Szorongásoldó Varázskert gyerekeknek, Bálint Piroska vezetésével

Szorongásoldó Varázskert gyerekeknek, Bálint Piroska vezetésével

„Az én munkám az, hogy segítsek nekik abban, hogy jól érezzék magukat” – mondta Bálint Piroska a gyermekekkel való kapcsolatáról. Felgyorsult világunkban gyermekeiknek is egyre nagyobb szükségük van arra, hogy a rengeteg iskolai követelménynek való megfelelés, leterheltség mellett legyen egy módszer, amelynek segítségével néhány perc erejéig elcsendesedjenek, megnyugodjanak. Ehhez kiváló módszer a Varázskert.

A Varázskert nem más, mint Bálint Piroska pszichológus kiváló, a gyermekek által is nagyon kedvelt módszere. Ezt megismerve, Dr. Bagdy Emőke írt ajánlást a kötethez.

Bálint Piroskával beszélgettünk.

Óvodapedagógusként kezdted a pályafutásodat, majd iskolapszichológusként folytattad. Miért váltottál?

Valójában tanítónőként kezdtem a pályafutásomat, de csak két évet dolgoztam ebben a minőségben, majd több mint egy évtizedet óvodapedagógusként tevékenykedtem. Kettős képzésben részesültem, ezért óvónői munkakörre váltottam két év után, mivel az akkoriban jobban vonzott.

Úgy éreztem és találtam, hogy az iskolában a hangsúly az oktatáson van, sokkal kevesebb lehetőség adódik a gyerekek személyiségének fejlesztésére, nevelésére, és ez utóbbi érdekelt jobban alapvetően. Óvodában az a pár év a személyiség megalapozásán nyugszik, ami elsősorban szociális, érzelmi készségek fejlesztését jelenti. A közös játék, a zene, mondókák, a rajz, a mese, a kreativitás sokkal nagyobb hangsúlyt kap, az iskolában pedig pont ezek a tevékenységek szorulnak háttérbe. Úgy is mondanám, hogy az óvodában az együtt töltött minőségi, élményszerű időt szerettem jobban.

Hogy miért váltottam abból, annak az az egyszerű és látszólag triviális oka volt, hogy először is az idő múlásával a zajszintet már kevésbé bírtam, másodjára pedig úgy éreztem, hogy szeretnék többet tanulni és más formában is foglalkozni gyerekekkel. Kezdetektől fogva jobban érdekelt a gyerekek lelki világa és érzelmi működése, mint az, hogy hogyan tanítsam meg, hogy mivel lehet az alanyt és az állítmányt kifejezni. Az is fontos, félreértés ne essék, de amikor elkezdtem tanítóként dolgozni, rájöttem az első évben, hogy nem ez az, amit nekem tennem kell hosszú távon. Ezért maradtam az óvodában is oly hosszú ideig, mert ott többet lehet és kell is a gyerekek érzelmi, lelki világával, fejlesztésével foglalkozni.

Mi lett a fő terület, amellyel elkezdtél pszichológusként foglalkozni, és miért pont ezt választottad?

Ennek következtében a (gyermek)pszichológusi munka adta magát, hogy azzal foglalkozzak, ami érdekel: a gyerek hogyan érzi magát a bőrében, miért úgy, mi bántja, mi az, ami fáj neki, hogyan oldja meg a problémáit, milyen erőforrásai vannak stb. Ha lehet fő területként megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a gyerekek szorongásait, félelmeit, bizonytalanságait szeretném minél jobban csökkenteni, avagy megtanítani a legjobb tudásom szerint azokat jól kezelni.

Az iskolában, ahol dolgozom, mindig úgy mutatkozom be a gyerekeknek: az én munkám az, hogy segítsek nekik abban, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. De van, aki „beszélgetős néninek” hív.

Mi az a módszer, amivel a gyerekeket „kezeled”?

