Medveetetés, dámszarvas simogatás és egyéb újdonságok a Budakeszi Vadasparkban

„És állatsimogató van?” – Tavaszi esőtánc a Budakeszi Vadasparkban

2018. március 29. csütörtök

Aki gyerekes tudja, ha tuti családi programot szeretne szervezni abban mindenképp lennie kell valami állatosnak, mert az mindig bejön. Miért is? Talán mert együtt a természetben járva, jó esetben egy kirándulással egybekötve vethetjük be minden érzékszervünket, közösen figyelhetjük meg az állatok viselkedését, reakcióit. Szinte mindenki szívesen válaszol arra a kérdésre, hogy melyik a legbüdösebb állat, kinek a lábnyomát látjuk…A tavasz bolondos, de a szitáló eső a gyerekeket legkevésbé sem zavarja, ha arról van szó, hogy medveetetést vagy kisállat bemutatót láthatnak. A Budakeszi Vadasparkban saját élőhelyükön figyelhettük meg a 3 napos kis vadmalac bandát, kukucskáló lukból a rókaetetést és örök élményként vésődött az emlékezetünkbe a dámszarvasok etetése, érintése.

„Tibi gyere, gyere!”

A kapucnis, esős tavaszi esőben sem maradt el a hétköznapokon is állandó időpontban bemutatott medveetetés, a Veresegyházi Medveparktól kapott két medve etetését kísérhettük figyelemmel. A két igen tekintélyes méretű maci – 250 és 300 kilogrammosok egyenként – örömmel jött a zárt ketrecbe, hogy elfogyassza csemegéjét. Az idősebb, Tibi, a látogatók hosszas, hangos és lelkes biztatására komótosan, elegánsan, kissé öregurasan cammogót a finomságok felé. A látogató közönség egy focimeccshez hasonló szurkolótábort alakítva, egyként kiabálta: „Tibi gyere, gyere!”

A farkasok törvénye

A medveetetést a mellette lévő kifutón található farkas etetés követte, akik még mostanra sem szokták meg az emberek közelségét, ezért igen sok tiszteletkört futottak a tekintélyes méretű máj darabbal, amit kaptak. A sorrend itt is már kialakult, a vezér szava szent. Az etetést kedves, hozzáértő szakemberek végzik, akik sorra válaszolnak az összes kérdésünkre. A legfontosabb természetesen, hogy hol lehet simogatni a dámszarvasokat, hisz a gyerkőceim mióta beléptünk a Vadasparkba, azzal nyaggatnak, hogy szeretnék Őket megetetni, megsimogatni a szabad kifutón.

A tenyerünkből esznek

A dámszarvasok több elkerített területen is szabadon vannak, ahol helyben kapható zoocsemegével, akár életünk sztárfotóját is elkészíthetjük velük, kedvesek, kezesek, bár a gondozó azért felhívja a figyelmünket, arra, hogy a zörgős papírzacskóra kapnak. Hát már, hogy ne kapnának, amikor úgy kondicionálódtak, hogyha jön a siserahad és a kezében megcsörren a papír zacsi, akkor jön a hami. Fantasztikus érzés, ahogy szelíden a kezünkből veszik el a csemegét, simogatásunkat örömmel veszik. A kezdeti kampányfotózást felváltja a szemlélődés, olyan , mintha kicsit az erdő szélére költöztünk volna Öreg néne meséjébe.. nyugalom, béke és harmónia költözik belénk.

Amikor már közvetlen testi kapcsolatban kerülünk velük, megetetjük, megsimogatjuk Őket szinte már új barátunknak is érezzük Őket. Érdekel, hogy miért és mit esznek, mikor alszanak, miért alakul ki a dominancia egy-egy csordában, falkában? Rögvest életszerűvé válik mindaz, amit a természetfilmekben vagy épp az iskolában tanulunk. A gyerekeken is látszik, hogy ki érett arra, hogy esetleg saját kis állata legyen és így tanulja a felelősséget, a gondoskodást.

Persze számtalan felfedezni valót látunk még itt, a cukiság faktor kimaxoló 3 napos kis csíkos vadmalac csapatot, a ház körül élő állatokat, mint például a fürge nyestet, a tanösvényen kiállított játékos tanulásra sarkalló – és működő – szarvméreteket bemutató tablót vagy épp a növényeket párosító memory játékot.

Amerre nézünk mindenhol egy-egy megmászható kis játékszer, bunker, mászó fal és persze a számunkra újdonságszámba menő dinopark is csalogat.

Lassan, de biztosan átázott dzsekikkel, de finom kürtöskaláccsal a hasunkban emésztjük az ízelítőt és az élményt, amit a közel két órás bolyongásunk alatt magunkba szívtunk. Indulnunk kell, de még azért beszaladnak a gyerkőcök a rókaketrec alatti kémlelőlukba, ahol alig egy méter távolságból figyelhetik meg a lomposok mozgását, viselkedését. Virtuálisan odapacsiztunk a mosómedvéhez és a persze a sakálhoz is. Kukucskálás, bujkálás, felfedezés, játékos tanulás minden mennyiségben, persze észrevétlenül.

Elhatározzuk, hogy legközelebb kipróbáljuk a Budakeszi Vadaspark bejárata előtti akadálypályát, ami a jellegzetes fenyőerdőben várja a kalandorokat, de az is biztos, hogy az összes állatot végigjárjuk ismét, hogy lássuk a változást, a természet változását, saját emlékeink átkeretezését.

Kedves Szülők, vegyetek bakancsot és öltöztessétek fel a gyerkőcöket is és induljatok közös felfedezésre, mert sok csoda vár Benneteket. A Budakeszi Vadaspark melletti hatalmas rét alkalmas közös sütögetésre, focizásra, kutyázásra is. Teremtsetek élményeket közösen!