Vekerdy Tamás: „Öröm nélkül nincs hatékony tanulás.”

Vekerdy Tamás: „Öröm nélkül nincs hatékony tanulás.”

Vekerdy Tamás előadásaiban gyakran beszélt a helyes írástanulásról, a gyermekek közötti tudáskülönbségről az iskolában, a kamaszkori túlterhelésről, azokról a készségekről, amelyekre a felnövekvő generációnak szüksége lesz, illetve a belső képek fontosságáról is. Cikkünkben az előadásain elhangzottakból összeállított gondolatokat olvashatjátok.

Írástanulás

A régi, boldog tanító néni úgy tanította írni a gyerekeket, hogy terítsenek le egy újságpapírt az asztalra és kék vagy piros postaironnal kerekítsenek rajta, marokra fogott ceruzával. Azóta összehúztuk a sorokat a füzetben, még kisebb sorközt alakítottunk ki, tűhegyes grafitot használunk, ami háromszög alakú, ráadásul még 3 ujjal is kell tartani a ceruzát.

Több funkcionális anatómiai vizsgálat is kimutatta, hogy a régi, boldog tanító néni oktatta helyesen, ugyanis a kéztőcsont általában 8 éves korra fejlődik ki, ezért az írástanulásnál a nagy, ívelt betűk formázása megfelelő ilyenkor a kisgyermekek adottságainak, fejlődésének. A régi tanító néni ezt akkor még nem is tudta, mégis zseniális volt, intuitív és tapasztalati módon.

 

Különbségek

A gyerekek úgy jönnek az iskolába, hogy óriási köztük a különbség. Zsófika úgy jön a suliba, hogy ír, olvas. Lacika csak 3. osztályos korára fog stabilan írni, olvasni, de ez egyáltalán nem baj. Ettől az egyik nem zseni, a másik meg nem hülye. A tehetség általában lassabban bontakozik ki, a tehetséges gyerekek lassabban érnek.

Számtalan olyan példát tudunk világhírű tudósokról, államférfiakról, akik az iskolában nehézségekkel küzdöttek.

Stephen Hawking – akit jelenleg a világ legokosabb emberének tartanak – nem tudott megtanulni írni-olvasni az alsó osztályokban, holott akkor még egészséges volt. Winston Churchillt is tompaagyú kisgyereknek tartották tanárai. Einstein pedig négy éves korában még nem tudott beszélni, beszéde később is lassú és vontatott volt, s hét éves koráig visszhangszerűen ismételgetett mondatokat, diszlexiája miatt olvasni is sokára tanult meg.

 

Kamaszkori túlterhelés

Régóta tudjuk, hogy a kamasz fiziológiás, élettani eredetű lustaságban szenved, ilyenkor a teljesítménye hanyatlik és ez normális. A magyar oktatási rendszer pedig ekkor támasztja a legnagyobb elvárásokat a gyerekre az eredmények és a továbbtanulás miatt.

A régi nyolcosztályos gimnázium negyedik osztálya, tehát a 14–15 évesek osztálya, a legkönnyebb osztály volt, sok ismétléssel. Miért? Mert a gyerek kamaszodik és ilyenkor nem szabad megterhelni. Sajnos totálisan elfelejtettük, hogy milyen is a gyerek fejlődése, terhelhetősége, pedig azóta számtalan endokrinológiai, neurobiológiai, neurofiziológiai vizsgálatból tudjuk, hogy ez mennyire így van. Régen ez tapasztalatból ment, 7-8. osztályban szinte csak ismétlés volt.

Az iskola a gyerek dolga

Vekerdy Tamás szerint a szülői korrepetálás normális lefutási görbéje a következőképpen néz ki jó szülő, jó gyerek és jó kapcsolat esetén:

3 perc után: „Úristen, a gyerekem hülyébb, mint gondoltam.” – fogalmazódik meg a szülő fejében.

A második 3 perc után: „Ez a gyerek nem csak hülye, még jellemtelen is.” – gondolja a kedves anyuka és apuka.

A harmadik 3 perc után: „Ez a gyerek engem nem szeret.”

A 10. percben a szülő üvölt, a gyerek pedig sír.

A pszichológus szerint, ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket elkerüljük, 2 szempontot szükséges szem előtt tartanunk, amikor a gyerek iskolába megy:

1, Legyen ott mellette és mögötte az érzelmi biztonság.

2, Az iskola a gyerek dolga.

Új-Zélandon 35 éve vizsgálják a világ iskoláit és azt mondják, hogy a gyerek otthon az iskola után ne gyakoroljon. A házi feladat is felesleges, mert az eminens hamar megoldja, a többiek pedig lemásolják szünetben. Nincs rendben az, hogy iskola után még otthon 1,5-2,5 órán keresztül gyötörjük egymást az iskola kérésére.

„Öröm nélkül nincs hatékony tanulás.”

Európa legjobb iskolája a finn iskola és oktatási rendszer, ahol a legfőbb cél, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, boldogok legyenek. A finn diákoknak átlagosan 3-4 tanórája van naponta, hosszabb szünetekkel, amit gyakran a szabadban töltenek el. Jóval kevesebb témát vesznek át egy év alatt, azokban viszont sokkal jobban elmerülnek. Az OECD adatai szerint a finn diákok kapják a legkevesebb házi feladatot a világon, átlagosan kevesebb, mint napi fél órát töltenek vele és tipikusan nem járnak különórákra sem az iskola mellett.

Ahogyan már az 1996/97-es agyfizológiai vizsgálatok is bebizonyították: öröm nélkül nincs hatékony tanulás.

 

A felnövekvő generációnak ezekre a készségekre lesz szüksége

Több felmérés igazolta, hogy a felnövekvő generációnak nem lexikális tudásra, hanem a következő készségekre lesz szüksége az elkövetkező évtizedekben az érvényesüléshez:

1, értő olvasás

2, írás készségszinten

3, elemi számtan

4, felhasználói szintű számítógép használat

5, angol nyelv

 

 

Belső képek kontra okostelefon

A Szilícium-völgy nagyjai nyilatkoztak arról, hogy 8-10 éves korig nem engedik a gyerekeiket képernyő elé. Ugyanis fontos tudni, hogy a gyerekek kreativitása határtalan. Aki minden nap hallgat mesét, 1,5 évvel előzheti meg iskolás korára fejlettségben a kortársait. A mese intenzív belső képeket hív elő a gyerekekben és bennük még óriási a képínség. Azonban, ahogy megjelenik egy külső kép számukra, azzal megszűnik a belső kép, ott már nincs feldolgozás. A képernyő a belső motivációt, kíváncsiságot, vállalkozási kedvet nagymértékben csökkenti. A képernyő pedig önmagában kiváltja a dopamin termelést, ilyenkor a gyereknek már nem kell semmi erőfeszítést tennie. Tehát azzal tesszük a legjobbat gyermekeinknek, ha minél többet mesélünk nekik, később pedig ők maguk olvasnak, ahelyett, hogy a kezükbe nyomnánk az okostelefont.

 

Írta: Vargacz Alexandra

Fotók: Haga Ferenc

A cikk a 2017. szeptember 14-i OK Pedagógus Klub előadáson elhangzott gondolatok alapján készült.