Mit tehetünk a fogyatékos emberekért koronavírus idején?
Cseng Jan 16 éves mosolygós, mozgássérült kisfiú volt, aki a kínai Vuhan tartományban élt. Cseng Jant január 29-én, a karantén alatt találták meg a családi otthonban, holtan – nem a vírus áldozata lett, hanem a mindennapi támogatás hiánya miatt vesztette életét. Cseng Jan esete nem egyedi. A fogyatékos emberek világszerte a koronavírus-járvány egyik legsérülékenyebb csoportjának számítanak. Körképünk arról, hol miként védik őket. – jelent meg a merce.hu oldalon.
Cseng Jan központi idegrendszeri sérült volt, aminek következtében súlyos mozgás- és beszédsérültként mindennapi támogatásra volt szüksége, például segítségre az étkezéshez, iváshoz, vagy gyógyszerei bevételéhez. Ám amikor a koronavírus miatt apját és bátyját is karanténba helyezték, Cseng Jan támogatás nélkül maradt. A nagynéni, aki az apa távollétében látta el a fiút, maga is leesett a lábáról, és a hatóságok nem léptek a helyébe. Édesapja hiába küldött üzeneteket a karanténból, hogy fia segítségre vár, nem figyeltek rá. A vizsgálat szerint a helyi önkormányzat hibázott, a közfelháborodás miatt végül két embert kirúgtak. Felmerül a kérdés: hogyan kerülhetjük el, hogy Cseng Jan esete megismétlődjék Magyarországon is?
Fogyatékos emberek támogatása a járvány idején nemcsak különösen fontos, de különösen nehéz is. A személyes távolságtartásra épülő közegészségügyi stratégia („tarts 2 méter távolságot”, „ne érintkezz másokkal”) nagyon sok fogyatékos embernek egyszerűen lehetetlen: számukra a közeli, segítői kapcsolatok nagyon fontosak. Sokan csak így tudnak mozogni (akár a lakáson belül is), így tudnak enni, inni, kimenni a mosdóba, fürödni. Van, akit családtagja segít, de sokakat támogató szolgáltatások. A mindennapi, fizikai segítség szó szerint létszükséglet sok tízezer fogyatékos (és sok százezer idős) embernek. Ez olyan kihívás elé állít mindenkit a járvány idején, amire most még nem vagyunk felkészülve.
Ráadásul azt is tudjuk, hogy a fogyatékos emberek a koronavírus által kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. Sokuknak van súlyos szív- és érrendszeri problémája, légzőszervi betegsége, sokaknak gyengébb az immunrendszere – azok pedig, akik bentlakásos intézetekben élnek, kiemelten veszélyeztetettek. Védelmük a járvány idején elsődleges feladat kell legyen.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arról, milyen intézkedéseket hoztak különböző országok fogyatékos állampolgáraik védelme és támogatása érdekében. A cikk végén hazai példákat írunk: ezek segíthetnek megtalálni már létező támogatást.
Olaszországban a fogyatékos emberek védelme
A járvány váratlan kitörésekor semmilyen javaslat nem volt arra, hogyan védjék meg a vírusnak fokozottan kitett fogyatékos embereket. A legnagyobb civil szervezet, az Olasz Fogyatékosügyi Fórum (Forum Italiano sulla Disabilità) még februárban tárgyalásokat kezdeményezett az olasz kormánnyal. A tárgyalások után az olasz kormány intézkedéseket hozott: például megtiltotta a bentlakásos szociális intézetek látogatását, az ott dolgozók egészségét pedig rendszeresen ellenőrzik. A nem bentlakásos rehabilitációs központok tevékenységét korlátozták, illetve később gyakorlatilag leállították annak érdekében, hogy minimalizálják az emberek egymással való érintkezését. Intézkedéseket hoztak azért, hogy az iskolai és rehabilitációs foglalkozások elmaradása miatt otthon maradó fogyatékos gyerekek és fiatalok otthoni oktatását, napközbeni „elfoglalását” segítsék.
Az olasz járványügyi weboldal ezen túl kifejezetten a fogyatékos emberekkel kapcsolatos információs aloldalt indított – ezt folyamatosan frissítik. A siket emberek érdekében gondoskodtak az olasz jelnyelven közölt információkról is. Ez koronavírussal kapcsolatos hatósági tájékoztatók jelnyelvi tolmácsolását jelenti – a felvételek a youtube-on folyamatosan frissülnek és elérhetők. Siket és nagyothalló emberek továbbá egy kifejezetten számukra létrehozott email címen is kérhetnek írásos tanácsot koronavírus-kérdésekben.
A cikk folytatása ITT olvasható.
forrás: merce.hu