Testmozgással a személyiségfejlesztésért

Testmozgással a személyiségfejlesztésért

Hogyan lehet a mozgást és a játékokat a testnevelés órán kívül más közismereti tantárgyba becsempészni? Milyen kompetenciákat fejleszthetnek a testmozgással kapcsolatos foglalkozások?

A Komplex Alapprogram a köznevelés reformját előkészítő átfogó program, amely több részből tevődik össze. Tulajdonképpen a projekt egy élményalapú oktatást szeretne megvalósítani az általános iskolákban, amely fokozza a tanulók aktivitását és a tanulási motivációt – mondta a TanTrendnek Bognár-Nagy Dóra, a Komplex Alapprogram Testmozgásalapú alprogram vezetője.

Minden gyereket másként kell fejleszteni

Cél, hogy egységes rendszerbe szervezzünk olyan differenciált tanulásszervezési eljárásokat, amelyek kedvező irányba befolyásolják a diákok iskolához való viszonyulását. Az osztályokban különböző képességű, vagy előzetes tudású gyerkőcök vannak, ezért szükséges, hogy olyan módszerekkel oktassunk, amely elősegíti, hogy minden gyerek elérje a megfelelő szintű fejlődést, mindenkiből kihozza tehetségének és érdeklődési körének megfelelően a maximumot olyan módon, hogy a gyermekek ezt élvezzék, ne szorongjanak, és ne utálják meg a tanulást. Öt alprogram van, amelyből az egyik a Testmozgásalapú alprogram.

Ez az alprogram ezen belül az egész iskola szemlélet vonatkozásában társas környezetben, testmozgáson keresztüli személyiségfejlődést céloz meg a transzverzális kompetenciák/készségek fejlesztésével. A Testmozgásalapú alprogram az egyes adott iskolai helyszíneken a testmozgás, mint alapszükséglet elméletből indul ki, melynek széleskörű kibontakozásához nem csak a testnevelés tanórák járulnak, járulhatnak hozzá, hanem számos olyan hely, tér és lehetőség van az iskolákban, melyek szintén alkalmaznak, illetve alkalmazhatnának több testmozgást.

Mozgásos módszer a tanításban

Így, e gondolatok alapján három jól elkülöníthető részterület fogalmazódott meg, ahol a testmozgások a tanulók testi, lelki, szociális és társadalmi fejlesztéséhez hozzá tudnak járulni.

Az egyik, amit mi úgy hívunk, hogy kereszttantervi rész, arról szól, hogy a különböző tanórákba hogyan vihető be a testmozgás és az azzal való tanulás. Cél, hogy olyan élményszerű és a mozgásos tanuláson alapuló módszereket és tevékenységeket integráljunk a tanítási folyamatba, melyek segítségével a tanulási folyamat eredményessége növelhető, az osztálytermi tanulás monotonitása megtörhető, a tanulási motiváció magasan tartható. Gondolok itt arra, hogy például a matematika órán hogyan lehet alkalmazni körben állva babzsák dobálást szorzótábla tanulására. Nem az egész órát szövi át, csupán annak egy bizonyos részében jelennek meg a mozgásos játékok, amelyek szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz.

Mozgás és szabadidő

A másik részterület a szabadidős tevékenység, amikor a kötelező órákon túl, délutánonként van foglalkozás, amit kvázi szakkörként lehet értelmezni. Ez tulajdonképpen egy önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú támogatása iskolai környezetben. Cél, hogy az iskolai szabadidőben jelenjenek meg a mozgásos tevékenységek és az önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések, melyek a szabadidő konstruktív eltöltését teszik lehetővé.

Testnevelés óra

Az alprogram harmadik részterülete pedig maga a testnevelés óra. Itt fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatását szeretnénk elérni testnevelés órai környezetben. Cél a tanulók fizikai aktivitáshoz kapcsolódó motivációjának magas szinten tartása, az élethosszig tartó rendszeres testmozgás, sportolási igény kialakítása élményközpontú módszerek alkalmazásával.

A cikk folytatása a TanTrend oldalán olvasható.