Kell-e a gyereket óvodában írni, számolni tanítani?

Kell-e a gyereket óvodában írni, számolni tanítani?

Fontos lenne, hogy az első, vagy második osztályos gyermekeknek hagyjanak időt arra, hogy beszokjanak az iskolába, és az oktatást közelítsék az óvodához. Gyermek szakpszichológus válaszol.

Nagyon sok óvodában azt gondolják, hogy a gyermekeket meg kell tanítani írni, olvasni, számolni, mivel ezt az iskolai tanárok elvárják. Ez azonban nem így van – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában K. Németh Margit klinikai szakpszichológus.

Szerinte ehelyett azokat a készségeket kellene megtámogatni az óvodában, amik az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükségek, hiszen ezek érésének szenzitív időszaka erre az életszakaszra esik. “Ehhez játékosságra van szükség, mert én

hiába akarom leültetni a gyereket és ötször körberajzoltatni vele a karikát vagy a kapuvonalat, mert az egy betűre hasonlít, ha a kis keze még a ceruzafogása nem jó.

Sokkal inkább a finommotorikát és a grafomotorikát kell fejleszteni. Nem feladatlappal, hanem ezeknek a játékos alkalmazásával” – mondta K. Németh Margit.

Szorosabb együttműködés

A gyermekpszichoterapeuta szerint nem feltétlenül az óvodának kell az iskolához közelítenie, hanem fordítva.

“Nagyon jó lenne, ha az iskola sem azt szeretné, hogy minél előbb olvasson és írjon a gyerek, hanem hagynának időt erre.

Tényleg nagyon nehéz a gyerekeknek óvodásból iskolássá válni és 45 percig fegyelmezetten ülni, és igen, az iskolának is nagyon jó lenne, ha közelítene az óvodához. Ehhez persze szoros együttműködés kellene. Jó lenne, ha az óvónők és a tanítók sokkal szorosabb kapcsolatban lennének, tisztában azzal, hogy mi a két életkor közötti különbség, és hogyan lehetne ezt az életszakaszt megkönnyíteni.”

Előkészíteni a tanulás képességét

K. Németh Margit felhívta a figyelmet arra, hogy már az óvodában is el lehet sajátítani a tanuláshoz szükséges készségeket. “Például egy meséből kiemeljük a lényeget. Vagy elmondjuk, hogy milyen fő jelenetek voltak, kik voltak a szereplők. Már akkor ott van az óvodás gyereknél az, hogy értette a szöveget, ki tudja emelni a lényeget, amikor bábokat csinálunk hozzá, eljátsszuk… hihetetlenül jól elő lehet ezt készíteni!”

A klinikai szakpszichológus emlékeztetett arra, hogy már egy 1994-es kutatás is bebizonyította, hogy a csecsemőkori folyamatos trauma agyi elváltozásokat, szöveti károsodást is okoz. A gyermekeket többféle negatív hatás érheti, amelyek később lenyomatokat hagynak az agyban, ilyen a fizikai bántalmazáson és a szexuális abúzuson kívül az elhanyagolás is.

A teljes cikk – a gyerekkori traumák további hatásairól, a függőségekről – az infostart.hu oldalon olvasható.