Az átalakított szakképzés: mi vár a diákokra 2021-ben?

Az átalakított szakképzés: mi vár a diákokra 2021-ben?

Szakgimnáziumok helyett technikumokba, szakközépiskolák helyett szakképző iskolákba jelentkezhetnek a szakmatanulást fontolgató diákok, szeptemberben ugyanis elstartolt az új szakképzési rendszer.

Ha valakit gimnázium helyett technikumba vettek fel, onnét még mehet egyetemre?”; „Tizedikes vagyok egy szakgimnáziumban. Én is fogok ösztöndíjat kapni, vagy csak az, aki 2020-ban kezdi az iskolát?”; „A technikum hány éves? Négy vagy öt?” – számos ilyen és ezekhez hasonló kérdést lehet olvasni az egyik legnépszerűbb internetes kérdés-válasz oldalon. A középiskolaválasztás előtt álló diákok főként a különböző szakképző intézményekről és az ott szerzett tapasztalatokról, a felnőttek pedig a tanfolyamokról és az azokat érintő változásokról kérdezik egymást – ősszel a szakképzésben ugyanis teljesen új rendszer indult el, ahogy a felnőttképzést is alapjaiban szabták újra.

Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

A szakképzésnek ez már a sokadik ráncfelvarrása. Mindössze négy éve alakultak át a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká, a tanárok új tanterv alapján kezdték meg a diákok szakmai és közismereti oktatását. A szakképzési reform azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az első helyen oda jelentkezők számának csökkenése nem állt meg: a 2018/2019-es tanévben a szakközépiskolákban meghirdetett 51 ezer férőhelyből 33 ezer, a szakgimnáziumokban az 56 ezerből 24 ezer maradt üresen az általános felvételi eljárás végére. Így a területet irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) újra nekilátott a szakképzés renoválásának. A tárcánál készült stratégiát 2019 márciusában a kormány is elfogadta, idén szeptemberben a 9. évfolyamosok már ez alapján kezdték meg tanulmányaikat.

A korábbi szakgimnáziumok technikumként működnek tovább, a képzés ötéves, vagyis a diákok a 13. tanév végén egyszerre szereznek érettségit és technikusi szintű szakképzettséget, míg a korábbi szakközépiskolák szakképző iskola néven folytatják, továbbra is hároméves képzést kínálva a nyolcadikosoknak. Bár a tavalyi felvételi szezon nem volt döccenőmentes – az őszi nyílt napokon még keveset lehetett tudni a képzésekről –, a jelentkezői létszám a technikumokban megugrott, az általános felvételin majdnem 34 ezren kerültek be valamelyik intézménybe. „A szakgimnázium elnevezés ismeretlen volt a szülők számára. Technikumok azonban korábban is léteztek, sokak számára ez ismerős intézménytípus, ami sokat segített a beiskolázási tendenciák megváltoztatásában” – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: a gépészeti területen például megduplázódott a felvettek száma idén.

A technikumot választó diákok az első két évben ágazati ismereteket szerezhetnek – a kereskedelmi szakmákat választók például jogi, marketinges és statisztikai alapfogalmakat, kommunikációt is tanulnak –, ezt a szakaszt ágazati alapvizsga zárja le a 10. évfolyam végén. Ekkor választhatnak az ágazaton belül konkrét szakmát, és (ha erre az intézményben lehetőség van) duális, vagyis az adott technikummal együttműködő cégnél, vállalatnál szervezett képzésen folytathatják tanulmányaikat. A 12. évben előrehozott érettségit tehetnek magyarból, matematikából és történelemből, a 13. év végén pedig idegen nyelvből érettségiznek és szakmai vizsgát tesznek – ez utóbbi egyébként emelt szintű érettséginek számít, és az ígéretek szerint belépőt jelent majd a szakirányú felsőoktatásba. Mindez azt jelenti, hogy a tanulók nem hagyhatják félbe a szakmai képzést négy év után, hiszen az érettségi bizonyítványukat és a technikusi oklevelüket egyszerre, az ötödik tanév végén kapják meg. Igaz, lesznek olyan diákok is, akiknek ehhez nem öt, hanem hat évre lesz szükségük: a két tannyelvű technikumi képzést választók zöme ugyanis csak a „nulladik”, nyelvi előkészítő év után fordulhat rá a szakmai-közismereti tanulmányokra.

A fő közismereti tantárgyakból ugyanolyan tananyag mentén haladnak majd a technikumok diákjai, mint a gimnazisták, a 9–10. évfolyamon azonban csak a komplex természettudomány, azt követően pedig az adott szakterülethez kapcsolódó természettudományos tárgy kerül az órarendbe, míg a művészetek nem tartoznak a kötelező tárgyak közé. Továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező, a mindennapos testnevelés helyett pedig csak heti 3-4 órát kell ebből megszervezni. A szakmai képzés is változik – már csak azért is, mert a listát is újraírták, és a diákok összesen 174 alapszakma közül választhatnak. Közülük több is új néven fut – az autószerelőnek készülő diákoknak például a gépjármű-mechatronikai technikus, a leendő idegenvezetőknek a turisztikai technikus szakképesítést kell megszerezniük. Az átnevezések és a szakma-összeolvadások miatt nehezebb eligazodni a képzési kínálatban, de a szakkepzes.ikk.hu oldalon jól használható „fordítót” lehet találni, ahogy a technikumok is részletes leírásokat tettek közzé az oktatott szakmákról.

Az utóbbi hónapokban sem ezen intézmények oktatói, sem az intézményvezetői nem unatkoztak, mert bőven volt feladatuk. A koronavírus-járvány miatt bevezetett online oktatás megszervezése mellett az újraírt (és szintén szeptember 1-jén bevezetett) Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján módosítaniuk kellett helyi tanterveiket, és fel kellett készülniük az új szakképzési szisztéma bevezetésére is. A neheze azonban még így is hátravan – mondta Tóth József – az intézményeknek ugyanis meg kell találniuk azokat a vállalatokat, amelyek szívesen bekapcsolódnak a duális képzésbe. „A szakképző iskolák duális partnereinek már a jövő tanév elején meg kell lenniük, hogy a tizedikes diákok és a szülők is megismerjék a kínálatot” – mondta a szakképzési szakszervezet vezetője, aki arra számít, hogy a középiskolások szívesen tanulnak majd a cégeknél, vállalatoknál, ugyanis „olyan juttatást kapnak majd, amelyért érdemes ezt vállalni, és érdemes jól teljesíteni”.

Az átalakított szakképzési szisztéma mellé ugyanis új ösztöndíjrendszer került. Ennek összege a technikumok 9–10. évfolyamán havi nyolcezer, a szakképző iskolák 9. évfolyamán pedig 16 ezer forint. A technikumokban a 11. évfolyamtól vagy munkabért, vagy teljesítményalapú, az érdemjegyektől függően 8 és 56 ezer forint közötti ösztöndíjjal számolhatnak a tanulók – előbbi a duális képzésben részt vevőknek jár, míg az utóbbi azoknak, akik nem tudnak bekapcsolódni a duális képzésbe. Az ösztöndíj egy részét a szakképesítést megszerzőknek egyszeri pályakezdési támogatásként fizetik ki, amelynek összege a szakmai vizsga eredményétől függően 128 ezer és 290 ezer forint között lehet majd.

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

forrás: eduline.hu