A mai fiatalok influencerek és youtuberek szeretnének lenni – generációs munkavállalási körkép a 15-25 éves korosztályról

A mai fiatalok influencerek és youtuberek szeretnének lenni – generációs munkavállalási körkép a 15-25 éves korosztályról

„Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!” hangzik az 1935-ben íródott József Attila versben. Ha ennek a 2020-as verzióját keresnénk, a mai 15-25 év közötti fiatalok körében, valahogy így szólna: „Influencer leszel s youtuber! Menő rendezvényeken fotós! Sokat változott 85 év alatt a világ, ahogy a generációk és a munkaerőpiaci helyzet is, azonban itt a mai fiatalság, akik teljesen más attitűddel rendelkeznek és fontos velük foglalkozni, hiszen a következő 40 évben ők fogják meghatározni a munkaerőpiaci helyzetet. Hogyan is gondolkodik a mai fiatalság? Hogyan viszonyulnak a pénzhez? Milyennek látják helyzetüket és saját magukat? Milyen jövőképpel rendelkeznek? Mi motiválja a diákokat a munkavállalásra? Generációs körkép.

 

 

A cikk a Fürge Diák Iskolaszövetkezet és a Humánia HRS Group Zrt. kutatása alapján íródott, amely a 15-25 év közötti fiatalok körében készült, több, mint 1800 fő részvételével, fókuszcsoportos beszélgetések, valamint kérdőíves megkérdezések alapján 2019-ben.
A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel a kutatás eredményeit a Fürge Diák Iskolaszövetkezet aktuális munkaerő-piaci meglátásaival is kiegészítettük, hogy teljes képet kapjon az olvasó.

 

Generációs szakadék és érthetetlen fiatalság?

 

A különböző generációk eltérő alapattitűddel rendelkeznek, ami az iparosodás óta, a technológiai fejlődés gyorsulásával még inkább szembetűnő és intenzívebb. Egyre többször halljuk az idősebb generáció tagjaitól egy legyintés kíséretében, hogy: „Jajj, ezek a mai fiatalok…” és a pontozott helyre mindenki ízlés szerint behelyettesítheti a folytatást, a fiatalok szájából pedig sokszor elhangzik a: „Nem hiszem el, hogy ezek a nyuggerek már megint…” és itt folytatásként számtalan verzió elképzelhető. Sokszor nem értjük egymást, mert más gazdasági és technológiai közegben, más trendek és világszemlélet közepette szocializálódtunk. Ezek a változások a teljes társadalmat érintik, és ahogy a kutatásból is kiderült, a diákok gondolkodását a közvetlen környezetük (család, barátok) határozza meg.

 

 

 

Az eredmények alapján a diákokat 5 különböző csoportra lehet besorolni:

 

• racionalisták: két lábbal állnak a földön, tapasztalatot és tudást akarnak felhalmozni, tisztában vannak azzal, hogy kezdők, pénzzel és a megszerezhető értékek hangsúlyozásával lehet őket motiválni.
• elismerésre vágyók: a magánéletben és a munkában is bizonyítani akarnak, nagyon fontos nekik az elismerés, a kihívásokat és a fejlődési lehetőséget keresik, ha ebben támogatják őket, hosszú távon elköteleződhetnek.
• lazák: számukra elsődleges, hogy jó társaságban tölthessék az időt, ha a saját barátaikkal dolgozhatnak, sokkal motiváltabbak lesznek, társaságkedvelők, gyorsan megtalálják a közös hangot az emberekkel.
• érzékenyek: az élet minden területén kiszámíthatóságra és biztonságra vágynak, fontos nekik a jó légkör, de visszahúzódóbbak, tartanak az ismeretlentől, a bíztatás és a támogatás rengeteget jelent nekik.
• céltalanok: nem akarnak felelősséget vállalni és önállósodni, ameddig csak tehetik, a mamahotel lakói maradnak, nincs motivációjuk dolgozni, a mának és a szórakozásnak élnek.

