Hagyományos vagy alternatív? – Milyen iskolába írassuk gyermekünket?

Hagyományos vagy alternatív? – Milyen iskolába írassuk gyermekünket?

Minden szülő a legjobbat szeretné adni a gyermekének, így már óvodás korban felvetődik egy nagy kérdés: milyen iskolába írassuk gyermekünket, melyik oktatási rendszer lesz számára a legmegfelelőbb? A hagyományos és az alternatív iskolákról rengeteg információ kering a köztudatban. Ebben az útvesztőben próbálta több évtizednyi tapasztalattal elkalauzolni az érdeklődő szülőket Szeszler Anna pedagógus, a Lauder Iskola volt főigazgatója.

 

Amikor gyermekünk iskolaválasztásáról kell döntenünk, több tényezőt is figyelembe kell vennünk, de a két legfontosabb a család értékrendszere (mit tartunk fontosnak egy iskolánál, milyen a család nevelési stílusa és ki dönt ebben a kérdésben) és a gyermek személyisége kell, hogy legyen. Talán ez a második a legfontosabb, hiszen mégiscsak a gyermekünk jövőjéről van szó. Természetes, hogy minden szülőnek a saját gyermeke a legszebb és a legokosabb, de ebben az esetben érdemes objektíven gondolkodni, hogy valójában mi milyennek látjuk őt és milyennek látják mások (pl. az óvónénik), illetve várható-e bármilyen nehézség a tanulást illetően.

 

Nagyon fontosak az iskola jellemzői

Azokat a tulajdonságokat, amelyek leginkább befolyásolják a döntéseinket, Szeszler Anna 20 pontban foglalta össze:

1. földrajzi elhelyezkedés;
2. felszereltség (korszerű épület, tornaterem, mosdó, udvar, büfé);
3. pedagógus (tanító) személye;
4. testület összetétele (nemek, életkor);
5. igazgató személye, személyisége;
6. pedagógiai program – állami elismertség;
7. tudás, teljesítmény és képességfejlesztés viszonya, aránya, súlypontok;
8. tantárgyak, speciális tagozatok (művészet, sport, nyelvek, zene, informatika stb.);
9. innovatív pedagógiai módszerek (sajátélményű tanulás módszerei, projektek, digitális technikák);
10. tanulást segítő egyéb szolgáltatások az iskolában (pszichológus, logopédus, pedagógiai asszisztens);
11. osztálylétszámok, csoportbontások;
12. vallás megjelenése/nem megjelenése;
13. tanulói összetétel, környék;
14. egészséges életmód megjelenése a programban: tanórák és szabadban eltöltött idő aránya, menza;
15. tehetséggondozás (mikortól, milyen, kinek, hogy kerül bele?);
16. különórák, egyéb tevékenységek (mozgás, zene, gondolkodásfejlesztő lehetőségek, nyelv);
17. népszerűség korábbi szülők között;
18. továbbtanulási esélyek;
19. iskola légköre, szabályrendszere;
20. közösségi élet a tanításon kívül.

Az előadáson résztvevő szülők a felsoroltak közül a pedagógus személyét, a tudás, teljesítmény és képességfejlesztés viszonyát, valamint az iskola légkörét, szabályrendszerét tekintették a három legfontosabb tényezőnek.

 

Ideális helyett optimális

Anna szerint sok olyan tanulócsoport van, amely nem államilag elismert, viszont a gyermek boldog bennük. Elmondta, hogy nincs ideális iskola, de van optimális iskola. Nincs ideális tanító néni, de van optimális. És nincs ideális gyerek sem. De vajon van-e ideális szülő? – tette fel a kérdést. A választ rábízzuk a kedves olvasóra.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a hagyományos intézményekben is dolgozhatnak kiváló pedagógusok, akik mellett gyermekeink kinyílhatnak, valamint segíthetik őket a tanulás útvesztőin át, úgy, hogy kiegyensúlyozottak, boldogok legyenek.

 

Hogy jobban össze tudjuk hasonlítani a hagyományos és alternatív iskolákat, felsorolta néhány jellemzőjét az utóbbinak:

• maguk alkotják meg céljukat, programjukat;
• ehhez alkalmas pedagógusokat igyekeznek alkalmazni;
• meghatározott innovatív módszerek „kötelezőek”;
• rugalmasabbak a változtatásokban;
• a gyerek személyisége van előtérben;
• tanulásirányítás – nem tanítás;
• tér elrendezése, munkaformák;
• tanulási módszerek, eszközök;
• kíváncsiságot, érdeklődést kel fel.

 

Nem tanítanak, hanem segítenek, hogy a gyerekek tanuljanak

Természetesen vannak olyan tanítók, akik állami keretek között is zseniálisan tanítanak. Viszont óriási pedagógushiánnyal küzd az oktatási rendszerünk, elhivatott tanárt pedig még nehezebb találni.

 

 

Az alternatív iskolák azonban maguk határozzák meg a pedagógiai programot, amit akkreditálni kell, de a módszerüket nem kell akkreditáltatniuk. Meghatározott innovatív módszerek használata kötelező, a pedagógus ezek alapján tanít. Rendkívül fontos, hogy ezekben az intézményekben a gyermek személyisége van előtérben. Nem mindegy, hogy a tananyagot vagy a gyermeket tanítjuk – mondta el Szeszler Anna. Mivel a gyermekek nem egyformák, sokféle motivációjuk van. Az alternatív iskolákban nem „tanítanak”, hanem segítik a gyerkőcöket, hogy tanuljanak. A tanulás viszont az iskolában történik, nem otthon, a pedagógus pedig katalizátor szerepet tölt be, segít. A cél, hogy a tanárok kíváncsiságot, érdeklődést keltsenek föl, ezáltal a gyerekek akarnak tanulni.