A „kezelés” valóban nagyon idézőjelesen értendő, hiszen nem erről van szó. Iskolapszichológusként alapvetően a prevención, a megelőzésen van, vagy kellene legyen a hangsúly, de mindannyian tudjuk, hogy manapság ez a fajta mentalitás még nálunk gyerekcipőben jár. Az iskolában a „kezelés” az tulajdonképpen a tanácsadást jelenti – mivel terápiát nem végezhetek – a helyzet, az eset súlyosságától függően pedig továbbküldést komolyabb szakvizsgálatra, beavatkozásra. Ha nem olyan súlyos a helyzet, akkor több alkalmas beszélgetést, felmérést, szülővel, pedagógussal való konzultációt, együttműködést jelent. Ugyanis a gyerek egy rendszernek a része, és nem lehet csak vele foglalkozva az egész rendszert helyrehozni. A gyerek egyfajta tükör a családi mintázatban, és ha vele vannak gondok, akkor biztos, hogy a felnőttekkel is foglalkozni kell.

A beszélgetés pedig az esetek többségében kellemes, barátságos, nyugodt. Az, hogy negyvenöt percen keresztül figyelek rá, meghallgatom és elmondhat bármit anélkül, hogy ítélkeznék fölötte, szemrehánynék vagy számon kérném, önmagában felér egy terápiával. És hogy olyan dolgokról kérdezem, amiről gyakorlatilag nagyon sokszor senkivel nem beszél. Ez is rendkívül felszabadító erejű. Tudja, hogy titoktartás köt, nem beszélhetek arról, amit mond senkivel, kivéve, ha beleegyezését adja. Ez egy nagyon bensőséges, nagyszerű folyamat és érzés. Ha nagyon sarkalatos szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy minden gyereknek jót tenne egy pár pszichológusi beszélgetés. Ezt amúgy gyerekek (is) mondták nekem.

Milyen eredményeket értél el a gyerkőcöknél a Varázskert módszerrel?

Ahogy említettem, a feladataim között a megelőzésen nagy hangsúly van, és a Varázskert módszer, amiről a könyvet írtam, az egy ilyen technika. Egyszerű vizualizációs – relaxációs gyakorlat, ami egyrészt nyugtatja, lecsendesíti az idegrendszert, az elmét, másrészt a képzelőerővel dolgozik. És ami az egyik legfontosabb aspektusa, hogy a Varázskert egy olyan belső erőforrásnak a helye, amit a későbbiekben is bármikor igénybe vehet, használhat. Egy belső hely, egy szentély, ahová csak neki van bejárása, és ott csoda dolgok történnek és csoda dolgokra képes ő is. Azért tartom ezt rendkívül fontosnak, mert manapság úgy elviszi a gyerekeket a külső vizuális ingerdömping, hogy a belső képkészítés csak halvány árnyékként kullog utána. Ami pedig, valljuk be – az, hogy el tudd képzelni a dolgokat, az életedet, a jövődet – az érett, sikeres, kiegyensúlyozott, boldog élet titka.

Milyen visszajelzéseket kaptál a gyerekektől, a szülőktől és a tanároktól a Varázskert módszerről?

Tulajdonképpen a visszajelzések miatt kezdtem tovább gondolkodni. Tizenöt éve végzem a Varázskert módszert gyerekekkel (az alapötletet egy angol hölgy könyvében olvastam – Jennifer Day), a pszichológia mesteri szakdolgozatomban is vizsgáltam ennek szorongásoldó hatását, ami sikeresnek és eredményesnek bizonyult. Annyi pozitív visszajelzést kaptam főleg a gyerekektől, hogy arra gondoltam, kár lenne parlagon hagyni az egészet, és csak az én szűk környezetemben gyümölcsöztetni. Ezért született a könyv, bár az is némi unszolásra, hogy írjam már meg az egészet egy könyvben.

A szülőkkel kevesebb volt a kontaktusom, de a gyerekek sokszor jelezték, hogy otthon is elmondták a szüleiknek és végezték a gyakorlatokat. A pedagógusoknak is pozitív visszajelzéseik voltak, vannak, tulajdonképpen nekik is jót tesz. Miután tudatosabban kezdtem ezzel foglalkozni, konkrét visszajelzéseket kértem a gyerekektől, több százat összeszedtem, a könyvben nagyon sokat közlök. A legtöbb arról szól, hogy: nagyon tetszik, megnyugtat, jók a történetek, ellazít, bárcsak lenne még.

Az egyik résztvevő gyermek rajza a Varázskertben tett séta után:

Miért döntöttél úgy, hogy könyvet írsz a módszerről?

