik meg az építészet iránt érdeklődők a Biodómot. A 80 %-os készültségű épület ugyan még nem lett benépesítve állatokkal, ám a növénytelepítés már megkezdődött, s a létesítmény az elmúlt két évben számos közönségprogram és rendezvény helyszíne volt, a Fénydóm nevű fényművészeti tárlattól kezdve egészen a dinoszaurusz kiállításig. Ezen alkalmak során összesen mintegy 180 ezer látogató kereste fel a Biodómot. A mostani séta résztvevői ellátogathatnak a Biodóm legérdekesebb helyszíneire, és bepillantást nyerhetnek a modern állatkerti építészet kulisszatitkaiba. Mindezt Sándor István, a Biodóm gyűjteményi vezetője kalauzolásával. A Biodóm séta szintén 18:30-tól indul, de a létesítmény iránti nagy érdeklődésre jellemző módon itt már az összes hely betelt.
Az Építészet Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákról további információ az Állatkert hivatalos weboldalán, illetve az Építészet Éjszakája honlapján olvasható. Jegyek az Állatkert internetes jegyvásárlási felületén válthatók.
A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak a világ egyik legrégebbi Állatkertje, hanem – a bemutatott sokféle állat és növény mellett – építészeti örökségéről is nevezetes. Bár az 1866-os megnyitásra emelt, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervei alapján készült állatházak nem maradtak fenn, az épületek többsége így is százévesnél öregebb: legtöbbjük az Állatkert 1909 és 1912 között lezajlott átépítése során készült Kós Károly, Zrumeczky Dezsó, Neuschloss Kornél és Végh Gyula tervei alapján. Az épületek többsége ennek megfelelően műemlékvédelmi oltalom alatt áll. Az Állatkert örökségvédelmi tevékenységét 2009-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.
Forrás és kép: Fővárosi Állat- és Növénykert