Osztályfőnöki értékelés

Osztályfőnöki értékelés

Írta: Balatoni József, Jocó bácsi

Osztályfőnök vagyok és ebben az is benne van, hogy folyamatosan visszajelzéseket kell adnom a gyerekeknek magukról, a szülőknek a gyerekekről és vallom, hogy a szülőknek is magukról. Sőt mi több, nekem is magamról a gyerekeknek, a szülőknek, ahogy nekik is rólam. És akkor be is zárult a kör, mindenki értékel mindenkit. Ez így is van rendjén. Ezért most értékelném a Rögtönzött szülői értekezlet című előadásunkat is, melyben annyi kérdés merült fel, hogy január 28-án ráadás előadást tartunk, aki lemaradt pótolhatja.

Nem tudok érzelemmentesen írni róla és talán nem is kell. Mert az egész egy hatalmas érzelemkinyilvánulás volt. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki ebben az egészben részt vett. A Momentán Társulatnak a fantasztikus és élethű jelenetekért, Polus Enikőnek az érzelmek felfedéséért, Lalinak a nagyszerű versekért és a folyamatos támogatásért. És persze Lisának és Szandinak, csak úgy, mindenért.

Ami viszont még fontosabb, köszönettel tartozunk azoknak, akik eljöttek és részt vettek. Aktívan, magukat belevonva és helyenként magukat kiadva. Mert olyan témákat pengettünk meg, ami mindenkit megérintett valamiért és valamilyen szinten. Belenyúltunk olyan dolgokba, ami darázsfészekként felbolydította a közönséget. Rengeteg érzelem, feszültség, tehetetlen düh, aggódás van a szülőkben. Amit mi most felszínre hoztunk és próbáltunk rá megoldási javaslatokat vázolni. De nem is feltétlenül a helyben való megoldás volt a cél, sokkal inkább egy impulzus adása a megoldási kísérlet felé. Mert sokan távoztak egy olyan érzelmi lökettel, ami talán átsegíti őket a nehéz pillanatokon, gyerekekkel, tanárokkal, iskolákkal való élethelyzeteken. Mert abból van bőven, nap mint nap születik újabb és újabb. Erre pedig fel kell készülni, lelkileg és fizikailag egyaránt. Hogy ne a felfokozott érzelmek vezessenek minket, hanem a józanész. Persze, érzelmek nélkül nem lehet, ahogy én sem tudtam érzelemmentesen reagálni szombaton egy-egy felvetésre. Mert én is nevettem, elgondolkodtam, felhördültem. Ahogy azt egy ember teszi, akit megérintenek a dolgok. Engem pedig nagyon is megérintett ez a 3 óra. Mert dőltek a szavak, az elmesélt élettörténetek, a felgyűlt feszültségek, az önfeledt poénok. Mert ez mind egyben volt a szombat.

Az érzéseket megélve, a sikert kiélvezve viszont nem dőlünk hátra. Mert ebben a helyzetben nem tehetjük meg, hogy ne folytassuk ezt a dolgot. Mert igény van rá és van befogadó közönség. Akkor meg miért ne tennénk. Legközelebb január 28-án, a Kossuth Klubban. Remélem, oda is sokan jönnek, sokfélék, sok élettörténettel és az impulzusra való igénnyel. Mert igény az van bőven, mi pedig próbáljuk ezt az igényt kielégíteni és segíteni a szülőket, pedagógusokat ezekben a helyzetekben. Akár legközelebb, akár máskor, akár máshol. Mert az igény mellett tervünk is van. Nem is kis tervünk…országos roadshowra indulunk, aki szeretne csatlakozni írjon az elmeny@felelosszulokiskolaja.hu  címre.

Mindenkit szeretettel várunk január 28-án!

Az eseményről részletesen itt tájékozódhattok.