 

 

A fiatalok élethelyzete

 

túlterheltség

A kutatásban résztvevő diákok többnyire egyetértettek abban, hogy a dolgozó diákság túlterhelt, mivel az iskolai kötelezettségeik és a család, barátok mellett a munkára is időt kell szakítaniuk. Szórakozásra és hobbira már csak úgy tudnak időt szakítani, hogy a pihenésből, az alvásból vesznek el, amitől fáradtabbak és dekoncentráltabbak lesznek, szóval ez egy ördögi kör, mégis a legtöbben valamilyen konkrét cél elérése érdekében, akár önként is vállalják ezt, akár évekre. A rajtuk lévő nyomást pedig a család és a barátok akár még tovább tudják fokozni azzal, hogy érzelmi befolyással jobb teljesítményt vagy több együtt töltött időt szeretnének elérni.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a diákok egy része szabadidejének jelentős részét online játékok előtt tölti, aminek hasznossága megkérdőjelezhető, és valóban fokozza a  túlterheltséget.

 

 

felnőtté válás folyamata

Nehézséget jelent a 16-22 év közöttiek körében, hogy definiálják magukat a felnőtté válás folyamatában. Épp egy olyan átmeneti korban vannak, amikor már nem gyerekek, de még felnőttek sem igazán. Ehhez nagy szükségük van arra, hogy az idősebbek valóban felnőttként kezeljék őket, és megkapják a felnőtteknek járó jogokat és lehetőségeket is. Keresik a saját útjukat, a magukhoz illő szakmát és az ahhoz szükséges képzettséget.

 

 

bizalmatlanság

A felnövekvő generációk egyre nárcisztikusabb közegben szocializálódnak és az online tér, a közösségi oldalak által közvetített „tökéletes” példaképekhez akarnak hasonlítani, mind külsőben, mind anyagiakban, mind életvitelben. Ehhez a „tökéletességhez” tartozás és ennek a látszólagos fenntartása a többiek felé pedig sok stresszt okoz számukra. Félnek attól, hogy kizárhatják őket a csoportokból, társaságokból, mert az ezekhez tartozás érzelmi biztonságot nyújt számukra. Ugyanakkor az életük jelentős része az online térben zajlik, és azt érzik, hogy folyamatos jelenlétet kell fenntartaniuk. Ez könnyen függőséghez vezethet, amivel sokan tisztában vannak, mégsem tudnak kilépni ebből az élettérből. Az online tér hatására erősen visszaszorul a személyes kommunikáció, a (pár)kapcsolataik jellege átalakult: rövidtávúak és felszínesek. Nem mernek őszinték lenni egy társaságban, mert attól tartanak, hogy a többiek visszaélhetnek a róluk szóló bizalmas információkkal.

Ugyanakkor hosszútávon segítség számukra, hogy a munkahelyeken történő személyes kontaktálások elkerülhetetlenek, ezzel ugyanis megtanulják kezelni a körülöttük lévő társaság mechanizmusait és maguk is aktív részeseivé tudnak válni. Pláne az olyan cégeknél, mint pl. a Meki, ahol nagyobb diákcsoportok egy helyen dolgoznak. A közös munkavégzés azon túl, hogy a személyes kommunikációt és a diákok kapcsolatteremtési képességeit is fejleszti, felkészíti őket arra, hogy az élet többről szól, mint a látszat valóság (influencerek mindennapjainak tökéletessége), és lehet közösen, közös célokért kooperatívan cselekedni.

