Így kezeld a gyerek magatartás-problémáit

Így kezeld a gyerek magatartás-problémáit

Rengeteg oka lehet annak, ha a gyerek “rosszul” viselkedik. Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben semmi sem motiválja együttműködésre.Mit tehetsz? Hogy kezeld a gyereked magatartás-problémáit?

Ilyenkor szülőként igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a megfelelő választ adjuk gyerekünk viselkedésére, hogy tudjuk kezelni estleges magatartás-problémáit. De mi mindenre kell ilyenkor figyelni? És mi történik akkor, ha a nagyobbnál bevált módszer a kisebb gyereknél már teljesen hatástalan? Joan E. Grusec pszichológus tippjeit idézi a Dívány cikke, hogy könnyebben menjen az együttműködés.

Egyértelmű elvárások

A gyerekeknek fontos tudniuk, hogy milyen helyzetben milyen viselkedést várunk el tőlük, mikor kell „jól” viselkedni, és milyen következményekkel jár a nem megfelelő magatartás. Fontos, hogy ebben következetesek legyünk, így meg tudják tapasztalni, hogy mi történik, ha nem tartották be a szabályokat. Ez nem azt jelenti, hogy nincs helye kompromisszumnak, de az értékeknek és a következményeknek egyértelműnek kell lenniük.

Emellett fontos az is, hogy a gyerek tudja, hogy mit miért várunk el tőle. Nem túl meggyőző, ha annyit mondunk a gyereknek, hogy ne beszéljen csúnyán, mert mi azt mondtuk, vagy mert akkor nem fogják szeretni a barátai. Mindig logikus, védhető indokokat mondjunk, hiszen a gyerekek is sokkal együttműködőbbek, ha értik, hogy mit miért várunk el tőlük. Beszélgessünk azokról a helyzetekről is, amelyek esetében nem vagyunk kompromisszumkészek. Ilyen például, hogy nem bántunk másokat, nem vesszük el mások dolgait. De ha az a kérdés, hogy maradhat-e egy kicsit tovább a barátjánál, nyugodtan lehetünk rugalmasak.

Ne a gyereket utasítsd el, csak a viselkedését

Gondolj csak bele, mekkora különbség van aközött, hogy azt mondjuk, rossz gyerek vagy, vagy azt, hogy nem jól viselkedtél. Szembetűnő, ugye? Ne érezze úgy a gyerek, hogy a magatartása határozza meg, hiszen rengeteg helyzetben még nem is tudja, hogy milyen a megfelelő viselkedés. Ha valami nem a vártnak megfelelően történt, üljünk le vele és beszéljük meg, hogy miért fontos, hogy legközelebb másként viselkedjen. Közben pedig tartsuk szem előtt, hogy az elutasítást nemcsak szavak, hanem a hangunk és a testbeszédünk is jelzi.

Hagyd, hogy ő is dönthessen

Senki sem szereti, ha állandóan megmondják neki, hogy mit csináljon. Azok a gyerekek, akiknek az élete minden tekintetben szabályozva van, hajlamosabbak lázadozni, de szorongás és depresszió is kialakulhat emiatt. Ezek megakadályozása érdekében hagyjuk, hogy bizonyos dolgokban a gyerek döntsön. Vegyük figyelembe például, ha nem szívesen eszik zöldséget. Tudjuk, hogy elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez, de hagyjuk, hogy kiválassza, spenótot, karfiolt vagy zöldbabot szeretne-e enni. Természetesen ebben az esetben is vannak kompromisszumokat nem tűrő helyzetek, de sokkal együttműködőbb lesz a gyerek, ha bizonyos döntéseket rábízunk.

Egy másik fontos szempont, hogy ilyenkor párbeszéd alakuljon ki a szülő és a gyerek között. Függetlenül attól, hogy egy hibáról, iskolai feladatról, mások tiszteletének fontosságáról vagy a házimunkában nyújtandó segítségről van szó, párbeszédre és nem utasításra van szükség. A gyerekeknek érezniük kell, hogy fontos a véleményük, és a felnőttek meghallják és meg is értik.

További tippek a teljes cikkben: divany.hu.