Harmadszor is Guinness-rekorder lett a dinnyési Várpark

Harmadszor is Guinness-rekorder lett a dinnyési Várpark

Újabb különlegességekkel – egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvárral és egy palánkvárral bővült a világon egyedülálló bemutató a dinnyési Várparkban. – olvasható a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon.

 

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító Alekszi Zoltán „várkapitány” 2020-ra is előrukkolt néhány meglepetéssel. A korábbi teljesítményei már kétszer is bekerültek a Guinness-rekordok közé, és most megint olyat alkotott, amellyel jó eséllyel pályázhatott a harmadik elismerésre is.

 

Gyerekkori álomnak indult

Zoltán gyerekkori álma volt, hogy felnőttként építhessen egy várat. A tervről nem mondott le, de végül úgy döntött, hogy inkább egy várparkot hoz létre, ahol egyedülálló módon mutathatja be a középkori magyar várakat. Az eddig elkészült maketteket mind két kezével maga rakta össze. Annyit elárult, hogy sokszor saját kárán jött rá a megfelelő technikára, volt, hogy leomlott a fal, amit rakott, de nem adta fel, és ma már tökéletes várfalakat tud csinálni kőből, fából.

 

A vágy 70 vár felépítése

A vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében (amit szeretne bővíteni, hogy más látványosságoknak is jusson hely). Alaposságára jellemző, hogy nagyon szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának.

A várpark mellett egy éve adták át az Árpád-kori tematikájú Skanzent, ahol eredeti méretükben épült fatemplom, veremház, műhelyek, gazdasági épületek láthatók.

 

 

Idei újdonsága pedig a 39 már meglévő vár mellé elkészült, szintén eredeti méretben rekonstruált, honfoglaláskori szekérvár és Székesfehérvár Feketehegyének palánkvára.

 

Székesfehérvár – Feketehegy vára

Mint Zoltántól megtudtuk, az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 cm-re emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül.

A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely kör alakban fogta körbe az építményt – kivéve a bejáratot.

Épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

 

 

Szekérvár

A honfoglaláskori szekérvár szintén eredeti méretben készült el. Ezeket már az ókorban is használták a harcokban, de később is fontos szerepük volt a csatározásokkor. A szekérvár védekező haditechnika volt, amikor a sereg a szekereit a tábor köré állította fel, kör vagy négyszögletes formában. A szekerek közé is „falakat” tettek, hogy zárt legyen a szerkezet. Az állatokat belül helyezték el, a szekerekben lévő katonákat pedig mellkasig védték a szekerek oldalfalai. A katonák ráadásul így a támadó lovasok magasságába kerültek, ami előnyt jelenthetett a harcokban. Szekérvárat használtak a gótok, a rómaiak és a hunok és a magyarok is.

 

 

9-10. századi szekérvár rekonstrukció,a régészek ebből a korból nem találtak eredeti leleteket. A 900-as években hadjáratokat vezető magyarok kör alakú szekérvárat alkalmaztak, amit a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével oszlopokban mozgatni is lehetett és zászlójelekkel vezényelték, így támadó fegyverként is jól használható volt. Az itteni szekérvárhoz hasonlót használhattak őseink. A fából épült szerkezet másfél hónap alatt készült el – árulta el Zoltán. A palánkvár több időt igényelt, tavaly szeptemberben indult a munka és idén januárban lett kész vele.

 

Az új várral pedig Alekszi Zoltán és a Várpark harmadszor is világrekorder lett. Megérkezett a 2020 Guinness World Records oklevele, amely igazolja, hogy övé „A világ legtöbb várreplikája”.

Nyáron a Felelős Szülők Iskolája csapatával mi is jártunk a Várparkban, nézzétek meg az ott forgatott kisfilmünket:

 

 

forrás és képek: szeretlekmagyarorszag.hu