Mit tehetünk, ha egy másik gyerek bántja a miénket?

pöttyös ruhaban kislány

Mit tehetünk, ha egy másik gyerek bántja a miénket?

Mit teszünk, ha a gyermekünket bántja egy másik mondjuk a játszótéren? Hogyan segíthetünk az áldozatul esett gyereknek és mit kezdhetünk a bennünk fellobbanó érzésekkel?

Képzeljük el, hogy a játszótéren vagyunk, és épp szeretnénk ellazulni egy kicsit, amíg gyermekünk boldogan hintázik. Ekkor hirtelen odajön egy másik gyerek, és rákiált: „Ez az én hintám!” Gyermekünk lefagy a támadástól, és riadtan néz. Majd a követelődző gyerek odamegy hozzá, és bokán rúgja. Erre senki nem számított. Gyermekünk sírni kezd, mi meg ott állunk elképedve.

Egy hasonló helyzetben a jelenet minden szereplőjében heves érzések dúlnak, így érdemes lenne mindenkiről szót ejteni – ám a legtöbb agresszióról szóló cikk csak a támadóval foglalkozik. Az áldozat érzéseit azonban legalább ilyen fontos kezelni, és ugyanennyire van nekünk magunknak is szükségünk segítségre, hiszen váratlan érzések lobbanhatnak fel bennünk is, amikor gyermekünket bántják – olvasható a kapcsolodoneveles.hu oldalon.

A meghallgatás az egyik kulcs

Most nézzük meg, hogyan segíthetünk annak, akit megtámadtak, és ejtsünk szót arról is, hogy hogyan készüljünk fel mi, hogy felháborodásunk ne súlyosbítsa a helyzetet. Fontos megértenünk, kit milyen érzelmek mozgatnak, és hogyan tudunk úgy közbe avatkozni, hogy a bántón viselkedő és a megbántott felet is a barátságos viszony felé mozdítsuk.

Ha meghallgatjuk gyermekünket, miután bántották, gyógyulhatnak ebből fakadó rossz érzései.

Amikor a gyerekünk elesik, és lehorzsolja a térdét, azt mondjuk, majd begyógyul. De ha egy másik gyerek bántja, a lelki sebet hajlamosak vagyunk sokkal komolyabban venni: gyakran személyesnek vesszük a támadást, és attól tarthatunk, hogy gyermekünk bizalma örökre sérül.

Öngyógyító mechanizmus

A jó hír, hogy valójában gyermekünk pontosan tudja, hogyan gyógyítsa magát. Rendelkezik azzal a fantasztikus képességgel, amivel testét és bizalmát meggyógyíthatja: sírni kezd. Ha ilyenkor közel megyünk gyermekünkhöz, hogy támogassuk, érzései valószínűleg erősödni fognak, s hosszan sír majd. Okos gyermek ő, pontosan tudja: valaki támogató jelenlétében sírni gyógyító folyamat!

Így hát ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha átkaroljuk, és nézünk a szemébe, anélkül, hogy szaporítanánk a szót. Így könnyebben tud saját természetes gyógyító folyamatára figyelni, és arra, hogy mi is történt vele. Ne sürgessük, egyszerűen csak hallgassuk őt meg. Ha szükséges, mondhatunk néhány támogató dolgot, de legjobb, ha sírását egy monológnak tekintjük, amivel feldolgozza a történteket, és amit legjobb empatikusan, melegséggel végighallgatni. Ha ezt tesszük, megfigyelhetjük, hogy addig fog sírni, míg már nem zavarják a történtek. Ekkor tér vissza bizalma, talán még növekszik is, annak köszönhetően, hogy ott voltunk vele.

Távozik belőlük a sérelem

Fontos tudnunk: ezzel rengeteget segítünk neki! Annak érzése, hogy bántották, és hogy fáj, elborítja gondolatait sírás közben, de mikor vége, már az egész nem lesz olyan fontos. Mehet vissza játszani, túl van rajta. Könnyei segítenek feldolgozni a történteket, és feloldják a fájdalmát. Szeretetteljes figyelmünk biztosítja arról, hogy biztonságban van, és gondoskodnak róla.

Sok éves tapasztalatunk során azt láttuk, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei vagy gondozói megengedik nekik, hogy teljesen kidolgozzák magukból sérülésből vagy sértésből keletkezett rossz érzéseiket, könnyen regenerálódnak. A sérelmek tüskéje nem kíséri már őket napokig vagy hetekig. Erősebben kerülnek ki a helyzetből, mert sírhattak, remeghettek, és mindeközben gondoskodott róluk valaki, akihez közel állnak.

A cikk folytatása (sem gyermekünknek, sem nekünk nem segít, ha azt tanuljuk, hogy mások rosszak – hogyan taníthatunk bizalmat) a kapcsolodoneveles.hu oldalon olvasható.

  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.