Kontyfából a múzeumokba és fordítva
Újpalotáról indul útjára a múzeumpedagógiai roadshow. A Kontyfa utcai iskola az oktatásban járatosak számára fogalom. Látszólag egy kockaépítészet időszakából visszamaradt betoniskola a betontömbök között, de valójában egy innovációban és élménypedagógusokban gazdag iskola. Március 21-én a Kontyfa utcai iskolából indul a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programsorozata, ahol közel 300 gyereknek tartanak majd érdekes foglalkozásokat.Interjú.
Itt dolgozik egy Aranyanyu Díjas pedagógus, Kovács Nico, egy „celebtanárként” igencsak népszerű Jocó bácsi, alias Balatoni József, egy a Pokolgép együttesből ismert gitáros, tehetséges tanár, Zalán és nem kevés gyerkőc, akik nem épp a legjobb körülmények között élnek. Ma épp a MINDENKI c. film kapcsán tartottak pedagógus klubot, sok újszerű programot szerveznek, pedig néha a buszjegyre sem telik. Makai Katalinnal, az iskola igazgatójával beszélgetek, aki nem mellesleg maga is tréner.
Mi motivál Benneteket?
Hiszünk abban, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, s ehhez sok mindent meg kell „kóstoltatnunk” velük. Azt valljuk, hogy elsősorban az egyéni bánásmód, a személyre szabott oktatás, a készségek fejlesztése az út a gyermekek boldogulásához. A saját útjának megválasztásához kínálunk különféle lehetőségeket.
Miben más a Kontyfa? Mi az élményalapú oktatás legfőbb jellemzője?
A Kontyfa Iskola évtizedek óta keresi és használja azokat a megoldásokat, amelyek a legtöbbet adják a gyermeknek az iskolás éveiben. Innovatív iskola vagyunk. Keressük azokat a módszereket, tartalmakat, eszközöket, megoldásokat, amelyekkel hatékonyan tudjuk eljuttatni a gyermekek életkorához illeszkedő ismereteket és tartalmakat.
Arra törekszünk, hogy élmény legyen a tanórai tanulás, egy felfedezés, melyet a természetes kíváncsiság, az érdeklődés motivál. A gyermek legyen aktív részese a tanítás-tanulási folyamatnak.
Emellett fontosnak tartjuk, hogy „ használható” tudást adjunk át diákjainknak. Melynek a tantermi ismeretátadás mellett fontos terepe a tanórán kívüli ismeretszerzés, pl.: az erdei iskola, a múzeum, a színház, s az egyéb külső helyszínek.
Szívesen fogadunk az iskolában minden olyan külső programot, amely olyan élményt hoz ide, amely szellemi, érzelmi, tudásbeli élményekkel gazdagítja a gyermekeket.
Elsőként Nálatok valósul meg a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja. Nagyon nyitottan fogadtátok a megkeresést. Az osztályok saját alkotásokkal is készülnek a megmérettetésre. Hogyan tudjátok például erre a múzeumi programra ráhangolni Őket?
Nagyon örültem, amikor a Felelős Szülők Iskolája megkeresett a múzeumi roadshow programmal.
Egyrészt azért, mert fontosnak tartom a művészeti, kulturális nevelést, hiszen rendkívüli mértékben járul hozzá a gyermekek érzelmi, lelki fejlődéséhez, az önkifejezéséhez.
Másrészt azért, mert a hozzánk járó családok szűkös anyagi helyzetéből adódóan diákjaink ritkán jutnak el ezekre a helyekre. Sok gyermek csak az iskola által szervezett programok keretében jut el a közvetlen lakóhelyén, a kerületén kívülre, így a múzeumokba, színházba is.
Diákjaink rendkívül nyitottak a „hagyományostól” eltérő oktatásra-nevelésre. Szívesen vesznek részt rendhagyó, interaktív tanórákon, foglalkozásokon, amelyeken nem csupán befogadóként, hanem cselekvőként vehetnek részt.
Bevált gyakorlatunk pl.: a nemzeti ünnepeink rendhagyó megünneplése, egy-egy tananyagrész projektnapon, témanapon történő feldolgozása. Ezen alkalmakkor nagyban építünk diákjaink kreativitására, alkotó képzeletükre, amely nagyszerű alkotásokat, megoldásokat eredményez.
Így a mostani múzeumi roadshowra is osztályfőnökükkel együttműködve, saját ötleteikkel készülnek.
A motiválásban a diákönkormányzat segítségét is kérjük, hiszen fontosnak tartjuk a kortárs segítők aktív részvételét programjaink szervezésében, lebonyolításában.
Neked van-e kedvenc múzeumod, kiállításod?
Én hagyományos múzeumjáró vagyok. Szeretek csendben, saját gondolataim társaságában nézelődni a kiállításokon. Figyelni az érzéseimre, szabadjára engedni a képzeletemet.
Nincs kedvenc múzeumom, a hangulatom szerint vagy az időszakos kiállítások közül választok.
Mivel magyar szakos vagyok, ezért rendhagyó irodalomóra keretében legtöbbször a Petőfi Irodalmi Múzeumba viszem el diákjaimat, ahol mindig jól érezzük magunkat. A Magyar Nemzeti Múzeum mindig lenyűgöz.
Jocó bácsi a Mozaik Múzeumtúra iskolai roadshowjának egyik házigazdája, a történelem tanára. Fontos a Kontyfának, hogy a tanárjai máshol is megmutatkozzanak?
Nem kizárólag a diákjaink esetében tartom fontosnak az egyéni utak megtalálását. Támogatom, hogy kollégáim a tanítás-nevelés mellett megmutathassák magukat más terepeken, használják tehetségüket, élményeket, elismerést szerezzenek. Hiszen ez nemcsak nekik válik hasznukra, de a diákjaink, a tantestület, az iskola is profitál belőle. Na persze én is.
A tanítás nagymértékben „érzelmi munka”, folyamatos erőfeszítést igényel, és az ezzel járó stressznek köszönhetően könnyen kiéghet a pedagógus.
Amellett, hogy itt az iskolán belül is keresem, keressük a lehetőségeket ennek elkerülésére – kirándulás, kerti-parti, pedagógusklub, stb – egy iskolán kívüli terep, ha sikeres, szerintem mindenképpen segíti a feltöltődést.
Mi jelentene segítséget a munkátokhoz?
Nagyobb önállóságot szeretnénk kapni mind a tananyagtartalom kiválasztásában, mind a módszerek, munkaformák megválasztásában, de ehhez több pénzre lenne szükség.
A hagyományostól eltérő munkaformák alkalmazásához nem áll rendelkezésünkre, de sokszor a szülőnek sem (pl.: projektoktatás, erdei iskola, tanórán belüli fejlesztő megsegítés fejlesztő- vagy gyógypedagógusokkal, mozgásfejlesztés, tantermen kívüli ismeretszerzés- és ide tartozik a múzeumi látogatás, foglalkozás is) a szükséges pénz.
Sokszor még a buszjegyet sem tudják biztosítani a szülők. És sajnos az iskola sem.
Mit üzennél a mai pályakezdő pedagógusoknak?
Gyönyörű a pedagóguspálya, minden nehézségével együtt. Olyan pillanatokat élhetünk meg, amelyért érdemes volt ezt választani.
A Mozaik Múzeumtúra programról további infót a weboldalán és Facebook-oldalán találsz.