Kerekes Bori: Imádok belelépni a pocsolyába

Kerekes Bori: Imádok belelépni a pocsolyába

A videókkal szeretném megmutatni, hogy ezek a nehézségek is lehetnek viccesek, hogy a gyerek érkezése nem azt jelenti, hogy az ember elveszti a barátait, hogy igenis szoktam hajat mosni, meg sminkelni, nő is vagyok még mindig – mondja Kerekes Bori, a Kicsi a bors videóblog szerzője. A Családháló interjúja.

Hogyan és miért lett játszótér a konyhátokból? Vagy konyha a játszóteretekből?… És kinek az ötlete volt: a két éves kisfiadé vagy a tied?

Ha csak a konyha változott volna játszótérré, egész jól ellavírozgatnék otthon. Bevallom, az elején rettegtem, hogy az a szeleburdiság, amivel éltem az eddigi életem nem válik előnyömre majd, ha anya leszek. Aztán szép lassan rájöttem, hogy dehogy, végre van alibim! Alibim lisztesnek, kecsöpösnek, tojásosnak lenni. Imádok belelépni a pocsolyába, nem bánom, ha megázom, belehempergek a hóba, csakhát ez egy bizonyos kor felett nem annyira helyénvaló. Kivéve, ha az embernek van egy kisfia, akiért hát, ugye mindent! (nevet) 30 éve másztam be például utoljára az utcánkban lévő csatornába, pár hete egy fél napot ott töltöttünk, kavicsot vizsgáltunk, labdát gurítottunk, diót gyűjtöttünk. Újra megszagolom a virágokat, megszámolom a repülőket, ha Nimród nincs velem, még akkor is megörülök egy villamosnak, vagy egy piros autónak. Újra kinyílt a szemem. És ennek következtében örömmel felfordítom a konyhát is, maszatolok, megvizsgálom a tojás törésének lehetőségeit, minden fűszert megkóstolok, megszagolok. Zseniális érzés! Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kerülget az ájulás néha a felfordulástól, dehát ez benne van.

Mindig is szerettél, tudtál főzni vagy a fiad mellett jött meg hozzá a kedv, tudás?

Hát a tudás az még mindig úton van azért, de köszönöm a bókot. Amúgy most, hogy mondod, nem rontottam még el semmit, amit a videókban főztem. Én bütykölni szeretek. És az mindegy, hogy amit bütykölök, egy felújítandó bútor, egy rénszarvasos adventi naptár, vagy épp egy két kilós karaj.

Tényleg annyira élvezitek, amennyire ez a videókon látszik?

Igen! Szerintem nagyon egyszerű, ilyenkor mindkettőnknek lehet mindent. Csipegetni, belenyúlni, nyomkodni, túrni, odavágni. Most már, ha nem csinálok videót, Nimród akkor sem hagy egyedül főzni. De nem is bánom, ez egy közös program, ha jól áll hozzá az ember (lánya).

Ez rendben, de nem tartasz attól, amitől a legtöbb anya? Nevezetesen: tízszer annyi idő alatt készül el minden, ha a kicsi is segít, könnyen baja eshet a tűzhely és a kések közelében, stb. A kisfiad sokszor a konyhapulton üldögél…

A felvételek elkészítése miatt eleve százszor annyi idő minden, ilyenkor én azért erre rászánok egy fél napot. Meg szeretném arra is tanítani, hogy mi veszélyes. Hogy a kés vág, a tűzhely megéget, ha leesik, az fáj. Ezt nem lehet úgy, hogy berakom egy járókába, és visítok, ha felmászik a székre. Magától mondja, hogy ez a kés, de a késhez nem szabad nyúlni, magától kéri, hogy vegyem le, nehogy leessen, és esze ágában sincs a tűzhelyhez nyúlni. Soha nem történt semmilyen baleset. Ott vagyok, figyelek, tanulunk.

 

A teljes beszélgetés a Családháló oldalán olvasható, a folytatásért kattints IDE.