magyar szakos tanár, újságíró, 1 kisfiú édesanyja
Tanár vagyok és újságíró. Irodalmat, pedagógiát és szociológiát tanultam, majd tanítottam gimnáziumban és főiskolán. Az óvodapedagógus képzésnek jelenleg is részese lehetek az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, s nem csak elméletben, de a gyakorlatban is. Emellett pedagógiai, pszichológiai, szociológiai könyveket szerkesztek és több gyermekegészségügyi kérdésekkel foglalkozó magazin létrehozásában is segédkezem. A diákjaimmal, hallgatóimmal – és legmeghatározóbbként: a kisfiammal – töltött évek alatt missziómmá vált a gyerekek személyiségének kibontakoztatását motiváló elméletek és eszköztárak megismerése és megismertetése – nem csak a hallgatók, hanem a szülők közösségével is.
Meggyőződésem, hogy a gyerekeknek nem csak a képességeik fejlesztésében kell támogatást nyújtanunk – szülőként és tanárként egyaránt –, hanem a személyiségük formálásában is. S hiszem, hogy mindezt komplex eszközökkel tehetjük a legeredményesebben.
A mesék terápiás szemléletével a kisfiam születése előtti időkben kezdtem koncentráltabban foglalkozni. Jelenleg főiskolai hallgatóknak és óvodapedagógusoknak képzéseken, érdeklődő szülőknek különböző fórumokon igyekszem megmutatni, hogy miként tekinthetjük a meséket és a kortárs gyermekirodalmi alkotásokat, a különböző művészeti ágak kontextusába helyezve, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának és a hatékony megküzdési stratégiák kialakítási lehetőségeinek megjelenési formájaként is.
Vagyis: miként segíthetjük gyerekeink boldogulását azzal, ha megoldási stratégiákat mutatunk nekik azáltal, hogy hiszünk a kultúra, a művészetek közvetítő erejében, amelyek mindezt a tudást hordozzák számunkra. Csak észre kell vennünk és meg kell mutatnunk a gyerekeinknek is, hogy tudjanak bővelkedni, de tudjanak szűkölködni is, miközben önazonosak maradnak!
Örömmel támogatom a Felelős Szülők Iskolájának munkáját, hiszen látom, hogy missziós gyakorlatuk milyen nagy támogatást és motivációt jelent a szülők számára. Magam is szeretném segíteni a szervezet munkáját és erősíteni a szülőket „elég jó szülőségükben”.