 

A fentieket olyan innovatív, alternatív pedagógiai módszerekkel érhetjük el, mint például:

• az aktivitás, a napirend, mennyit kell ülnie egy gyermeknek, mennyit mozoghat az órákon;
• a projektek, tantárgyak összefüggései, a gondolkodás fontossága;
• a kooperációra épülő módszerek;
• sajátos értékelési rendszer, tehát az osztályozás helyett vagy mellett szöveges értékelés;
• a digitális világ, a tanulás lehetőségei az adott iskolában, milyen a felszereltsége, a szemlélete. Tiltjuk vagy támaszkodunk rá? Milyen arányban?

 

Az oktatási intézmények fontos feladata a szociális képességek fejlesztése is, amelyet az alábbi eszközökkel érik el:

• együttműködési szabályokat állítanak fel az együttéléshez (alkalmazkodás, együttműködés, határok);
• a gyermeket elfogadják olyannak, amilyen, és ez a légkörre is hatással van;
• barátságok, társas kapcsolatok alakulnak ki;
• érzékenyítés, tehát valamiben eltérő gyermekekkel való együttélés gyakorlása, az eltérő gyerekek integrálása;
• megtanítják a gyerekeket adni, ajándékozni, segíteni a másik, amelyet gyakorolnak is a diákok.

A kíváncsiságon át el lehet jutni a hasznosig, de a hasznosságra való fókuszálásból nehéz eljutni a kíváncsiságig. Nagy valószínűséggel motiváltabb lesz az a diák, aki választhat négy versből, hogy melyiket tanulja meg, mint az, akinek kötelező egy adott költeményt bemagolnia.

Ön szerint melyik módszer a hatékonyabb az Ön gyermekénél, a kíváncsiságra vagy a hasznosságra épülő módszer? Lássuk néhány tulajdonságukat!

 

Kíváncsiság / Hasznosság

• választható részterület; / tantervek lényege;
• választható társsal; / tankönyvekben meghatározott tananyag.
• választható módszerrel;
• választható eszközökkel, technikákkal;
• sokféleség, nyitottság;
• „out of the box” megoldások;
• érzelmek.

Fontos megjegyeznünk, hogy a mesterséges intelligencia korában már egyre inkább meg tudják oldani az ismeretek, a tudás pótlását, viszont az érzelmeket nem tudják mesterségesen pótolni. Napjainkban sokkal fontosabbá vált az emóció, már az állásinterjúk során is vizsgálják, és meghatározó tényezőként veszik figyelembe a munkáltatók.

 

Szeszler Anna ismertetett a jelenlévő szülőknek néhány budapesti alternatív iskolát is

 

• Waldorf: Magyarországon csak nekik van pedagógusképzésük;
• Montessori: óvodája és iskolája is van;
• Komplex instrukciós program (KIP), amely 11 általános és 13 középiskolával rendelkezik, és jelenleg 16 iskola képzése van folyamatban;
• Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG), Budapest III.;
• Belvárosi Tanoda (középiskola), Budapest V.;
• Gyermekek Háza (általános iskola), Budapest II.;
• Kincskereső Iskola (hatosztályos általános iskola), Budapest XI.;
• Közgazdasági Politechnikum (középiskola), Budapest IX.;
• Kürt Alapítványi Gimnázium, Budapest XI.;
• Lauder Javne Iskola (óvoda, általános és középiskola), Budapest XII.;
• Palánta Iskola (általános iskola), Pilisvörösvár;
• Rogers Személyiségközpontú Iskola (óvoda és általános iskola), Budapest XI.;
• Zöld Kakas Líceum (középiskola), Budapest IX.

 

Ha alternatív iskolát választunk gyermekünknek, azzal kötelezettséget is vállalunk!

Előfordulhat, hogy úgy gondoljuk, az adott iskola, ahová gyermekünk jelenleg jár, nem a legmegfelelőbb a számára, de lehetnek egyéb olyan történések is, amelyek iskolaváltásra kényszerítenek bennünket. Ekkor is nagyon fontos, hogy minden ilyen váltás háromszereplős, hiszen ott van a gyermek, a szülő és maga az intézmény. Tisztában kell lennünk vele, hogy az iskola is választ családot és gyermeket, gondoljunk csak bele, hogyan zajlik egy felvételi: igen, gyakran először a szülővel beszélgetnek.

Tudnunk kell, hogy az iskolaváltás rizikós dolog, és nem biztos, hogy valóban ez a legjobb megoldás, hiszen nagyon sok szülő inkább kiemeli gyermekét a konfliktusból, minthogy a megoldást keresné. Gondoljuk végig, biztosan megéri-e kiszakítani gyerkőcünket a megszokott közegből esetleg egyetlen nézeteltérés miatt!

Bármilyen iskolába is íratjuk be gyermekünket, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy közös vállalás az iskolával.

Nem várhatjuk el, hogy majd az iskola egy általunk elvárt, „tökéletes” gyermeket „dob ki” a gépezetből a képzés végén.
A lurkók nevelése és formálása közös feladat!

 

OVIBÓL SULIBA – hova, mikor, miért? Online Beiskolázási Expo 1 hónapon keresztül az online térben a Felelős Szülők Iskolája weboldalán Mindent (is) a beiskolázásról, iskolaérettségről, nagylátószögben! REGISZTRÁLJ INGYENESEN ITT iskolaválasztási információkért, érdekes előadásokért!