 

 

 

jövőképük

Az utóbbi pár évben rengeteget fejlődött a világ, és a megkérdezett diákok úgy érzik, hogy az oktatási rendszer nem ad kellő segítséget és rálátást a szakmákra, miközben nekik mégis választaniuk kell. A legtöbben ezért a könnyű pénzkereseti lehetőségek felé hajlanak: influencerek, youtuberek vagy fotósok akarnak lenni. Miközben a másik oldalon a szülők a saját megítélésük szerinti „pénzes szakmák” felé tolják a gyerekeiket, és nem számít, hogy az éppen érdekli-e őket vagy sem. A dolgozó diákok többsége egyre kevesebb fizikai munkát szeretne végezni, a továbbtanulásban is az motiválja őket, hogy a most végzett könnyű fizikai munkákat (árufeltöltő, pénztáros, stb.) maguk mögött hagyhassák, hogy ne kelljen egész életükben ezt csinálni.

A munkaerő-piac, azonban gyorsan változik, főként a COVID-19 okozta járvány- és gazdasági helyzet hatására. Egy friss, pár hónapos felmérést követően a Fürge Diáknál úgy látják, hogy a vírushelyzet mostanra már túlkínálati munkaerőpiacot generált, vagyis több a munkát vállalni akaró aktív dolgozó, mint ahány szabad munkahely van. Ebben a szituációban pedig a diákok alkalmazkodóképességére hatalmas szükség van. Szerencsére ezt az aktívan pénzt kereső fiatalok hamar megértették, és korábbi, többször indokolatlan igényeik elhagyásával jól reagáltak a kihívásra a 2020-as nyári szezonban.

 

De látnunk kell, hogy a pénzen túlmenően nagyon vágynak az elismerésre, a tiszteletre és a megbecsülésre, amit sok esetben sem otthon, sem az iskolában, sem a munkahelyen nem kapnak meg.

Mivel sokan nem látják a változást a lakóhelyükön, ezért a költözésen gondolkodnak, a keleti országrészből a fővárosba, a fővárosból és nagyvárosokból pedig külföldre.

 

 

Mit jelent számukra a munka?

Azok a diákok, akik már végeztek valamilyen diákmunkát, a következő előnyöket nevezték meg, amiért szerintük jó dolgozni: van saját költőpénzük (84,3%), önállóbbnak érzik magukat (61%), munkarutint szereznek (52,4%), hasznosnak érzik magukat (39,7%), büszkék rá, hogy meg tudnak felelni a kihívásnak (33,4%).

 

 

 

Mit jelent a pénz?

Elsősorban önállóságot és szabadságot szimbolizál a saját pénz, amit a diákok egy része úgy költ el, hogy a szülők nem szólnak bele. A beszélgetésekből kiderült, hogy a pénzük jelentős részét olyan „kisluxusra” költik el, amivel az interneten is látott „tökéletességet” érhetik el.

 

Ezért mennek el dolgozni a diákok…

 

• többre és jobb életminőségre vágynak
• függetlenedni akarnak a szülőktől, és ehhez saját keresetre van szükségük
• terhet akarnak levenni a szülők válláról, felelősségüknek érzik, hogy bizonyos fokig ellássák magukat
• unatkoznak otthon, és le akarják kötni magukat valami értelmes dologgal (például a nyári szünetben)
• néha a szülők várják el, hogy a diákok dolgozzanak

 

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, jelentős részük, legalább 130.000 fiatal iskolaszövetkezeten keresztül. Hogy miért érdemes diákmunkaszövetkezeten keresztül munkát vállalni fiatalként, milyen előnyei vannak ennek, milyen életkori- és egyéb szabályoknak szükséges megfelelni, mire érdemes odafigyelni, arról a Diákmunka kisokos cikkünkben olvashattok részletesen.

Aki pedig az új tanév elindulásával egy kis zsebpénz és munkatapasztalat szerzésen gondolkodik, mindezt egy jó csapat részeként, annak a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Mekis munkáit ajánljuk, ahol jelenleg is van lehetőség diákmunkát vállalni. A lehetőségről az alábbi linkeken találtok bővebb információkat:

 

Kapcsolódó weboldal: www.furgediak.hu

Mekis munkákról további információk: https://meki.furgediak.hu/

Facebook: www.facebook.com/furgemeki/

 

Képek forrása: Fürge Diák Iskolaszövetkezet