Se piros pont, se egyes – ilyen lesz az AKG általános

Az AKG Általános iskola indulásáról már hírt adtunk, de akkor még konkrétumok nélkül, az elvekről beszélgettünk Niedermüller Annával, a formálódó intézmény vezetőjével. Azóta viszont a nyitott kérdések közül a legtöbbre született válasz, tudják hol lesz, tudják milyen lesz, sőt már azt is, hogyan tagolódnak majd a napok.

És a leendő, még felújítás előtt álló épületet meg is nézhettük, érdekessége, hogy 1911-ben eleve iskolának épült, és hamarosan ebben a szerepében is fog újraszületni.

Majdnemiskola a Kiscelli úton

De miért mondják rá, hogy majdnemiskola? Azért, mert egyfelől ez egy iskola, hiszen jogszerű, intézményi keretek között működnek majd. De mégsem iskola, hiszen a keretek elrugaszkodnak a hagyományos iskolakoncepciótól, alapjaiban értelmezik át azt. Itt a pedagógusok, a diákok és a szülők a saját tanulási útjukat járják be és tökéletesítik.

A gyerekek egyéni tempóban haladhatnak, és az iskola felkészíti őket a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, Nem a tényanyag memorizálására, hanem elsősorban kritikai gondolkodásra, az információk konstruktív rendszerezésére és felhasználására, a közös munkára tanítják meg a hozzájuk járó gyerekeket.

Valami történik az első hat évben!

Az első hat évre vonatkozóan saját alternatív kerettantervet írnak amely az alapkészségek stabil megalapozását és a szociális kompetenciák fejlesztését szolgálja. Az alapiskolának nevezett hat éves szakasz legfontosabb feladata a komplex készségfejlesztés és a tananyag életkornak megfelelő átadása.

A cél az élményalapú tanulás, problémahelyzetekből kiinduló tanulói tevékenységekkel, kreativitásnak teret nyújtó, együttműködést is ösztönző feladatokkal. Ez a szakasz kiemelten fontos, hiszen az első hat évben alapozhatóak meg azok a kulcskompetenciák, amelyekre az egész későbbi iskolai pályafutás épül.

A tanterv egységesként kezeli az alapfokú képzés első hat évét, emiatt hosszabb lehet az átmenet az óvoda-iskola között, és megfelelő teret ad az alapképességek stabilizációjának. Egy osztállyal három pedagógus közösen dolgozik, tanító, fejlesztő tanár, pedagógiai asszisztens, és művésztanár. Mindegyikük szorosabb felelősségébe tartozik 6-10 gyerek, akik egyéni útját kísérőként támogatják.

Ugyanaz, mégis más

A készülő kerettanterv határozza meg az iskolafunkciót. Ez egy olyan, kiterjesztett modell, amely a köznevelési törvény egész napos iskolára vonatkozó rendelkezéseivel is összhangban áll, viszont a tanulást máshogyan tagolja.

1. Az egyéni tanulást és gyakorlást is az iskolai feladatok részének tekintik. (magyarul: a gyerek nem visz haza leckét és tanulnivalót). Az iskolai feladatellátás része a napköziotthonos, illetve tanulószobás időszak, ami miatt rugalmasan, differenciáltan alakítható a tanulásszervezés.

2. A nemformális és informális tanulási színtereken megszerezhető tudást is az iskolai tudás részének tekintik és elismerik.

3. Fontosnak tartják a tudásmegosztást. Ehhez minél több iskolán kívüli tanulási lehetőséget teremtenek, és szeretnének soféle szakembert is vendégül látni.

4. Kiemelt célként kezelik az iskola szocializációs funkcióját. Tisztában vannak vele, és tudatosan viszonyulnak ahhoz, hogy a gyerekek iskoláskoruk jelentős részét az iskolában élik: ez a tanulás, a játék, a tapasztalatszerzés, a személyiségfejlődés, az étkezés, a pihenés, a mozgás, az önkifejezés és az alkotás színtere egyaránt.

5. Nyitott iskola, vagyis bevonják az érintetteket – gyerek, szülő, pedagógus – a közvetlen és tágabb környezetet. Szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel, és részt vesznek a település kultúrális életében és szociális hálózatában.