Félnünk kell a fényvédőktől?

Félnünk kell a fényvédőktől?

A kémiai és a fizikai szűrős fényvédők is felszívódnak a vérben – derült ki a minap egy kutatásból. A gond az, hogy egyelőre nem tudni, ennek milyen hosszútávú hatása van az egészségünkre. A bőrdaganatot okozó UV-sugárzással szemben azonban védekezni kell. De akkor mégis mit kenjünk magunkra?

Erről faggatta a csalad.hu dr. Szandányi Réka bőrgyógyászt.

Nemrégiben napvilágot látott egy kutatás, melynek eredménye szerint a fényvédőkben található kémiai szűrők (avobenzon, oxibenzon, oktokrilén és mexoril SX) felszívódnak a bőrön át. Ezek az anyagok ugyanis napokkal később is kimutathatók voltak a vizsgált résztvevők vérében. Azt azonban egyelőre senki sem tudja, hogyan hatnak a szervezetünkre hosszú távon. Ezzel párhuzamosan azt is tudjuk, hogy a fizikai (ásványi) szűrős naptejek többsége nanorészecskéket tartalmaz, melyek ugyanúgy felszívódnak és vélhetőleg sejtkárosító hatásúak. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor mégis mit kenjünk magunkra, amivel biztosan nem ártunk a szervezetünknek?

– Tankönyvi, hiteles nagy tanulmányok jelen pillanatban nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a fényvédők ártalmasak-e vagy sem – mondja a csalad.hu-nak dr. Szandányi Réka bőrgyógyász. – Valószínűleg nem azok, de a hosszútávú hatásukat egyelőre senki sem tudja megmondani. Ehhez további kutatásokra van szükség. Amit viszont biztosan tudunk, az az, hogy az UV-sugárzás bőrrákot okozhat. Ez ellen pedig muszáj védekeznünk. Sokan nincsenek tudatában, hogy amikor elbliccelik a fényvédő használatát, gyakorlatilag mintegy 50 százalékkal növelik az esélyét a bőrrák kialakulásának. Ezért a többi bőrgyógyászhoz hasonlóan én is azt javaslom, hogy az év 365 napján kenjük a ruhából kilógó testrészeinket az általunk választott, minimum 30 faktoros fényvédő termékkel!

A barnaság nem az egészség jele

– Először is jó lenne azt az évtizedek alatt kialakult téves ideát átalakítani az emberek fejében, hogy a barna bőr az egészség jele. Ha fehéren jövünk haza egy kéthetes nyaralásból, a barátok és családtagok megrökönyödve kérdezik, hogy egész nap a szállodai szobában feküdtünk-e, vagy netán elmaradt a nyaralás? Sokan szinte versenyt űznek belőle, hogy ki sül barnábbra. Pedig a barnulás valójában a bőr védekező reakciója az UV-sugárzás ellen. A hámsejtek a DNS fölé egyfajta ernyőt igyekeznek képezni, hogy védjék azokat a káros behatástól. Szintén tévhit, hogy a már lebarnult bőr megóv a további leégéstől – ez mindössze egy 4-es faktorszámú fényvédő krém hatékonyságával ér fel, ami valljuk be, édeskevés.

A buszmegállóban és az autóban ülve is le lehet égni

– Az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy csak nyaralás alatt lehet leégni. Ez nem igaz! Ha 20 percet várunk a buszmegállóban fényvédő nélkül, akkor is „gyönyörűen” megéghetünk. Ugyanígy, a kocsiban, tömegközlekedési eszközön az ablak mellett ülve is áthatolnak az UV-sugarak. Szintén téves elképzelés, hogy felhős, esős idő vagy télvíz idején nem kell fényvédő. Az lehet, hogy ilyenkor az UVB-sugárzás gyengébb, de az UVA egész évben ugyanolyan erős, és éppen ez utóbbi okolható a bőrdaganatok kialakulásáért.

A cikk folytatása számos jó tanáccsal a csalad.hu oldalon olvasható!