Az imént említettem már, de még egyszer hangsúlyozom, azért találom fontosnak megismertetni és gyakoroltatni a Varázskert módszert pedagógusokkal és szülőkkel, mert a mai világ ingergazdag jelenléte borzasztóan leterheli az idegrendszert, mind gyerekek, mind felnőttek körében. Elsősorban vizuális, de a hangi – akusztikus, az érintő,- ízlelő- és szaglóérzéket is elárasztó ingereket egyszerűen alig tudja normális mederben feldolgozni az agy. Ma már nem misztika, hobbi vagy hülyeség kategória a relaxációnak, vagy valamilyen ön-idegrendszer csendesítő módszernek a megtanulása, hanem létszükséglet.

A leterheltség miatt meg nem marad energia, figyelem és erő olyan dolgokra, amik valójában hasznosa(bba)k lennének. Csak egy nagyon egyszerű példával éljek: a virtuális világban való jelenlét miatt sokkal kevesebb a személyes kontaktus és beszélgetés, valamint a természetben való tartózkodás.

Számomra az az egyik legszembetűnőbb és legszomorúbb „fejlődési rendellenesség”, hogy míg az előző generációk – akár én is – olyan mozgásos tevékenységekkel nőttek fel, amik hozzájárultak az idegrendszer optimális fejlődéséhez, addig manapság azok az eszközök és mozgásformák már terápiás jellegűek és terápiákban használják. Lásd: hinta, libikóka, csúszda, fára mászás, ugrókötél stb.

A lényeg az lenne, hogy egy picit a megelőzésre is hangsúlyt fektessünk, és ha már baj van, akkor minél szelídebb módszerekkel igyekezzünk a gyermekeink lelki, szellemi jóllétét biztosítani.

Van olyan történet, amire különösen szívesen emlékszel vissza a foglalkozásokról? Megosztod az olvasókkal?

Nagyon sok történetem van, valójában mindegyik gyakorlat kapcsán mesélnek a gyerekek csoda érdekes dolgokat, rengeteg információ lejön abból is, ami elmesélnek utána. A könyvben a gyakorlatok után néhány útmutató kérdés is van, hogy mit érdemes kérdezni utána. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de mindenképp sokat segít a gyerek belső világának a megismerésében.

Volt egy negyedikes kisfiú, akinek a története megmaradt nagyon bennem, pedig legalább 7–8 évvel ezelőtt hallottam. Az a gyakorlat volt, ahol a Varázskertben van egy különleges bolt, ahol mindenféle különleges dolgot lehet kapni, ki lehet találni bármit. Ez a kisfiú azt mesélte, hogy talált a boltban egy olyan csövet, aminek az egyik felét este, amikor lefeküdt, a fejére tette, a másik felét a párna alá elrejtett könyvre. és reggelre mindaz a tudás, ami a könyvben volt, a csövön keresztül a fejébe „vándorolt”. Nem rossz ötlet a találmány.

A könyvön kívül hol találkozhatnak veled és a módszereddel az érdeklődők?

A könyvön kívül még sok minden van, ami érinti munkásságomban az érzelmi fejlesztést, szinte minden korosztály megtalálható. A legkisebbeknek az altatódalok vannak, amik a honlapomon érhetők el, de nemsokára felteszem a Youtube csatornára, utána mesék kisebb-nagyobb korosztálynak (szintén Youtube csatorna pár héten belül), kronológiai sorrendben a Varázskert, majd egy Családi Érzelmi naptár, ami az egész család érzelmi fejlesztését célozza meg. Ugyanolyan, mint egy bármilyen falinaptár, hónapokra lebontva különböző pozitív érzelmek a fókuszban, valamint a napi érzelmi összegzés személyenként.

Plusz: szintén pedagógusoknak és szülőknek szóló egynapos Varázskert-tréning, ahol gyakorlatban is megtapasztalhatják, megtanulhatják a módszer alkalmazását. Mindemellett pedig egyéni foglalkozás keretén belül is foglalkozom gyerekekkel, felnőttekkel.

Bálint Piroskát a Facebookon is megtalálhatjátok!
https://www.facebook.com/balint.piroska.7
https://www.facebook.com/%C3%89rzelmi-fejleszt%C3%A9s-245886352652347/
https://www.facebook.com/erzelmiskalanaptar/